Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

61 -cikket említette,melyeket Sosztakoviccsal kapcsolatban közölt - és fog közölni még a "Pravda"*Ariról,amit Dimitrov mint a maga szemé - lyes véleményét közölt a képzőművészet és irodalom a "Pravda" cikkei által időszerűvé vált kérdéseiről.s általában Dimitrov irodai mi,de főleg képzőművészeti nézeteiről,Malraux meglehetősen preg - nánsan így összegezte a benyomásait ;- Érezni a személyiség emberi nagyságát annak ellenére,hogy miket beszél mitváezeti kérdésekről.Ennél többet az ö emberi nagy - ságárol,de a művészeti nézeteiről se lehet mondani.

1936.március 18,

Malraux visszaérkezett a Krímből.

Bábel szerint : a Gorki3-Malraux találkozás majdnem katasztrofálisan rosszul végződött.- csak azért majdnem - mert ital raux annyira megszállótja tulajdon eszméinek,hogy nem veszi ész-, re,ha egyedül ég.Hogy Malraux legalább is nem tért vissza túlságosan elégedetlenül,abban valoszinüleg Bábelnek is megvan az érdeme, aki Gorkij és Malraux között a tolmácsolás munkáját végezte és - mint ö mondja - 3gyekezett egyszemélyién tolmács és diplomata lenni.Az enciklopédiával minden simán ment.Gorkijnak is régi,dédelgetett ideája.Egyetértett azzal is,sőt kitűnő ötletnek találta, hogy a r. zov jetuniobeli szerkesztőség élén Buharin áll jón. A baj azonb an nyomban elkezdődött,amint Malraux felvetette a kérdést :- Clvasta-e azt a cikket,melyben Radek a múlt évben Joyce müvéről azt irta,hogy az a rothadásnak,a társadalmi és emberi rotha-" dásnak antihumanista apothezisa?

Gorkij nem olvasta Radek cikkét.De ha Radek azt irta,egyetért vele.Ö megpróbálta Joyce-t olvasni,de számára elviselhetetlen,fizi kailag visszataszito.

Malraux ellenvetés éré,hogy Joyce az emberi szenzibilitás egy jelentékeny uj szakaszát jelenti,Gorkij legyintett és Buninrol beszéltjaki ma emigráns és elleniorradalmár,de irodalmi müve érték - ben messze fölötte áll a beteg idegzetű individualista nyugati diva tnagySágoknak.

Az individualista szóra sorra került természetesen Nie'fzche is,(Hitch - ahogy Malraux ejti a nevét - csodálkoztam volna,ha Mai raux interjújából ez a kérdés elmaradt volna,)Itt aztán Bábelnek mint tolmácsnak öszze kellett szednie minden diplomáciai tapinta - tát,mert Gorkij a szocialista humanizmus nevében a teljes tagadás álláspontját foglalta el,mig Malraux,persze,azt állitotta, _ hogy Nietzche müvének vannak aspektusai,melyek öt ép a szocialista hu - manizmus szempontjából az ember szellemi fölszabadulásáért vá?i© küzdelem egyik legnagyobb és legtermékenyitöbb hősévé avatják.

Bábel elbeszélésének nem tudok szoszerint hitelt adni.Ö oly nagyon csügg Gorki jón,hogy mindenben azonositja magát vele és noha nagyrabecsüli Malrauxt,a Gorkijjal való szembeállításban önkénte - lenül is a fölényes humornak,majdnem kárörömnek egy árnyalatával beszél Gorkijjal való vitájáról.

Malraux maga is,természetesen tisztában van azzal,hogy nem - csak eltérések,de ellentétek választják el Gorkij gondolkozásmodját az övétől.Ahogy Heine a hellén és a zsidó szellem nagy termé - kény megbékéléséről ábrándozott,Malrauxnak is megvan a maga álmo - dott szintézise i a szocializmusért való harc,ahogy ö felfogja,helyesebben ahogy ö átéli,a hősiességnek egy uj kultuszát és ezzel egy a kollektívámban gyökerező individualizmus és egy az egyént