Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

27 -De a kereskedelmi élet nyomása olyan,hogy lassanként a ’stratégia- i szempontból fontos’lista majd egyre kisebb lesz.egyik tétel a másik után kerül le róla és végül a Kreml meg fogja kapni a nehéz gépeket is,melyekre szüksége van-hadiipara részére." "..»Az erkölcsi erő alkalmazásál a legfontosabb lépés a mai világhelyzetben az kell hogy legyen,hogy a 7védözárlatok7 egész sorát állitsuk fel a gonoszság erői ellen;azt,amit Franklin D.Roo­sevelt elnök hiába követelt 1937-ben.Maga a Népszövetség már 1935- ben kérte a ’gazdasági szankciók7 alkalmazását Mussolini ethiopiai támadása ellenében.De Europa szabad kormányai félénken halogatták a dolgot.Egyik sem akarta eltiltani az olajszállítmányokat,hacsak valamennyi nem teszi azt egyidejűleg.És a legnagyobb részük nem a­­kart ehhez hozzájárulni.Ok is hittek az 7élni és élni hagyni’jel­­szavában.Ök is hittek az 7együttélésben7.-Úgyszólván az utolso hó­napig,mig csak a háború ki nem tört,1939-ben,a nyugati szövetsége­sek szállították azokat a nyersanyagokat,melyekre Hitlernek égető­en szüksége volt hadigépezete felépítéséhez és ugyanazok az alko - torészek jöttek vissza egy rövid esztendőn belül náci bombák és lö vedékek formájában,hogy ártatlan embereket gyilkoljanak halomra Nagybritániában.Mi itt az Egyesült Államokban sziatén elmulasztot­tuk,hogy szállítási zárlatot alkalmazzunk a militarista Japán el - len,mindaddig,amig nem lett volna késő.Ekként hanyagolták el a’vé­­dözárlat7eszméjét,miközben a második világháború készülőben volt , és ebből származott a borzalmas emberveszteség,amiért azok lettek századunk bűnösei,akik zsebretették ennek a kereskedelemnek a profitját." "Vájjon máig megtanultuk a leckét ? Vagy továbbra is elfogad­juk tételt,hogy 7a népeknek élniök,tehát kereskedniük is kell 7 ? Es tovább folytatjuk ellenségeink szándékos erösitését ? Gyakorta halljuk,hogy szövetségeseink érdekeit sértené,ha nem igy lenne,.De mi készséggel kártalaníthatnánk azokat,akiknek a szállítási tila­lom üzleti érdekeit sértené.Ez elhanyagolható költségtöbblet lenne azok között,melyeket áldozatul kell hoznunk,hogy negakadá-lyózzuk ellenségeinket abban,hogy ágyukat épitsen,melyeket ellenünk készül felhasználni. - Előbb vagy utóbb tisztába kell jönnünk önmagunkkal, vájjon mindörökre passzívan belenyugszunk-e a ’hideg háborúba7 ^mi­alatt a támadó saját határain kivül mindenféle zavarokat készít e lö,igen ritkán használva se.ját csapatait. 7Forro háborúban7 eszünk­be se jutna,hogy az ellenséggel kereskedjünk.Azonnal megszakita - nánk vele minden közeledést.Megakadályoznánk,hogy az ellenséges a­­rany a szabad világban mindenütt nyugodtan folyhasson az ügynökök kezéhez abból a célból,hogy szabotázsakciókat szervezzenek intéz - ményeink ellen.Hát ha ez igy van,mért nem alkalmazzuk a ’védözár - latot7 a ’hideg háborúban 7 is ? " aZ UJ POLITIKA ÉS aZ AMERIKAI KORMÁNY. A " moral force " propagálója tehát határozottan korülirja , mit kell a nyugati politika vezetőinek tenniük,ha azt akarják,hogy az erkölcsi erő alkalmazása hatásos is legyen.A valósáig azonban az, hogy ezek a vezetők nem sok hajlandóságot mutatnak Mr.Lawrence tar­­nácsainak megfogadására.A washingtoni House of Représentatives gaz dasági bizottsága előtt /Ways and Means Committee/ 1955 január 18. -án az ebben a kérdésben meghallgatott Charles E.Wilson hadügymi - niszter ekként nyilatkozott 2 "Gondosan összeválogatott,stratégia szempontból _neri fontos a,

Next

/
Thumbnails
Contents