Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

28

nyagokkal folytatott kereskedelem a kommunista blokkal idővel elömozdithatja a bizonyos alapvető megismeréseket,ami végső ered - ményben jo szolgálatot tehet a világbékének.Egy ilyen kereskede - lem jelentős segítséget nyújt e népek számára ahhoz,hogy megszüntesse félelmüket és antagonizmusukat országunkkal szemben.Orszá - gunknak végül el kell jutnia oda,hogy ezt megtegye."

/ Ez az álláspont teljes elfordulást jelent WiIsónnak 195d március 29.-én ugyanebben a kérdésben vallott felfogásától,amikor egy MacCarthy szenátorhoz irt levelében ezeket irta : "Minisztéri umom abban a meggyőződésben van,hogy minden direkt vagy indirekt I utón nyújtott erösités, amitÿgazdasági5 potenciához adunk,egyut - j tál erősítést jelent azon ország katonai potenciája javára is." /

Természetes,hogy ez az újabb nyilatkozat még nem jelenti A - I merika kereskedelmi politikájának tényleges megváltoztatását a kommunistákkal szemben.Erre vall,hogy Eisenhower elnök mindjárt a következő napon tartott sajtókonferenciáján igen hűvösen kezelte a kérdést és távolról sem tette magáévá Wilson messzemenő liberalizmusát.De már a puszta tény,hogy a kormány egyik legkiemelke döbb tagja egy képviselőházi bizottság előtt ilyen nyilatkozatot tett,egyet kétségtelenül bizonyit ; az amerikai kormány távolról sincs elszánva .annak a kíméletlen elzárkózásnak az érvényesitéséjv C-., ami t Mr.Lawrenceî_ a rabnépekkel szemben ajánlott uj politika~Si keréhez~eXengedhetetlennek tart.lehet,hogy nem megy bele az ellen kezöbe sem és nem áll be a Szovjet udvari szállítóinak sorába. De aligha lesz hajlandó leszögezni magát a 'védözárlat* lawrence-i értelmezése mellé«Hasonlóan nem kiván olyan merev magatartást tanúsítani a szovjetkormány tagjaival szemben sem,mint ahogyan an - nak előírását Mr.Lawrence cikkében olvassuk.Ezt igazolja az a különös megvilágitást nyert tény,hogy a moszkvai amerikai nagykövet épen az októberi forradalom emlékünnepélyén vett részt,amikor’tör ténetesen kipattant a Szovjetnek egy újabb minösithetetlen erösza kossága ; újabb amerikai repülök lelövése semleges vizek felett .

Szó sem lehet tehát arról,hogy meg volna az "erkölcsi erők érvényesítésének " az a világpolitikai háttere,amit még az azt propagáló amerikai felfogás is szükségesnek tart,hogy az uj politika eredményes lehessen.Eszerint ez a politika sikertelenségre van kárhoztatva már öseredeti megfogalmazásában is.

ERKÖLCSI ELITÉIÉS.

De - ha átgondoljuk a kérdés egészét - szembe kell helyezked ) nünk magával a princípiummal is,hogy egy ilyen,rabnépek fellázitá / sara irányuló politika jo eredménnyel járhat azok számára még akkor is,ha a szí bad világ kormányai valóban megteszik a vörös kormányokkal szemben mindazt,amit ez uj politika propagálói tőlük ki vánnak.Ez az uj politika következményeként előállhat az a helyzet hogy például Magyarország népének amúgy is feltétlenül antikommunista. szelleme az izzási pontig hévül.Én ezt nem hiszem,bármennyi re utálja is a magyar nép a bolsevizmust,azokat,akik azt számára hozták és akik annak ügynökeiként ma egész nemzeti egyéniségét le fojtják.À lo év tapasztalatain átesett,sokszor csapdába ejtett , megkinzott,kihasznált,aztán cserbenhagyott magyar népnek ennél . több esze van.De mivel nem ismerjük pontosan az otthoniak mai lelkrületét,ezt a lehetőséget mégsem lehet teljesen kizárni.

Mi történhetik ez esetben ?

Nyilt összetűzések következnek a kommunistákkal,akiknek leg-