Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-05-01 / 2-3. szám

latot.Valójában azonban önnek a tervnek megvalósulásával Europa az Elbától nyugatra Amerika javára és az Elbától keletre Oroszország javára történelmileg,társadalmilag és eszmeileg végleg leköszönt volna.

Ennek az alapjában véve mélyen Europa-ellenes "európai intogràcionak"megbuktatàsàban van Mondes-France ßs a franci a parlament szinre lépésének a rendkívüli jelentősége. £ brüsszeli konferenciáig a dolgok már úgy össze voltak bonyo litva és a fogalmak a felismerhetetlenségig fejtetőre állít va,hogy csak Mondés France páratlan taktikai készsége lelte meg a kiutat ebből a bonyadalombol.Sokan Írtak és mondták róla,amikor sem a CED-beràtok,?em a CED-*ellenesek álláspont ját nem tette magáévá,hogy ima az összes székek között a földre^ült.Valójàban a helyzet magaslatán állott,amikor egy olyan őrtoronyba lépett,ahova politikája ellenségeinek öszszes nyilai nem tudtak célba találni - és =»z események lefo lyasa. csak megérlelte azt,ami másképp nem is következhetett be.

Mely politikai rövidlátás volt ,Brüs?z ílben Mendès-Fran ce vereségéről beszélni,amikor ö ottan a francia parlament jövendő döntésére hivatkozott.- Már egy héttel későbben,augusztus 30-àn a francia parlament végleg mígadta a CED-nek azt a halálos csapást,amely kijárt neki és szellemi protektorainak Franciaország és Europa részéröl.Jem kar értejminden igaz európai sajnálkozás nélkül veheti tudomásul annak a tervnek meghiúsulását,amely "európai"címkével végleg el - zárta volna Europa megujhodàsànak lehetőségét.

francia szocialisták CED-ellenes frakciója igen nagy erkölcsi bátorságról és jellemességröl tett tanubizonyságot,amxkor minden fenyegető szankcióval szemben vállalta a történelmileg helyesnek felismert vonalat és bebizonyította azt,hogy lelkiismereti és meggyőződés! kérdéseket nem lehet fegyelmi utón elintézni.Ezek a férfiak ■egyrészt kimutattak a nemzetközi szolidaritásukat a német szó ciàldemokràciàvel,de másrészt a francia nép egyre erősödő tömeg - henguletável.emikor aktiven vettek részt egy olyan nagystílű tor — ténelmi akciobanyamely Franciaország és Europa jövőjét uj alapokra hivatott fektetni.

De e helyütt nem feledkezhetünk meg Franciaország "great old man"-járói.:a többszörös parlamenti-és miniszter-elnök agg E — douard Herriot-rol sem.Vajjon ki eléggé merész,kétségbe vonni an - nak a Herriot-nak europäer-ségét,aki már 30 évvel ezelőtt Briand — fi együtt harcolt Fan-Europa megvalósításáért s aki most a sir szé lén mégis a következőket mondta ebben a nagy vitában:

"...Abban a nagy pillanatban,amikor életem végéhez közeledem, mondom néktekíA békét nem úgy fogjatok megtalálni , hogy azt a háború utján keresitek.Ha én elvetem a CED-et^ * úgy ezzel nem Europa megteremtése és nem a beke megerösö — dése elten fordulok,ha nem egy olyan állítólagos Europa ellen,amely fegyverkezéseken es tulfegyverkezeseken nyugszrfc Amit én kívánok,az a békében és békéért megalkotott niuropa • •

A'francia parlament,amikor a párizsi szerződést,mint "további diszkusszióra méltatlant",levette a napirendről,ezzel realizálta a Sztálin halála és a H-bomba felrobbantása faltai 1953-a4 -ben alapjában megváltozott világpolitikai előfeltételeket es a mf>—-17-