Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-01-01 / 1. szám
KÖNYVEK Albert CAMUS : ✓ A NYÁR (Gallimard kiacàs) Előttünk az egyik reggeli napilap,' melyben Albert CAMUS, a ki— ■való iro és egykori szerkesztő bejelenti : megválik a szerkesztőségtől, mert az újság elveszítette politikai függetlenségét, Nem. lévén többé a független szellemek szabad fóruma, Camus a pénzért nem ' ala— •csonyitja.le magát s tőként nem bocsátja áruba irodalmi értékét,mely megfizethetetlen a jelen kor francia irodalomtörténetében« ügy .cselekszik, mint ragyog© tollú kortársa : Bourdet? ki tolla független — ségét, mindennemű csAbito ajánlatnál többre becsülte. Nos, Albert Camus, ez az energikus, rendkívüli, tehetségű, iro a “Yellázadt ember1’ és az "Aktuálisok" szerzője, uj könyvvel lép a nyilvánosság, elé« Cime s A Nyár, (L*été, Gallimard kiadás«) Müvében bejelenti, szakit a politikával, hagy megénekelje mindazt, ami iroi szivéből ki kivankozik« S "A Nyár”1—ban már pontosan ezt. teszi, Afrika forro földjére vezeti el az olvasót, — oly lírával, melyet Valery óta nem hallott az emberiség,— úgy állitván be a tüzes földteket3 mint az emberi vágyálom bölcsőjét, honnét minden boldogság elindult, .s ahová — az ottani élet keretei közé »• kell visszatérni a ma emberének ha újra meg. óhajtja lelni a boldogság kék madarát«, Camus vitatkozó szelleme természetesen a m3 minden sorában megnyilvánul* Homlokegyenest ellentétes jellemű alakokat sorakoztat fel, mai karunk társadalma keresztmettszetét« S ez alakok vitája alkotja meg. a végső konklu" ziot : ",,,mi mar nem vagyunk az O-Görog Hon fiai, legfeljebb rcne — gat gyermekei«««felsőbbrendűségünkben agonizálunk.••% ”.kellőmé tien.állatokká lettünk, »melyek-ágyulövésekkel intézik el visszás problémáikat.,«” Dr megjelöli a kivezető »utat^ is. :-mint egykor Horatius,— vissza a természet természetes boldogságához, vissza az arany lo nyárhoz és boldog aranykorhoz, mely ma a legeredetibb valóságában Afrika napsütötte földjén lelhető meg,.. Köszönjük a lirát és köszönjük a leckét Albert »Camus l * ». » »,(a«g.) • «Oe« Alain BOSQUET : SEM ISTEN, SEM MAJOM (La Table Ronde kiadás) Egy tipikusan "szép fiú” története, ki a nőkön és pénzükön át egyidöben vágyik hírnévre, dicsőségre és jólétre, .A.mii első harmadában —melynek cime î A Harsogó, —.mindhármat megtalálja« Iro, azután szobrász lesz a "szép fiú", persze sikerét nem a tehetségének köszönheti« Majd jön a második hármad, a nagy összeomlás, — cime : A ,Logy ©zött. "Szép Elünk"' véletlen baleset áldozata lesz, emlékezö-té - kétségét elveszti, S e periódusban egyszerre dűl halomra a jólét, a dicsőség és himév« Hogy élete roncsát mentse, »megnősül, ám egy de— liriumos ■ éjszakán, akarratan kivul neje gyilkosa lesz. »Es ezután kezdődik a könyv legdrámaibb fejezete WA Hallucinalo", melyben a hitvesgyilkos szobráéi. mcgbélcUlni szeretne önmagával, lcldisme re tévéi s az egész világgal« De már késő, istenné nem lett s majommá sem vàlhafcfào
