Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-01-01 / 1. szám
-51** Valamivel sikeresebb programjának második munkaja,azaz p tudományos rendszer megteremtése,bar pz is sok helyen és számos vonatkozásban hpsonlo hibákban szenved.De elvit?thatatlan érdeme az,hogy p régi syllogismussal szemben(l3),melynek alapján a különböző tudományokban "^p p r i o r i "állítottak fel nagyon is laza és sokszor önkényes tételeket,síkra száll egy uj tudományos logika érdekében,mely. vissza megy " apoftj-teriori ",p tapasztalat és az analizis alapjanaltalános tudományos törvényekhez.Mas szóval elméletet,azaz rendszert á-ll-tt fel arról,amit GALILEI,KEPLER,GILBERT és HARVEY már p gyakor — latban alkalmaztak. BACON e müvében,melyről ö maga is megállapítja,hogy távol all a tökéletességtől és helyenként labilis,ingatag alapokon nyugszik , felhívja kortársai és utódai figyelmét arra,hogy mindaddig nem lesz teljes a tudás,nem lesz megtelő a szellemi haladásomig egészen uj alapokra nem fektetik»uj irányt nom adnak és föképsn uj rendszerbe nem foglalják a tudományok tudományát- p filozófiát. Bizton állíthatjuk továbbá,hogy az egyetemes humanitás szem - pontjából is^fordulópontot jelent Bacon e munkájaiö jelenti először a szociális érzésnek,a humanitás szellemének bevonulását a filozófiába ,száműzvén onnan az aszkétizmust,a "lemondást". Az ut megvolt jelölve!A hívás elhangzó bt!Es valahol,Fran ciaorszagban,egyik tartományban,Touraine-be1 már megszületett az,aki az elhangzott hívásra választ fog majd adni,aki a megjelölt utakat megjárja és valóságra váltja Bacon nagy elkép — zeléseitn 1612-ben egy fiatal kurtanemes,RENE DESCARTES éppen befejezte tanulmányait a La Flèche-i jezsuita kollégiumban.Ez a sapadt és gyen ga testalkatú fiatale~>ber,akiröl szülei azt tartót jak,hogy gyenge tü deje miatt nem éri el a felnőtt kort - 16 éves korában nemcsak mesterei által tanított anyagot sajatotta el,hanem korának egész általa - nos tudományát magábaszivta és megemésztette.Megismerve a fennálló ellentmondásokat,az emberi véleményekben mutatkozó kételyeket és tévedéseket^ különböző* szekták ás iskolák ellentétes véleményeit már a tudást illetőleg is,a filozófia elveinek bizonytalan voltát,minek következtében az ezen alaptudományon nyugvó összes többi tudomány is teljesen labilis,ingatag,- arra jött rá,hogy a tudomány tulajdonki. - pen nem létezik. Ilyen felfedezés után egy normális emberi elme feltétlenül a szkepticizmus,a kétely posványába süllyedt volna.De ez a 16 éves gyermek megértette,hogyha a tudomány nem is létezik,az igazság azért létezik és él és ha nincsen tudomány,akkor meg kell azt teremteni! Es munkához látott,Nem követte az olaszországi neo-platonis — tak nyomait.Megérezte és megértette,hogy van nemesebb,heroikusabb,hö siesebb dolog is,mint egy újabb kísérlet a múlt különböző és ellen — tétes elméleteit összeegyeztetni.^ múlt összeegyeztetéséhez szükség volt egy olyan elméletre,egy olyan elvre,amely legyőzi a múltat es egybeolvasztja az ellentéteket.S minthogy az elmélet,ez az elv még nem létezett,az emberi elmének félre kell tennie ez összes addigi tudást. S a.16 éves ifjú félretette az ember alkotta könyveket.hogy a és a természet óriási könyvéből merítsen uj tanitasokát.Hét e atlan utazás»megfigyelés»tanulmányozás,magibaszallas es gon után,DESCARTES elérkezett arra a pontra,ho?y lerakhassa havilág e vi szakad dolkozas talmas müvének alapjait
