Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-01-01 / 1. szám
23 éves korában már első lépésénél messze túlhaladta a nagyangol filozófusnak,Bacon-nak egy egész hosszú életet igénybevett mü - vét.Bacon még nem adta ki "Novum Orgenum"-àt,amidőn Descartes már úgy szokván tökéletes és universalis egységbe öntötte Bacon kisérleti lizisét és a régi geometrikus szintézisét,megjelölvén a hipotézisek , feltételezések valódi funkcióját,jelentőségét és leszögezve azt a tételt is,hogy a nyilvánosaág/évidence/minden tudománynak kiinduló pont ja és egyúttal kritériuma,értéke is. A nagy francia kritikus,GUSTAVE _LANSON igy jellemezte DESCAR - TES Müvét :"Descartes filozófiája megvilágítja az egész szellemi és irodalmi mozgelmet,amelyet a Renaissance olinditott.11 Müvében Descartes a tudományos igazságot állítja szembe a te ologiai igazsággal ,a vallástanival.Ez a cartezianizmus p leghataro — zottabban fenyegeti a középkorból még visszamaradt vallásos eszkétiz must és retrograd,elmaradt gondolkozást,Elvének természetes kifejlődése eredményezi majd a XVIII.század proforradalmi,elöforradalmi filo zofiàjàt és a velejáró racionális vallàstalansàgot és liberalizmust, Nehéz l<.nne leírni azt a sokféle érzést,melyeket ezen"jozanész evangéliumának" megjelenése okozott sa romai katholikus egyház megró - könyödését és bizonytalan érzését ezen uj Meglássál,a skolasztikusok kétségbeesését e támadással szemben,mely sokkal hatalmasabb és sokkal egyetemesebb volt,mint Galilei uj tanai. De nemcsak az egyház és a régi tanok hívei voltak kétségbeesve,hanem a szkeptikusok is,midőn láttak,hogy abszolút szkepticizmus - bol-mintogy varázsNtésre-megszUletett az addig ismert leghatalmasabb dogmatizmus. A másik oldalon azonban ott volt a valódi nagy és joszandéku elmék öröme és hálája a cartezianizmus; ncgy elterjedésének láttára. S midőn 1650-ben ,54 éves korában meghalt az ember,aki egyszer re adta vissza a modern emberiségnek PYTHAGORAST/szamokat illetően/ , SOKRA TEST/a filozófiai kétely és az erkölcs tekintetében/ és PLATÓT /az eszmékben/ —a győzelem már teljes volt:Megszületett a modern filo zofift*-52-A tudományoknak ez a hatalmas és nélk'úlözhetetien fegyvere igen gyorsan terjedt el Franciaországban és egész Európában. Eszközt adott a korabeli és későbbi nagy humanistaknak,pkií!f ezen elődeik tanításaiból vették át az emberi szolidaritás' és a nemes emberi eszmék iránti szeretetet,akik a felvilagoso — dàst,a bákeszeretetet,de Legfőképpen az emberszeretetet hir - detik.Támadjàk a maradisagot,a sötétséget,a szemfényvesztést, akik felvetik végre a komoly társadalmi problémákat ás akik - nek müvei szabjak meg az utat,mely az Enciklopédiákhoz, 3£jd pedig a nagy francia forradalomhoz vezetett. Az ilymodon meggyujtott hatalmas fáklya vilcágitja meg a2t az utat,melyen kéz a kézben halad a racionalista eszme és a tudományos metódus,az emberismeret és az önismeret,az exact tudomány és a kísérleti filozófia és amelyen olyan elmék^mint F ONTEFELLE, MONTESQUIEU,VOLTAIRE ,D * ALEMBERT, MaRM ON TEL, CONDIL - LAC>TURGOT,CONDORCET,ROUSSEAU,DIDEROT és BUFFON készítik elő az emberi gondolatnak,az emberi életformáknak azokat az alapvető reformjait,melyeket nagyrészben megvalósított a nagy francia f02 radalom. A filozófiai kifejezések sorrendben a következő oldalon. E. B
