Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-01-01 / 1. szám
zal csak a nép összesébe bírhat,melyen és melyből élnie kell’«' Grundtvig pz egyént p közösség elé helyezte,de ez nem jelentette pzt,hogy elhpnypgoltp pz egyén nevelésének p kérdését .Ellenkezőleg ~ megpIppito;Í6 volt p népföiskola-mozgelomnak.Ma p népfőiskolák,melye - ken p fiatal parasztok a mezőgazdaság technikájp mellett megismerkednek p bölcselet,társadalomtudomány,közgpzdpságten és művészet alapelveivel^behálózzák egész Dániát.Gspknem egy évszázadon keresztül döntő befolyásuk volt p fentebb említett világnézet tudatosításában, p dár pprpsztság műveltségének és jólétének emelésében. AZ IZMOSODÓ PARASZTSÁG első npgy erőpróbájává múlt szá zpd nyolcvanas éveiben,p nagy mezőgazdasági válság idején következett el.amikor megkezdődött pz olcso tengerentúli bu ,zp beáramlása,a parasztság szembehelyezkedett p védvámot kö vetelö nagybirtokkal,és e helyett megkezdte termelésének át állítását ? belterjes állattenyésztésre.Ugyanezen válság ha tásárp más országok felemelték a gabonavámot,mint hitték , mezőgazdaságuk védelmére.Az eredmény drága gabona és külter jes■gazdálkodás és a nagybirtok rendszer megerősödése volt. Ugyanakkor Dániában a ezabadkereskedelem olcso gabonát, -jiZ. állattenyésztés,kisbirtokrendszer és belterjes gazdálkodás irányába való fejlődést eredményezett. A következő kérdés,melyben a dán parasztságnak állást kellett foglalnia,az ADÓRENDSZER KÉRDÉSÉ volt .Ez talán furcsán hangzik, ivört általában nem mérik fel azt,hogy milyen terhet jelentettek a védövá — mok és forgalmi adok a magyar parasztságnak,nem is szólva az eszmei községek rendszeréről. A 17. század közepétől a 19. század végéig a dán állam bevétele*, inek zömét az u.n. "hartkorn skatt"képezte,emly hasonló volt a magyar földadóhoz,de rugalmasabb volt mint a magyar kataszteri rendszer. A dán földtulajdonos földje termékenységének arányában adózott.A 19»szá zad utolso éveiben ezt az adót eltörölték,és egy olyan vagyonadóval helyettesítették,mely egyforma arányban: sujtotta a földtulajdont és a rajta eszközölt beruházásokat.Egyidejűleg megkezdődött a jövedelem adoztatása is.A nagybirtokosok ezt a reformot mint a mezőgazdaság te - hermentesitését üdvözölték,a parasztság azonban szinte egy emberként szembehelyezkedett vele. A dán parasztságnak akkor már kialakult^szilárd felfogása volt az adózás kérdésében.Henry George,amerikai tarsadalom-tudos ‘és köz gazda "Hala dásésSzegénysé g"c.munkájának megjelenése után(lQ79) elő szőr a norvég majd a dán népfőiskolái mozgalom magáévá tette az abban kifejtett elveket és programot„A dán parasztok örömmel fedezték fel Henry George tanaiban pzakkor általuk már csaknem száz éve vallott és gyakorolt világnézet és a Grundtvig által hirdetett el vek tudományos megalapozását és az azokból adódó program logikus;észszerű levezetését.Mint ismeretes,George a "single tax"bevezetését,vagyis a, társadalom jelenléte által létrehozott földérték(telekérték ) teljes megadóztatását és minden más adó egyidejű eltörlését követelte. Ezt a programot a dán parasztság teljes egészében magáévá tette. « 30 -Az uj dániai adórendszer el^.en tiltakozó parasztok meg alakították a dán PARASZTSZÖVETSEGET és 1902-ben a köge á-i
