Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1954-01-01 / 1. szám
A Dán Parasztszovetséq / ^ Irtás RAVASZ KAROLY HAZULRÓL irigységgel vegyes csodáiéctal tekintettünk a dán parasztságra.Sokat hallottunk a dán parasztok jólété - röl,szövetkezeteikről.De aránylag keveset vagy semmit világ nézetükről,szervezeteikről,politikájukról. Pedig a dán parasztság jólétét nem szerencsés földrajzi és történelmi körülmények ö'sszjátékának köszönheti.A 18. század végéig a dán parasztság helyzete semmivel sem volt jobb mint Europa többi országáé.De mig azóta a parasztok helyzete sok őrszágban,különösen Közép-é3 Keleteuropában számos tekintetben rosszabbodott,addig Dániában fokozatosan javult.Ennek a fejlődésnek csak az első lépései köszönhetők a felső osztály,egy felvilágosult nemzedskének,mely néhány évtizeddel megelőzte a nagy magyar refornnemzedéket,de u — gyanazt a szerepet töltöttebe.A felülről jött 1788 évi job'o bágyfelszabaditás után a dán parasztság 3 maga kezébe vette sorsának elakitását.Hamarosan kialaMtotta a maga világné — zetét,melyhez több mint egy évszázadon keresztül ragaszko — dott az egymást kővető izmusokkal szembea.„Meghatározta ma ~ gatartását a gyors egymásutánban felmerülő gyakorlati politikai és gazdasági kérdésekkel szemben.Érnek a világnézet - nek adtak kifejezést szervezetei és ennej irányába igyeke — zett befolyásolni a politikai pártokat. A dán parasztság VILÁGNÉZETÉNEK háttere az,amit az angolszászok” rugged individualism”-nak neveznek.Köztudomásu,hogy a paraszt a világ minden országában természeténél fogva individual!3ta.De ez az indi — vidualismus kevés országban talált kifejezést a miidennapi élet aprocseprö ügyein túl a nagy horderejű politikai,különösen gazdfságpoliti kai kérdésekben.A dán paraszt meg van arról győző ive,hogv a kisbir - tokrendszer a legproduktiv&bb,leggazdaságosabb mezögazdesagi termelési forma;hogy a saját munkájával jólétet képes biztositani családjá - nek;hogy nem szorul semmiféle védelemre vagy támogatásra.Ennek az é - remnek másik oldala az,hogy munkája eredményét meg akarja tartani § hogy ellene van annak,hogy más társadalmi osztályos: támogatásban a— vagy védelmeiben részesüljenek a parasztság rovására«^ dán paraszt azt vallja,hogy Dánia földje az egész dán nép tulajdona.S mig mindenpa - reszt meg kell,hogy tarthassa munkája teljes eredményét,addig jövedel mének az a része,mely földje a minimumon felüli termékenységének vagy helyzetének,nem pedig a saját munkájának tulajdonibhato,a közösséget illeti. GRUNDTVIG,a legnagyobb dán vallásbölcsész és a^parasztság ügyének nagy szószólója a múlt század közepén a következőképen fogalmazta meg ezt a világnézetet: ”A nép tulajdonosa kell hogy legyen a saját országának.Ezt a tulejdonjogot soha semmiféle törvény nem veheti el tőle. Csak a föld használatának eredményei kezelhetők felosztható javakként vagy lehetnek adásvétel tárgyai.Amit a jogászok teljes tulejdonjognak neveznek,mint amit bárki pénze,ruhái vagy bútorai tekintetében élvezhet,a föld tekintetében az* - . . 1 '
