Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-01-01 / 1. szám

—28—

ve p pànturànizmus és pànizlàmizmus;söt bizonyos szépítése a feuda «• lis kornak;túlértékelése a nemzeti felkeléseknek,pmit pedig p mu « sulmàn papság hajtott végre idegen ügynökök segítségével

Uzbágia párttitkára ,Niazov még tovább megy.ő Sztálin halála rtan is p helyén miradt és a Kommunist moszkvai folyóirat májusi szamában alaposabb hí rcot követelt "a nacionalista és kozmopolista el--* hajlasok legkisebb megjelenése ellen is.ami a Közel-Kelet szovjet re szében rendszerint a pànizlàmizmus és pontőrök irányzatok formája « ban jelentkezik.”

Az ember nehezen beszélhet kikristályosodott megoldási formákról a Szovjetunió nemzetiségi politikájában..Amint Sztalinnak.ugy Malenkow-nak is számoln,a kell.az orosz nationalizmus kifejlődésével és meg - lé tével,amit az orosz értelmiség a szovjet taroddal mi és politikai•szisztéma utján támaszt alà.Bizo nyos,hogy a központi kormány tisztában van ezzel n nehéz helyzettel.kmint az intézkedések mutatjákfi - gyekszik megtalálni esetenként a megoldást az orosz és a többi köztársasagok nemzeti érzései között.E z a probléma főleg az intellektuális rétegek között nyilvánul meg,még pedig part által neveltek között 0 De a felsőbbrendűség,amelyet az orosz értelmiség tenusit,nehezen talál megnyugtató megoldást azsál az egyenlőséggel,amelyet a nem orosz népek fiai követelnek,még pedig a MARXISMUS-LENINISMUS elme - létének a szellemében.

Nyilván és logikusan tehetjük f.el a kérdést,hogy a Szovjetunió teoretikusai által oly büszkén hirde - tett tétel ésmegállapitás,-"hogy a történelem leg - bcnyolultabb kérdését sikerrel oldottuk meg,a nemze tiségi kérdést£(3)-gyakorlatban is kiállja-e pro - bet.

FEJTŐ FERENC.

3/. Pravda,1953 április 7