Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-01-01 / 1. szám

-25—

alkalmazását illeti.

a központosított szovjetizílas :

A GYARMATOSÍTÁS KÜLÖNLEGES FORMAJA.

A XlX.-ik^pàrtkongresSzusûn Bérié a cári gyarmatosítást az orosz tisztviselők tömeges jelenlétével jellemezte.E gyarmatositási módszer ollen^ tiltpkozott és p szovjet köztársasagok példájára hivatkozott , mondván"*.. azokat a^nép altéi választottak irányitjak,pkik tökéletesen ismerik e hagyományokét,szokásokét és ez illető népek lolkivila - gat és ez_allemügyeket ez anyanyelveften intézik."S ime,néhány honep múlve e kiovi,Ívovi,rigai és kenueszi hivatalos nyilatkozatok a mar — sail közléseinek pontosan az ellenkezőjét állapítják meg.Söt,felbá - torodva ez "uj kurzuson",a nvelvekmegercdnek:e pártberkekben ez egy — kor "teLu"-nek tekintett témákról,mint "eloroszosito intézkedésekről" beszélnek,vagy he úgy tetszik,mint a lenini vonaltól való elhajlás - rol.Igy jelent meg a világ szemében egy optimista,derülátó kép... - akárcsak Bériajé a XIX.-ik kongresszuson,vagy akar Sztálin 1952-es képe,melyet az évek barázdái ellenére fiatalemberré varázsolt Picasso képe,rajza„

E.H.Carr a bolsevista uralom első éveiről irt tanulmànyàban(The Bolchevik Revolution,McMillan 1952-53»)megmutetja,hogy e kommunista ideológusok,a zavaros és bonyolult valóság,valamint a cselekvés kényszerűsége alatt,utópista elképzeléseik ellenére kicsiről kicsire miként érkeztek el majdnem minden területen a tényei megválóéitàsàhoz0 Nos,az elvek és a valóság közötti különbség sehol sem szembetűnőbb , mint a nemzetiségi politika területén.A központostbott szovjetizàlàs mint egy újfajta gyarmatosítás különleges formája ként jelentkezett.A kommunista tisztviselők és funccionariusok vetélkedése,akiket magasabb régiókban a központból külItek és oroszok vol tak,másrészt az alacsonyabb rétegekben,akik a helyszínűn lettek va — lasztva,végzetszerűen nemzeti jelleget öltött.

Túlzás lenne Sztalinnak,aki maga is Géorgia-i volt,vagy a többi szovjet, vezetőnek "tudatos" oroszitasi politikájáról beszélni a töb - bi szovjet köztársasággal kapcsolatban).De az eredeti lenini elképzelések minden lépésnél a valóság bonyolult nehézségeivel találkoztak „ Ez volt a helyzet pl.Ukrajnában és Litvàniàben,ehol szinte lehetetlen ség volt találni olyan felső vezetőkét,akik a kolhozositàst a köz - pont elképzelése szerint végrehajtották volna .Helyettesekre volt szükség és küldtek a Központból oroszokat.Ugyanez volt pz ^eset a politika i rendőrséget illetőleg is.A belügyminiszter számos köztársaságban orósz volt,Az orosz nyelvnek,valamint a leninizmusna-k és sztálinizmusnak a kötelező oktatása szintén óriási súrlódásokat okozott.Az orosz tanároknak kiváltságos helyzetet akartak biztositani.u tanácsaikat , mint egy felsőbb civilisatio misszionáriusokét,akarták elfogadtatni. Az orosz intellektuelok lassanként mint a"kommunista kü^ure",ez "o - rósz kultúra" képviselői szerepeltek a többi köztársaságok kommunista értelmiségével szemben.! súrlódások ezen az alapon napirenden lettek. Ugyanis az orosz értelmiségek,beosztottak mégha egy rangban voltak is a többi köztársaságéval kiváltságokat élveztek.(Ez a viszony már a né pi demokráciák viszonylatában is jelentkezik!)Az oroszok úgy visclked tek,mint a "felsöbbrendü nemzet" fiai,akiknek történelmi hivatása az elmaradt "kis testvérkéket" tanitani és irányi tani. Adminisztratív u — ton valóban érkeztek segítségek gazdasági téren.De ha a legkisebb el