Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Viláaoolitikai Szemle

I

Irta:Europaicus

A H-BOMBA,

A CLAUSE WIT ZI-TETEL és , ,

A MAGYAR EMIGRÁCIÓ,

A KÍNAI . PROBLÉMA

A világpolitika,a Sztálin halálát, köveitö években, 1953—54 ben olyan aspektusokat »vonásokat tár elénk,.amelynek lelkiig; - meretes átgondolása alól semmiféle felelős politikai tényező sem vonhatja ki magát. ,

A Bikini-szigeteken elinditott atombomba-kísérletek,amelyeknek rövidesen következő visszhangjaként a szibériai sztep . pék atombombái remegtették meg a föld kérgét,végül is 1954. március 1.-én, (,jegyezrük jól meg ezt a világtörténelmi dätu - mot)a Csendes — Óceáni H bomba felrobbantásába torkollottak,

• amelyeknek milliós hőfokú tüzfénye egyenesein döbbenetes hatás sál volt az európai emberiségre.

Az egyik legelterjedtebb és egyáltalán nem tulbaioldali kontinentális heti folyóirat vezércikkben veti fel a kérdést, hogy vájjon azok az admirális-szakértők,akik hivalkodva "Mega fontokban fejezik ki az uj bomba robbantó erejét,legközelebb" Megadeath"ekben fogják-e megadni az egyetlen bomba által el — pusztítható embe rmilliok szamát is?

Az orosz diktátor halálát megelőző utolso években a szta lini agresszió a balti államok 1944-45-ös bekebelezésével —,a keleteuropai és dunavölgyi népek 1947-48-as leigázásával -, a görögországi földközi-tengeri és a berlini blokád európai kon tinentális. 1948-49res fenyegetésével -,végül az 1950-es koreai fegyveres betöréssel a második világháború előtti helyzet rémét idézte fel,amikor a hitleri agresszió egyre gyorsuló ak cici az egész világot végső önvédelemre kényszerítőtték.

Ezzel szemben az 1953-54-as évek diplomáciai megnyilatko zásai"megtorló stratégiá"-rol és hasonlókról inkább az első világháborút megelőző világpolitikai helyzetre emlékeztetnek, amikor 2 körülbelül egyenlő erejű hatalmi csoport egymást addig próbálta a felfegyverkezés terén túlszárnyalni,amíg a vég zetes ultimátumok úgyszólván tisztára a másik-féllel szemben való gyanakvásból és a sikeres stratégiai elsp húzáshoz való későnjövés félelméből születtek meg.

Am egy óriási KÜLÖNBSÉG mégis van 1914 és 1954 között.mmig a« első világháború még a-Manlicher,a géppuska,a 30 1/2-es-és 42-es lőve gek fegyvereivel indult meg és a második világháborúban ugyan már a sokkal hatásosabb tankokkal,Stuka-bombázokkal és Rata-vadaszokkal harcoltak a küzdőié lek egymás ellen, - addig 1954-ben a harcászati atomtechnika a hatásfoknak oly borzalmas méreteihez jutott el,amelyre maradéktalanul alkalmazható a. hires marmi mondis:".u MENNYISÉG MI NGSEGBE CSAPOTT llT !,.. "—A H—bomba oly hatalmas fegyverré lett,hogy—• túllépett a fegyver fogalmán és ezzel—megszűnt fegyverré lenni«».

Teljes joggal veti fel az európai sajtó legtekintélyesebb orgánuma, a londoni Times a kérdést:"Ha egyik fél olyan bombákkal ren -