Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-01-01 / 1. szám

-lödé lke zik, amelyekkel a fél-világot képes a levegőbe röpiteni^ugy vaj~ jón a másik félnek megfélemlítésül olyan bombákkal kell rendelkeznie amelyekkel a háromnegyed világot, képes a levegőbe röpiteni?" 00 «

Ezért szögezzük itten le a magyar emigráció részéről is nyo — matékosan és ünnepélyesen a Valóság hasábjain:Egy olyan eszköz,amely a múlhatatlanul bekövetkező ellencsapás következtében a saját iövá - rosokat másodpercek alatt pulverizalja,elhamvassza és a saját lakosság millióit másodpercek törtrészei alatt égeti el milliós hőfokon* talán még ideig-oraig .alkalmas potenciális,hathatos fenyegetésekre;, de csak pyromanikus örültek és- felelőtlen gonosztevők által tekint — he tői r.ég harcba bevethető* aktiv fegyvernek,

A * f

Ezzel a ténnyel azonban a világpolitika olyan döntő FORUJIa* — PONTHOZ érkezett,amikor megszűnt a német had-tudos.CLAUSEWITZ -nak évszázadokon át (már a clausewitz-i megfogalmazás előtt is)igaz tételének érvényessége: "A háború a diplomácia foly — tatása más eszközökkel".NEM!...Napjainkban az atomháború nem lehet többé - folytatása a diplomáciának! -Az 1950-es éves diplomatáinak nem áll többé a háború,mint"ültima ratio"»utolsó eszköz rendelkezésükre«

Ha-csak az emberiséget egy világméretekben való öngyil - kossag katasztrófájába nem akarjuk belehajszolni,úgy minden-vhangsulyozzuk:minden oldal politikusainak a 20,század dere — kan más eszközökkel ,mint a háborúval,kell a diplomácia sajatrmaguk által összebonyolitott utvesztö'iböl a kiutat me gtalál — niuk.A clausewitzi tétel ellenkezőjére fordult - és ezt az an goi konservativ Daily Telegraph igy fogalmazza meg;",,,A H- - bombára nir.csen más válasz,csak a diplomácia.,,,"

Elérkezett az időpont »amikor a MAGYAR. EMIGRÁCIÓNAK. .is számot •áiínia minderről önmagának,! magyar emigráció nem kergethet örökké meg nem valósuló illúziókat»almokat,Meg kell szűnnie annak az önámitásnak,amely évről-évre uj és uj dátumokat vetít ki a jövőbe a "vi— làgkommunizmus"hàborus összezúzásának időpontjára vonatkozólag.Europa tudni nem akar az atombombáról,-már pedig a magyar emigráció po - litikailag Európának szerves része,

j.xz elmúlt hónapokban a magyar történelem két tragikus dátumra tekint vissza : 1119 március 21,harmincötéves évfordulójára és 1944 március 19,tizéves évfordulójara.-E dátumok közös tragikuma abban rejlikjhogy a magyar sors mindkét esetben elkésetten akkor kötődött egy világpolitikai koncepcióhoz,amikor abban a pillanatban azon-kon cepcion a fejlődés mar túllépett,-1919 március 21.-én Kun Béla ta ~ nàcskôztàrsa.sàga a magyar területi integritást ahhoz a lenini világforradalmi koncepcióhoz csatlakozva, akarta, vissza.szerezni,amely akkor Európában^ a levert Spartacus-forradalommal és a német függe tien szociáldemokrácia ellenzékbe va.lo szorításával mar elbukott.—1944, március 19.-e után a Sztojay —és Szàle.si-kormànyok a nagya.r sorsot akkor csatolták a, hitleri antibolsevista Europa.-koncepciohoz, amikor r.z az egész világban mar holtbizonyosan elbukott.

xí jelenlegi történelmi konstellációban a magyar emigráció nem követheti el azt a hallatlan hibát,hogy a nagya.r nép és a nagya.r emigracio jövőjét ismét egv olyan világpolitikai koncepcióhoz köti,a— mely Európában 1954-ben mar negbukottnak tekinthető,- és ezzel a vég zetes illuzio-kergetések nagya.r tragikumát egy generáción belül harmadszor is' megismételné.