Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-05-01 / 2-3. szám

-34-hatják eddig sokszor szegre akasztott elveiket és nemcsak az újabb le czuszástjde az eddigi alap-elcsúszásokat is helyreigazíthat ják’.Tisz ta vizet kell önteni a pohárba:ki akarja szobán és tettben a régi,i — dejétmult Magyáron szagot és ki az ujjat,a demokratikusát,progremmban és minden tettben vállalva a háború utáni rövid demokratikus kísérlet nek az elvét,valamint az otthoni fejlődést!Ez a demokratikus játéksza bály’Ma mar tettek szükségesek!

—o_

PROGRAM-l !Bz a legelső lépés a tisztázódás felé.Ennek válla lása dönti el ,hogy valóban ki a demokrata nemcsak a régi politikusoknál,de a 45 utániaknál is!

A demokrata szó mind a Nemzeti Bizottmányban,mind a test vérénél,a re diónál,életkérdés lett.Soha ekkora árfolyama nem volt egy szónak,mint a demokráciának.Bzzel ma sok mindent takar gatnak.S ebben a Bizottmány végrehajt obi zott saga elöljár.A de mokrácia kőiül annyi téves látás,a fogalmak és tényeknek oly tö meges nemiemérésé,félreismerése dühöng,hogy részletesebben fog leikozunk ezzel.A demokrácia helyes értelmezése alapkérdés. a francia fon adalommal meginduló polgári demokráciának egy volt a célja:hogy felszabadítsa az egyént és annak teljes egyéni értékei a társedalom,e közösség javára virágozzanak ki.Az is világos,hogy ezzel ez egyén és a közösség között egy oljrsn egészséges viszonyt akart kialakítani,melyben az egyén a közösség ke rétében és védelmében a legteljesebb mértékben fejti ki értéké^ ami egyúttal a közösségnek a legtöbb anyagi . és szellemi gyarapodást biztosítja.

Ez a demokrácia a kivitelezésben nehézségbe,sok helyen pe dig csődbe jutott.A politika területén ezt a csődöt az egyéni érdekeket képviselő pártalakulatok,valamint ezek szövetségesei jelentik.Gazdasági.téren pedig a kizsákmányolás,a kapitalista erők működése hiúsította meg a valóban demokratikus és libera — lis gondolatot.A gazdasági kartellek,a politikai kartellekkel összefogva a szabi5 dsagot igy változtatták àt elnyomássá.A liberalizmus és demokrácia elvei,melyet ma annyian és oly divato - san használnak felületetesen,igy lettek a korlátlan "szabadverseny demokráciájának" elveivé,ami valójában a demokrácia és liberalizmus megszűnését jelentette.így lett az életverseny sok - kai inkább a törvény-fogyatékosságok kihasználója,a minden eszközzel dolgozo furfang és csalás,a vagyon felé való gátlástalan törtetés módja,mint az egészséges erők és a becsületes megbíz — hatoság munkája,illetve versenye.

De ezek a fogyatékosságok nem a demokrácia csődjei.Egyàlta Ián nem „Ez csak a szakadatlan történelmi megújhodás,átalakulás. az uj és gazdagabb fejlődés felé.S a kérdés az,hogy mi a lénye ge ennek a történelmi átalakulásnak?

A "szabadverseny demokráciák" első nagy hibája,hogy nincs szervezett formája.Szervtelen volt.A másik fontos hiányosság a^ hogy nem__biztositóttá, a szabadságjogokat intézményes&ci.Ma mar e zek nélkül nincs demokrácia és hátsó gondolatokkal beszél az a politkus,aki ezt a problémát elhallgatja.A biztosított szabad - sagok organikus,szerves és megszervezett demokráciája nélkül ma csak blöffölni lehet,de nem demokráciáról beszélni.

Ezt a modern és korszerű demokráciát nem a régi népképvi — seiet 5 évenként választott parlamentje jelenti.Ne-m.Egyáltalán nem.Úszni csak az tanul meg,aki vízben próbálkozik.Ha valakit