Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-05-01 / 2-3. szám

tak,mások a Horthy rendszer felemás,egy-kiestt feud ilis,egy-kicsit kapitalista,de egy-kicsit parancsuralmi rendszeréről álmadoztak. S hp vplaki követelte pz Plpptörvény érvényepité?étypkkor prrp pzoji— npl rasütöttek korunk Kain Bélyegét,aminek p legényhébb formája lett a kryptokcmmunistaság.Egyszerre mindenki demokrata lett,meg azok is, akik nem oly régen,a német győzelmek idején a munkásságtól és paraszt ságtol féltették a "keresztény,,Magyarországot,s akik hagyták,hogy ezrek pusztuljanak a büntető munkaszázadokbol el és hogy a börtönök megteljenek demokratákkal.

Mindezt ezek igyekeztek elfelejtetni.Amerika pedig divatbajött . Nyugat Európáról,Angliáról és Franciaországról kézlegyintve,mint ha - lőtt országokról beszéltek.Amerika lett g csodavárás hazája és ez p csodavárás kísértetiesen hasonlított a német csodafegyverek varasa - hoz.Az amerikai vizűm után az aranyásók láza szerű tülekedés indult meg.

A Nemzeti Bizottmány a lejtön tovább csúszott és pedig egyre gyors abban. A trójai falóként behozott retrograd, maradi erők a." toat.ü — letet mindinkább az elvakult antikommunista hangulat útjára sodor- — ták.Már mindenki gyanús lett,kivéve azokat,akik Hitlerrel voltak an antibolsevisták.Elfelejtették,hogy ök ugyanakkor antidemokraták is voltak.1949 őszén a Bizottmányt testület lapjában kryptokommunistáhpk bélyegzik azt a Bán Antalt,akit a szocialista Internacionálé tagjává fogadott.1950 tavaszán Sulyok Dezsőt,a polgári politikust rágalmaz - zák meg nyilvánosan hasonló vádakkaí.Azt a Sulyok Dezsöt;aki Szála - sit nevetségessé tette,aki a demokratikus alaptörvényeloadoja volt, s aki otthon először emelte föl szavát az orosz iperialista törekvésekkel szemben.I95I őszén a Bizottmány keretében maradó Kovács Imrét hurculják meg,fosszák meg kenverétöl is,fizetett manipulációkkal meg szerzett levelek felhasználásával.A "Néma forradalom" szerzője,a szegény parasztság mérhetetlen nyomorának megiroja és a német allénál - lás egyik vezetője igy szorul hallgatásra a Nemzeti Bizottmányon be — lül.

Ezek után joggal tesszük föl a kérdést,hogy minek kellett az 1946-os köztársasági alaptörvény?Egyszerü a válasz:1eplezésre,az amerikai és európai demokratikus közvélemény megnyerés ere.De lényegé — ben a jobbra csúszás egyre nyiltabb formákat öltött.Dnnek már logikus következménye volt 1952 őszén Kállay Miklósnak a végrehajtobizottságba való behívása,illetve beválasztása.S a Bethleni korszak,a "hires konszolidácio’szelleme kísértetiesen megismétlődött.Bethlen hadnagya i jelen vannak.A Bethlen-Peyer paktum másik résztvevője kéznél van . Az együttes teljes !A Bethlen -Nagyatádi paktumhoz Nar;y Ferenc kelle - ne.De ez nem sikerült teljesen.Ugyan megfélámlitették Nagyot,mert 25 év büneinek,mulasztásainak és egy vesztes háborúnak minden romhalma — za után arra vállalkozott,mire a magyarság e történelmi..helyzete köte lezte.De ez a játék,ez a fenyegetés még folyik s a jovo dönti el a játszmát! • A

A Nemzeti Bizottmány végrehajtobizottsága már eddig is elárulta^ az alaptörvényét,a köztársasági törvényt.Elnöke és végrehaj tobizott — sága csak ennek az alapján tevékenykedhetett volna.S igy a mai halj' - zetben már csak magántársaság,egyéni érdekeket biztosító pl deululât j melynek semmi joga a "hivatalos"szerepet játszani.A legújabb kibövi -e tesi kísérletek -újabb Szerencsen mosdatások,demokrata "gyártások"- a. teljes ellenforradalmi elcsúszást jelentik.Míg otthon a fejlődés balra megy,a Nemzeti Bizottmány végrehajtobizottsága rohan az elleniorra dalombalAz utolsó alkalomhoz értünk,amikor a demokraták még icákaozfe-33-