Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-05-01 / 2-3. szám

szerepe,akik talán mégis csak ismerik Europát?De hol maradtak a nagy nemzetközi raunkásszervezetek képviselői,melyek, nélkül nincs és nem le. hét igazi és hatásos antisztalinista és imperialista ellenes munka?

A sort folytathatnám még.De még valamit itt tisztázni kell.Minv «■* den számito emigráns hireszteléssel szemben az a tény,hogy az amerikai szakszervezetek is 1952—ben visszavonták megbizottukat a Szabad Europa Bizottság mellöl.A szocialista Internacionálé,mely Európában , de Ázsiában is az egyetlen dinamikus és korszerű ellenfél és a mun kásság egyetlen szervezett ereje,mégcsak közvetve sincs hatással a patronáló szervezetre.Nem is beszélve arról,hogy ennek az emigráns testvérszervezetei,az általa elismertek és nem reakciós erők által mu tatvànynak szàntak,politikai okok miatt nem vállalva ezt a szerpet,ki vül maradtak a Nemzeti Bizottmányon.

Ha most végig tekintünk ezen a képen,önkéntelenül tolul ajkunkra és papirra & vsloságtaz amerikaikat becsapták'Az amerikai nép johiezemüöégét,ez európai ügyekben való járatlanságát kihasz nálták,söt félrevezették öket.S ezért az efajta emigráns politikusok -kevés ,nag'bn kevés kivételtől eltekintve-felelösek!FelelÖ- seklAmerika felé,Felelősek Europa felé,de felelősek az otthon é~ lö nép felé is .'Magmérettek és könnyű találtattak,mert elfelej - tették egészen könnyedén a nagy politikai-morált,ami főleg è kis népek vezetői szamara az egyetlen irànyelvjez a politkus ,Btk.2. nehéz történelmi idökben-különösen az omigrácioban-az ellentmondás és a gyáva lemondás között meri vállalni az ellentmondást és az ezzel járó harcot,az esetleges meghurcoltatást:ez olöbb-utobb —a történelem és fejlődés igazolása folytán-felszabadul a lemondás kényszerűsége alól.Ez az öntudat ma mindenekelőtt s ez ma a legsürgősebb és legfontosabbÍMert hogyan merészelnek New-Yorkbol, Münchenből ellentmondást kívánni és követelni azok,akik fizikai, életveszedelmi kényszer nélkül,sokszor a tobzodo jólétben állan doan lemondanak!Milyen erkölcsi és politikai morál alapján Ítélnek az otthoniak felöl?

_o_-32-DE A2”BRjDEïI I:!îNH.tC"utàn nézzük meg közelebbről a Nemzeti Bizott mányt.A testület 1948-ban alakult.A^berlini blokád a világ közvéleményét erősen megbolygatta.Sokan,de főleg az örök álmodozo emigránsok nagy része,már háborút látott és ennek a jegyében gyorsan megalakult Magyar^Nemzeti Bizottmány.Az összeállásnak jogi alap kellett,alkotmányos látszat,"jogfolytonosság".A világ közvéleménye eléymely elti porta nem is oly régen a fasiszta és reakciós rezsimeket az Atlanti Charta szellemében,nem lehetett ma? jogalappal menni,mint a háború u— tánival,a^demokratikussal.Kéznél volt az 1946-os köztársasági törvény alapján választott elnök és ez lett a nagy alap.De a megalakuló Bi — zottmanyban szó sem lehetett ennek a törvénynek maradéktalan érvénye.■sité?érQl.Hiszen olyan elemek kerültek be nemcsak a végrehajtobizottsagbe,de a Bizottmányba is,akiknek eszük—ágában, sem volt a. demokratikus alaptörvény és háború utáni demokratikus kísérlet szellemének az elismerése.

_Az^élettől duzzadó programm helyett néhány szavas demokratikus frázis es a divatos diktatúra ellenes kijelentés volt az egész első ^^nyilatkozás és ez azóta is annyiban maradtJEgyes régi világbeli , lejárt és sok utft megjárt politikusok ezzel az alappal -a se hideg , se meleg nyilatkozattal— bebocsátást nyertek a demokratikus amaerikai és európai közvéleménybe is.De itt rögtön,elbújva a kommunistaellenes ség alarca mögé,ott folytatták,ahol & háború előtt,vagy éppen a háború a látomások a háború végén ebbahagyták.Egyesek királyságról abrándoz-