Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

“65-MATE SANTO R:

AMERICAN CAPITALISM /Amerikai kapitallzmus/john Kenneth Gailbraith-tol (Hamish Hamilton,London.)

A THEORY OP PRICE CONTROL /AreIlenörzés teóriája/ John Kenneth Gailbraith-tol (Harvard University Pre s s )

v .

A könypiacot ellepő és közgazdasági problémát tárgyaló kötetek közül nincs mindennap al - kalmunk kiemelni kettőt mint ma tesszük.Ennek számos oka van.

Igen ritka,hogy szerző megkíséreljen uj magyarázatot adni régi problémákra.Ha a nagy könyv halmazt átnézzük,kénytelenek vagyunk megállapítani,hogy,sokszor érdekes és értékes,variád ókról van szó.A szerzők megelégszenek friss vizet önteni régi malmokra nem véve f igye lembe,hogy legtöbb szőr nem vizre,hanem örölnivalora volna szükség.Ezért uj a szó mindkét értelmében John Kenneth Gailbraith két könyve.

A szerző nem azt teszi mint majd mindenki.Nem kiván"megstoppolni" egy dogmát,amit a rideg és minden ellenkező híreszteléssel szemben,kiszámithatat lan valóság nyütt el.Ezt teszi eminens honfitársunk Varga professzor,a moszkvai és egyébb haladó egyete mek tanára.Ez utóbbi hasonlat,,?* megváltjuk,csupasz rosszindulat, adva lévén,hogy a két szerzőnek nem ugyanazzal a kritikával van dolga és Gailbfaith urrnem kénytelen átirnl ellenkező előjellel egy-egy kiadott müvét,mint teszi ezt az előbb említett hlres-ne > vés "honfitársunk”.Különben is Varga a balsorssal küzd,mert mire átírta legutolsó munkáját,meg halt a kritikus és Így sohasem fogja megtudni,érdémes volt-e a sok munka?

Azonban térjünk vissza a könyvekhez.

A világ minden közgazdászá

nak legnagyobb problémája az amerikai gazdasági élet,mely a sok komor jóslat ellenére is, . szemérmetlenül jól bírja magát. Gailbraith professzor is ennek fogott neki és két könyvében igyckszik c kérdőjelet uj oldalról megvilágítani és megmagya - rázni.Egyáltalán nem kétséges, hogy kijelentései szakkörökben ngy figyelmet fognak kelteni,an nak ellenére,hogy tételeinek jo része még sok komoly tanulmányt vár .Az utat, amelyet a szerző m megmutat,végig is kell járni, hogy megtudjuk,valóban az van-e a végén amit ö vár és hisz.

Az ár-bér kérdéssel foglal kozva a szerzőnek nem kerül nagyobb nehézségébe kimutatni,hogy a klasszikus elmélet a konkuren cla jótéteménye iröl,a liberális gazdasági rendszer a mu lté és igy már nem lehet megmagyarázni a mai Amerikát.Amerikában talán még jobban mint máshol,a legtöb iparágban ez a fajta konkuren - cla már jóidé je halott.A különböző trösztellenes törvények tá volrol sem érték el mindazt,mit szerzőik vártak.Hogy ennek elle nére sem következett be az álta lános bérleszállitás és áreme..*lés,mint ahogy ennek a jóslatok után lennie kellett volnajaz^ foglalkoztatja a szerzőt elsősorban.Szerinte itt jut szerep hez az a blzonyos"ellensuly" melynek létezésével sok mindent meg lehet magyarázni.

Az ellensúly először is a szakszervezet nevét viseli.A nagytőke képtelen volt kérész-