Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)
1953-10-01 / 1. szám
—6.4— Strachcy volt miniszter ’’fórra dalomról" beszél és úgy véli, hogy a hatalom birtoklása oriá sl lépést jelentett a szocializ nus fele.A bevanlsta Crossman képviselő véleménye szerint a munkáspárt kormányzása betetőzése volt ötven esztendő neoliberalizmusának, amely már a század elejei liberális radika’ liznusban is olörevctette ár - nyékát.Mindkettőnek igaza van, mert az ipari államosítások a régi fábiánms-szooializmus elveit valósították meg.A társodaloubiztosibtás és az ado poll1', tika utján való igazságos jőve de lenelosztás, az állami boruhá zások technikája két nagy libe • ralis közgazdász Keynes és Beveridge ideáinak megvalósulása. Keynos elmélcto alaptétel volt Attlee kormányának politi kajában.Ezt a legtöbb ujfábiánus szerző is elismeri.De azt % is,hogy ezek az elméletek so - kát segítettek a régi fábiánis elvek kivitelezésében,valamint az elméleti átfogalmazásokban. Vég ez,vagy kiindulópont? Kern fontos a kérdés. A munkáspárt kísérlete be bizonyította igazát és állóképességét még abban a nehéz helyzetben is amiben Anglia a háború után volt és van na is. A nyolo szerző egyetért abban,hogy a szocializmus filc zofiája nem elégedhet meg a ré gi fábiánusok vizsgálódásaival és elemzése ive l.A világ fe j lödé se,a munkáspárti kísérlet teljesen átalakították Anglia poli tlkai,gazdasági és társadalmi bt r.ukt aráját. A nyolc szeraö elfogadja az államosítás végrehajtott formáját,de a szocialista.in:v tcrnacionálé frankfurti hatá rozatával megegyezően a szó - oializnus más formája is léte zik 8zámukra,így a közgazda - ság tudatos irányításával ősz szecgyçztethetô magántulajdon. Ez az elv még közelebb hozza őket Keynes tanaihoz,amelyckből ők kifejlesztették a saját "fcoljcs fog lalkoztatottság” és a jövedelmek adópolitikai utón való újra elosz tásának tanait. Crosland képviselő vizsgálva a britt társodalmat,azt post-kapi talistának,kapltqlizmus utáninak nevezi* Ennek a rendszernek.amelyet Crosland ”etatizmusnak”,"irányi - tottnak” is nevez és amelyet hatá rozottan megkülönböztet a sztálinizmustól és a klasszikus kapitalizmust ol,egy ujjab lökést kell adni a szocializmushoz vezető u - ton.Mlt kell értenünk ezentúl ”szocializmus"alatt,mikor annyi sok meghatározás van forgalomban. Cole meghatározása a neofábiánus körben általános elfogadtatásra talált. "Szocializmus a társodalom olyan formája,ahol férfiak és nők nem gazdaságilag egymás ellen har colo osztályokban vannak,hanem gazdaságain és társodaluilag e, ** gycnlö körülményük között élnek. Együt használják az eszközöket, amolyek a társodaImi jólét előrehaladását biztositják.Ez az egyen löség nom matematikai egyenlőség, hanem egy állandó közeledés az em berek közt.Egy emberi barátság , mely visszautasítja az osztálykülönbségoket és egy társadalmi rendszer,ahol senki sem elég gazdag vagy szegény,hogy ne tudjop szomszédjával egyenlőként visel'** kedni". Cojc ezt 1935-ben irta és ma a szerzők egyöntetűen vallják,hogr a szocializmus nemcsak technikai, hanem emberi cgyutélésl probléma. Az uj fábiánusok egyelőre 'több problémát vetnek fel,mint a•-mennyi -megoldást ajánlanak és ez természetes is.Mindénsetre nagy e lönyük,hogy nem esnek dogmatikába sőt nem is nagyon borulátok.S ami talán a logfigyelemrcméltobb,ango lókról lévén szó,végre kezdenek tullátni szigetükön.
