Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

XX-as törvény 71.par.1. pontjában kimondja:"Az alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye."Mint fentiekből látható,az alaptörvény ismeretlen fogalom volt a magyar jogrendben és semmi szüksége sem látszik annak,hogy azt a jövőben bevezessük.Egyedül federális vonat kozásban lehet majd a törvények egy magasabb kategóriájára gondolni.

3.-A NÉPSZAVAZÁS kérdése.-A népszavazás intézményét a magyar jogfejlődés nem ismeri.Egyedül az 1949:XX-as tör v/n^r mondja 20.por .1 .d.pont jában: ”A Népköztársaság Elnöki Tanacsa országos jelentőségű kérdésekben népszavazást ren delhet el."Más államok alkotmányos életének tanulmányozása sem győz meg arról,hogy a népszavazás különösen szeren esés hatású lett volna.A Kérdéseket csak egészen leegysze rüsitett formában,szinte tartalmuktól megfosztva lehet föltenni,nem is szólva a népszavazás megrendezésével járó fölös agitáciorol .Ha az államhatalmi szervek normálisan Működnek,és különösen ha a nép tiszta választások utján küldheti képviselőit a parlamentbe,okkor külön népszava - zásnak semmi értelmét nem látom.Viszont ha az orosz meg - szállás hosszú évei után az ország uj alapokon kezdi meg életét,akkor indokolt lenne az esetleg meghozandó alkot - mánytörvény külön és egyszeri népszavazás utján való megerösitése.

4.-AZ /LKOTMáNYTORVENY SEMMI ESETRE SE LEGYEN HOSSZÚ.A túl sok részlet megköti és megmereviti a fejlődést.A trténelemben mindig a legrövidebb alkotmányok bizonyultak a legidötállóbbaknak. Az 1875 - ös francia alkotmány azért élte túl az 1940-ig terjedő viharokat, mert mindössze 34 paragrafusból és 2012 szóból állott.A modern ’.-.kor legrégibb-alkotmánya, az 1787.évi amerikei alkotmány, 25 perc alatt kényelmesen feolveshatc. Ezzel szemben a jogtudósok által megszer — kesztett, mintaképül szolgáló 1919-es weimari alkotmány a maga 181 paragrafusával kezedettöl fogva betegnek mutatkozott és ha>iar ki is szenvedett. Hogy még Napoleon szavait idézzük: n II faut • • 1;çu'une constitution soit courte et obscure". ( Egy-alkotmánynak rövidnek s homályosnak kell lennie.) A hézagok nem csak az egészséges-továbbfej lödést engedik meg, hanem lehetővé teszik a múlt bevált intézményeinek átültetését is.

5.- AZ ÁLLAMFORMA KÉRDÉSÉ.- Erről a tárgyról egy iz - ben hosszabb cikket Írtam a Fáklya 1952. febr.l5-i és a Hungária márc. 7-i számában. Itt csak annyit szeretnék leszögezni, hogy az általános fejlődés inkább a királyság alkonyára mutat. Végül még igaznak bizonyulhat az a Faruknak tulajdonított mondás, hogy nemsokára már csak 5 király lesz a világon: a zöld, a tök, a piros, a makk és az angol király. A magyarországi belső fejlődés- amennyire azt az emigrációból meg lehet ítélni- szintén nem kedvez a király, ság helyreállításának. A jövö nyugodt fejlődése és a szenvedélyek lecsillapítása érdekében mindenesetre szükségesnek látszik, hogy a felszabadult nép szabadon dönthessen a ki - rályság és köztársaság kérdésében. Az’ állásfoglalás máy aá <•’ alsö nemzetgyűlésre, vagy alkotmányszo nemzetgyűlésre tartozik, melynek döntését aztán népszavazás szentesítheti.En a következőkben csak köztársaságról és köztársasági elnök-