Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

- 9 -röl beszélek,mert több mint 80 f—os valosanüségét látom annak,hogy a felszabadulás után az ország nagyobb zök — kenő* nélkül a köztársasági államforma nellett fog dön — teni.

6.- Kevéssé vitatott, de annál jelentősebb probléma A HATALOM KÖZVETLEN GYAKORLÁSÁNAK, VAGY DELEGÁLÁSÁNAK kérdése. Fejlett államban ( az egyetlen Svájc kivételével) ma már csak közvetett demokrácia, vagyis a hatalom delegálása képzelhető. De községi 9 járási és megyei vonatkozásban az emberek lehető legnagyobb számát be kellene vonni a helyi ügyek intézésébe.Ezazinkább közigaz gatási jogi megoldás felkelti a lakosság széles rétegeinek érdeklődését, a közügyek iránt, és lehetővé teszi a magánérdek és a kollektiv érdek közti szintézist. Alulról is biztosítja a demokratikus nevelést és szükség esetén hatásos ellensúlyt képez a köz ponti hatalom esetleges túlkapásaival szemben. Amellett megaka dályozza a nép szavazógéppé való lealacsonyodását és ezzel a népszuverenitás megcsúfolását. A közigazgatási egysegek kiépitésétöl ma már annál is kevésbbé kell félni, mivel a nagy társadalmi át- — alakulás eleve kizárja a régi vármegyei rendázer kinövéseinek visz szat érését.

7.- A jövendő magyar alkotmány, szempontjából köz — ponti kérdésnék látszik a LEGFŐBB ALL A-IHAT ALMI SZERVEK jogkörének megvonása, főként pedig azok EGYENSÚLYÁNAK biztosítása.Az alkotmány jo, vagy rossz működése rendszerint elsősorban itt érzékelhető. • •

Az elmúlt évtizedek elkotraánytörténétének tanul — mányozása azt mutatja, hogy a fejlett demokráciákban az ÁLLAMFŐI JOGKOR mindenütt összezsugorodoban van .Vonat — kozik ez a királyokra és köztársasági elnökökre egy — aránt, és még hozzá azonos okokbol: az államfők helyett lassankint a parlamentek lettek az állami szuverenitás első számú letéteményesei. Franciaországban az elnöki jogkör erősen hanyatlóban van. Svájcban az egyes minisz terek évenkint felváltva viselik a kizárólag reprezenta* tiv jellegű elnöki tisztet. A király még Angliában is csak uralkodik, de nem kormányoz. Ne tévesszen meg bennünket az amerikai példa, mert ott az elnök egyben mi - niszterelnok is I

Anélkül, hogy a legtávolabbról is diktatórikus lehetőségeket akarnék biztosítani az elnöknek, helyte — lenitem müköxdésének teljes elhalványítását. Ha surlo — dás következik be a többi államhatalmi szerv között,akkor a. köztársasági elnök közbelépésének kell helyre állítania az összhangot és egyensúlyt. A végréhajto szerv vei kapcsolatban legfőbb joga az, hogy kinevezi a mi - niszterelnököt. Biztosítani kell az elnök számára a parlament feloszilathsának jogát is, de-csak olyan megszorításokkal, melyek kizárják áz,önkény érvépynsülését A megoldást talán abban az irányban kellene keresni , hogy az elnök csak a miniszterelnök javislatára és kizárólag abban az esetben oszlathatja fel a Házat, ha 1 éven belül 3 kormányválság adódik. A törvényhozásban az