Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

h

V T l-'v

■ X-r.jjUxiJl i'ii-U í.jA<Qa*jÁ>\Q A JjAOf ÍU i îïji.ilC/6

Irta:Bolgár László

✓

AZ ALKOTJA TYJOGI kérdések alapvetően fontosak egy nemzet éle— tében„Hosszabb látra elsősorban ezektől függ az ország zavartalan fejlődése és a nép boldogulása.Ha egy*felszabadult Magyarországra gondolunk,akkor az alkotmányjogi kérdéseknek kettős jelentőséget kell tulajdonitanunk:elsősorban a különleges magyar problémák,másodsorban pedig a szélesebb keretet alkoto federális,esetleg egyesült európai alkotmány szempontjából.

E cikk célja kizárólag egyes szempontok, gondolat ok fölvetése. Nagy eredménynek tartanám,ha az emigrácios évek legalább a gondo — lattisztulást hoznák megjrészletes vitára úgyis csak az otthoniak bevonásával kerülhet sor.Minthogy ma még a munka legelején tartunk először a jövő* alkotmányiejlödés politikai alapjait rkell leraknunk aminél a külföldi alkotmányok tanulmányozása jo szolgálatot tehet. Éppen ezért szükségesnek tartom azt is,hogy a felszabadult Ma - gyarország alkotmányához mindenki hozzászólhasson és hozzászóljon, még ha nem is hivatásos közjogász.Az első.vázlatos kísérleteket idövel természetesen alapos és szakszerű tanulmányoknak kellene kö vetniök.Alábbiakban csak arra teszek kísérletet,hogy a további magyar alkotmányfejlődés néhány nézőpontjára a figyelmet fölhívjam. >

l.-A MAGYAR TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNY letűnt.Már 1848 - ban iá érték törések;1918.alapjaiban ingatta raeg;az 1945 -ös összeomlás a gyakorlatban felszámolta.Tu lóra,bogy e - gyesek az 1918- s jogfolytonossággal még reménykednek a magyar történeti alkotmány feltámasztásában.Fejtegetéseik jogi szempontból kifogástalanok?de érzésem es meggyőződésem szerint a való élet már erősen túlhaladta őket. Gondoljunk arra a. kérlelhetetlen történeti fejlődésre is hogy a nem-irott,lényegében szokásjogon alapuló történeti alkotmányok közül ma már csak az angol van érvényben!'

Az. ujabb^ori alkotmányok úgyszólván kivétel nélkül ALKOTMÁNYTÖRVÉNYEKEN nyugszanak,tehát u.n. chartális alkotmányok. A felszabadulás után elsösorávn majd a fölött kell dönténünk,hogy az évszázados magyar hagyományokhoz hiven közönséges törvényekkel szabályozzuk-e az alkot — mányjogi kérdéseket(a magyar közjog csak egyféle törvényt ismert!),vagy alkotmánytörvényt hozzunk-e.Ez utobbi^eset ben,ami sokkal valószínűbbnek látszik,az alkotmánytör - vény megszavazásához és módosításához nyugati példára a 2/3-os szótöbbséget kell’ kikötni.En az alábbiakban mindig alkotmánytörvényekről beszélek,annélkül,hogy ezt a kérdést res iudicstá-nak tekinteném.

2.-Legyen -e a magyar közjogban ALAPTÖRVÉNY ?A független Ma - gyarország törvénytáréban két törvény szerepelt.amelyben nem égé - szén világos utalás történt azok alaptörvény—jeliegére:az egyik a magyar-horvát megállapodást tartalmazó 1868/ XXX-as ,a másik a tri anoni szerződése beikte-to 1921:III-as törvény volt .Azóta adódott egy harmadik eset is.A Magyarországon jelenleg érv ínyben lévő 1949