Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-02-20 / 4.szám

4. szám. Szerkesztőség VIII., József-utca 12. Teltfon : József 65-83. Budapest, 1919. csütörtök, február 20. Kiadóhivatal VIII , Jozsef-utca 12. Telefon : József 65—83. 63. évfolyam. VÁDÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA ALAPÍTOTTA BÉRCZY KAROLY I8S7-BEN. A MAGYAR LOVAREGYLET, AZ l"R LOVASOK SZÖVETKEZETE, A VIDÉKI VERSEN YEGYLETEK A BUDAPESTI POLO-CLUB, AZ ORSZÁGOS AGAR ÁSZ-SZÖVETSÉG S AZ ÖSSZES LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK VOLT HIVATALOS KÖZLÖNYE. A MAGYAR ÜGETŐTENYÉSZTŐK ÉS ISTÁLLÓTULAJDONOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési áru: Magyarország-, Német-Ausztria- és Csehországba egész érre... 100 korona. A január 1-én és julius 1-én kezdődő féléire 5» korona. A január 1-én és október J-én kezdődő negyedévre 33 korona. Az április 1-én és július 1-én kezdődő negyedévre 35 korona. Más országokra: félévre 60 korona. TURF-ROVÁS. Rules of Racing. Yerseiryiizemiiük demokratizálásának harczában egyesek szívesen söpörték volna le a lét pereméről mindazt, a mi eddig volt a megsemmisülés múltjába. Hogy miért, ők tudják és talán jo néhányan mások is. De ez ma már mellékes, a fő, hogy a versenyüzemnek csaknem bekövetkezett megsemmisülése nem sikerült, mert a földmivelésügyi ministeriumnak el kellett fogadnia az ellenérvet, a mely a nemzetközi kartell folytán telivéríenyésztésünk létkérdéseként tolta előtérbe az ügymenet egyes részeinek további fönnmaradását. Hogy pediglen ez nemcsak érv, hanem komoly és nagyon is fenyegető valóság volt, arra élénk fényt vet a Jockey-Club in Wien egy mostanában közreadott hirdetménye, a melyben a Magyar Lovaregjdet egy kitiltását a «Rules of Racing of the Jockey-Club» 1. §-ára való hivatkozással Német-Ausztria versenypályáira is érvényben levőnek jelenti ki. Bécsben tehát nagyon is számon tartják az angol Jockey-Club versenyszabályainak azon pontját, a mely az egyes országok vezető és felelős egyesületeit regisztrálja és a melyek engedélyezése nélkül az illető ország területén belül versenyt rendezni nem lehet, illetve az ily meetingeken a résztvevő lovak, tulajdonosok, jockeyk, traiuerek, stb. a világ összes üzeméből való kitiltásával jár együtt. A JockeyClub in Wien e hivatkozása intő szózat az elhamarkodott cselekedetek meggondolatlan keresztülvitelével szemben és egyúttal élénken jellemzi, hogy a demokratizálásért küzdők, mennyire nem voltak tisztában az üzem érdekeivel, s csak egyéni szempontok vezérelhették cselekedeteikben. További szereplésük épp ezért nem is lehet indokolt — és bizton hisszük — minél hamarább véget is fog érni. De addig is, mig ott üluek, a hová elhelyezkedtek, a versenyüzemnek néhány alapvető gondolatával talán mégis megismerkedhetnének és igy majd nem lenne rejtély előttük az. a mit az üzemben résztvevők valamennyiének tudnia kellene. Hajnalodik. Augias istállójának hirdették a,versenyüzemet és tisztogatást. Ígértek. És sokan voltak, a kik látni vélték a rengeteg szemetet. és hittek az Ígéretekben. A kik pedig ígéretet tettek a tisztogatás ürügye alatt beültek vágyaik helyére, s örvendve dőzsöltek. De örömük ugy látszik, már nem tarthat sokáig. A rege, mellyel hitegettek, elvesztette csáberejét. Czikornyái alól teljes erejével kibontakozik már a valóság. Ma mind többen érzik, hogy az üzem hibái most. csak szaporodtak. A tisztogatás csak jelszó volt az érvényesülésre, sikeres kihasználása a konjukturáknak és semmi egyéb. De a hamis jelszavak disszonáns csengése, mely annyira elüt cselekedeteik mchoságától árulójukká vált. Vádakat adott a tárgyilagosan itélők kezébe, a kik Ítéletükkel tábort toboroznak maguk köré. A közvélemény szava már erősen zug ellenök, a kijózanodás kezd teljes lenni, s pünkösdi királyságuk pohara igy hamar betellik. Gyorsabban, mint gondoltuk. Mi pedig reméljük, hogy az igazi demokratia hajnala, a melyért mi száltunk síkra, most végre elérkezett. AZ ÜJ VERSENYÜZEM HIBÁI. Miért támadja mindinkább a napisajtó az uj üzemet. Az incompatibilitás kérdése. / Az uj aera, mely a versenyüzemben megindított liarcz végeredményeként alakult ki, mint mindinkább kiviláglik, a kibontakozás intézésétől • távol álló elfogulatlanul Ítélkezők nézetével nem egyezik, mert a közérdeket nem védi a kiváuatos módon, de a lótenyésztés nagy jelentőségű kérdése is háttérbe szorul sok tekintetben. Az uj alakulásban történt elhelyezkedések viszont tisztára azt a látszatot keltik a a szemlélő előtt, hogy a harcz, a lóversenyüzem alapvető érdekének háttérbe szorításával, egyének és érdekszférák érvényesüléséért folyt. A sajtó állásfoglalása, amellyel az aktié tulajdonképpen megindult, lehetett helyes vagy helytelen, már késő vitázni fölötte. A sok hangzatos frázis nem vált hasznára a versenyüzemnek, mert a dolgok. szakszerű megvilágítás nélkül, egészen más szinben tűnnek fel, mint amit a valóságban tényleg jelentenek. Tegyük fel, hogy a sajtó állásfoglalása helyes volt. Akkor is az, hogy a sajtó egyes képviselői részt kértek és foglaltak is a vezetésben, kétségtelenül helytelen. A sajtó tulajdonképpeni czélja a bírálat, amely nélkül létjogosultságát elveszti. Márpedig — nem tudjuk elképzelni, — hogyan gyakoroljon bírálatot egy intézmény felett a sajtó, ha annak irányításában maga is részt vesz. Ezt nem személyekre értjük, hanem az elvet tartjuk kifogásolandónak. Azt még elképzelhetnók, hogy egyes ily személyek, ha egyébként nem incompatibilisak, szakértelmük szüksége révén, más megfelelő egyén hijján, ideiglenesen résztvegyenek a vezetésben, de működésük akkor is csak szakkérdésekben való tanácsadásban nyilvánulhat és semmiesetre sem lehetnének Ítélkező szavazati joggal is felruházhatok. Mint testület, a Turf-Syndikatus egyáltalán nem kapcsolódhat be az irányításba, mert ezáltal az erkölcsi tömörülés elértéktelodne, a bírálat pedig a minimumra sülyedue alá. A versenyügyi tanácsban a szaksajtó és napisajtó képviselete — mint tanácsadó közeg — természetszerűleg indokolt, mert a közönség érdekeinek védelméről van szó. Ez a szereplés azonban csak akkor válik értékessé, ha az illetők hivatásuk magaslatán állva, helyesen fogják fel kötelmeiket s igy szereplésük kizárólag informáczió-jellegü, tehát nem egyéb, mint tollal írott kritikájuknak, az illetékes forum előtt, szóval való tolmácsolása. Ezen felfogásunkban még jobban megerősített az «Allg. Sp. Z.» egy közleménye, mely hü fordításban igy hangzik : * VERSENYEGYLETEK ÉS A SAJTÓ. Egyik bécsi hétfői lap legutóbb azt javasolta, hogy Magyarországhoz hasonlóan, az ujjáalakult versenybizottságokba Német-Ausztriában vegyék fel a sportsajtót. A bécsi «Versenysport-publiczisták syndikatusa» («Syndikat der Rennsport-Publicisten») utolsó ülésen foglalkozott ezzel a tervvel. A tagok nem lelkesedtek a felvetett tervért, miután sokkal több ok szólt ellene, mint mellette. A syndikatus véleménye az vjlt, hogy a sportsajtó eredeti hivatása teljesítésének módjával sokkal nagyobb befolyást gyakorolhat a versenyüzemre és tenyésztésre, mint egy tagnak egy nagy bizottságba való kiküldésével. Ebben az értelemben is határozott a Syndikatus, de egyúttal kimondotta azt is, miszerint kérni fogja a versenyegyleteket, hogy oly fogadási- és versenykérdések tárgyalásába, a melyek a közérdekbe kapcsolódnak, a Syndikatust is vonják be véleményadó működésre. * Itt kell megemlítenünk — mint a tárgyhoz szorosan kapcsolódó dolgot — azt a tényt, hogy a Budapesti verseny egylet egy szaklapot váltott magához. Károsnak és a czól érdekében hibásnak tartjuk, hogy egy informativ lap tulajdona legyen annak az egyesilletnek, melyeknek működése fölött kritikát gyakorolni volna hivatott. Sehol a világon nincs példa erre s nem volna szabad előfordulnia, mert ez máiönmagában is csak vádakra ad alapot, melyek a lóversenysportban nagyon is könnyen felélednek. Az иj versenyegylet megalakulása, terjeszkedése ós állásfoglalása határozottan azt a látszatot kelti, hogy n vezérelv megválasztásában is téves szempontból indultak ki. Az uj versenyegylet eddigi ténykedése ugyanis azt bizonyltja, hogy az istállótulajdonosok, fogadók és a versenyiizem egyéb aktív résztvevőinek az előtérbe hozása ós azok érdekeinek az előmozdítása volt az elv. Ez pedig egyáltalán nem állhatja meg helyét, mert a verseny csak szükséges eszköze a telivér nyésztésnek és közvetve az országos lótenyésztésnek. Ha pedig ez igy van — mint ahogy'mi csak igy gondolhatjuk — s minthogy az egész világon igy is van, ugy a versenyeknek csak a tenyésztés szempontjából való előmozdításáról lel et szó és csak ennek a keretein belül óvhatók meg a résztvevők egyéni érdekei. Különösen áll ez akkor, ha fogadási dolgokról van szó, amely nem ogyeb, mint a tenyésztés éi'dekebon türt — sajnos — elkerülhetetlen rossz. Ha tényleg az a felfogás válna uralkodóvá — melyet jelenleg a Budapesti Versenyegylet is követ — mely a versenyeket a versenyzőkért és fogadókért elvet vallja magáénak, amely tehát a lótenyésztés kérdését csak mellékos körülménynek tartja, a Vadász és Versenylap lesz az első, aki felemeli szavát az ilyen verseny üzem ellen. A versenyüzem nem czél csak eszköz és ha azok jutnak túlsúlyra, akik abból czélt csinálnak, akkor el kell pusztulnia lótenyésztésünknek Legközelebbi számunk márczius 4-én jelenik meg. — A mai szám ára I korona.