Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-03-04 / 5.szám

VADÁSZ-ÉS VERSENYLAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA ALAPÍTOTTA BÉRCZY KÁROLY 1857-BEN. A MAGYAR LOVAREGYLET, AZ URLOVASOK SZÖVETKEZETE, A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK Л BUDAPESTI POLO-CLUB. AZ ORSZÁGOS AGARÁSZ-SZÖVETSÉG S AZ ÖSSZES LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK ..M WLJ , ^ TTTÍR- -T. Jj* •(. VOLT HIVATALOS KÖZLÖNYE. A MAGYAR ÜGETŐTENYÉSZTŐK ÉS ISTÁLLÓTULAJDONOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ára : Magyarország-, Német-Ausztria- és Csehországba egész évre... 100 korona. A január 1-én és julius 1-én kezdődő félé\re ... 50 korona. A január 1-én és október 1-én kezdődő negyedévre 23 korona. Az április t-én és julius 1-én kezdődő negyedévre 35 korona. Más országokra : félévre 60 korona. 5. szám. Szerkesztőség VIII., József-utca 12. Telefon : József 65—83. Budapest, 1919. kedd, márczius 4. Kiadóhivatal VIII., József-utca 12. Telefon : József 65—83. 63. évfolyam. TURF-ROVÁS. A fogadások kérdése. Versenyeket a lótenyésztésért — ez Angliában a versenyüzem vezetésének irányító mottója és ezt valljuk mi is a helyes ! elvnek. Nálunk ezzel szemben a vezetésben mindinkább kidomborodik egy másik irány, I amely a versenyzés körül csoportosult egyes I szféráknak az érdekében hódit tért. Az erőI szakosan előtérbe nyomulók e csapata elI vélve beszél a lótenyésztés érdekeiről s lia [ szól is arról, a kellő tárgyilagosság helyett, I általános közhelyeket érint, ellenben annál [ többet foglalkozik a fogadások kérdésével, í Itt feltűnően szembeötlik, hogy az ó harI czuk a számukra fontos fogadásokért, és I nem a tenyésztésért folyik. Nékik a tenyészI tésre fontos versenyüzem tulajdonképpen к csak szükséges rossz, amely teret ad egyéni f hasznuknak a fogadások révén való meg; szerzésére. Működésűk azonban ezt már I nemcsak a közvetlenül érdekelt szakember, de az üzemtől távol állók előtt is teljes valóságban tükrözi vissza és innen van, hogy a fogadások elvi ellenségei még kevésbbé hajlandók koncessziókra a versenyüzemmel összefüggő fogadásokkal szemben. Ebből ered a földmivelési miniszter averziója is a verseny üzemmel szemben, de ez érthető is, mert azok, akik az uj aeraért való küzdelem szent jelszavával itt eljártak, olyanok voltak, akiknek a lótenyésztés kérdéséhez semmi közük nem volt és nékik csak a versenyüzemben való szerepelhetésük lehetősége és az e réven eredő haszon volt a fontos. A szociáldemokraták állásfoglalását is kétségtelenül ez a körülmény sulyosbbitja, mert az ő táboruknak tényleg szociális eszméktől áthatott vezetősége nem egykönnyen ül fel érvek nélkül kipuffogtatott bombasztoknak és nagyon is észreveszi, hogy a szépszavu szónok bort iszik és vizet prédikál. Tenyészjutalmak. A budapesti versenyüzem uj intézősége balkezes ténykedéseit egy ujabb és ezalkalommal igen jelentős kárt képviselő határozattal szaporította. A tenyészjutalmak kérdésében hozott olyan megszorítást, hogy azokra pusztán csak magyaroszági magán tenyésztők tarthatnak számot, a wieni JockeyClubnak hasonló intézkedésére adván ezzel feleletet. Ha a jogos sovinizmusnak általunk is vallott elvéről volna itt szó, örömmel üdvözölnénk ez ujitást, azonban a lótenyésztésben és a versenyüzemben ránk nézve másképpen áll a helyzet, mint egyéb téren és itt nagyon is fontos a megértés politikájának követése. Jól tudjuk, ugyanis, hogy Magyarország telivértenyésztése a számarány tekintetében, de minőségileg is messze Ausztria telivértenyésztése fölött áll, mig versenyüzemünk berendezkedése olyan, hogy jelentős anyagi érdekkel kapcsolódik Wien versenyüzemébe. Wien versenydijainak nagy része jut tehát évenként magyar tenyésztésű telivér martalékául,csaknem háromszor annyi, mint amit — lia egy-egy tüneményes SanGennarotól eltekintünk— nálunk az osztrák állampolgárok által, esetleg már magyar területen nevelt lovak nyernek. Az osztrák Jockey-Club ennek daczára szabad utat en-- gedett a közös megértés lehetőségének és csak feltételesen publikálta oly irányú határozatát, hogy kizárólag osztrák tenyésztőket részesít tenyészjutalmakban. de csak az esetben, ha az egykori társországok uj intéző körei elzárkóznának a kölcsönösség elvétől. A budapesti intézőség most ezt tette, ezzel pedig világosan épp a magyar tenyésztőket károsította meg és az általa annyira megvédeni kivánt lótenyésztésnek okozott hathatós kárt. A versenyügy krízise. A versenyüzem kérdése most éli legválságosabb óráit. Hog3

r mi van és mi lesz, még senki sem tudja. Két verzió kering. Az egyik szerint egyelőre nem engedélyezik a fogadásokat, a másik szerint, mely szintén autentikus forrásból ered, a nemzetgyűlés döntéséig minden a régiben marad. Hogy, melyik igaz, vagy egyik sem fedi a valóságot, még teljesen bizonytalan. Ez a bizonytalanság — mely örökös átka nemzetünknek — a legrombolóbb hatású s lebet, hogy alapjaiban ingatja meg az évtizedek czéllndatos munkájával felépitett intézményt. — Amennyire sajnálatos ily szempontból a mai helyzet, egy jó oldala mégis van. Az egyéni harczosok, kik tudás, nélkül a nagyképűség fegyverével, könyökükkel tolták félre a hozzáértők szerény táborát, a bizonytalanságban elvesztik lábuk alól a talajt s mindjobban kibontakozik igazi mivoltuk. Akik a könnyű pénzszerzésért tartották fontosnak a versenyüzemet, méltán kétségbeeshetnek a mai helyzet láttára. De minél őszintébb lesz kétségbeesésük, annál nagyobb mértékben hull le róluk az álarcz, mely csak arra volt jó, hogy titkolt érdekeiket a komolyság leple alatt védjék meg. Es a mai kavarodásnak épp ezért be is kellett következnie, mint ahogy mi azt már az akczió megindításának pil'anatában is vártuk. Az erjedés megindítására tehát itt is elég volt egy kórokozó baczillus fellépése. De a megindult bomlást a test, az intézmény egészsége önmaga újra mihamar megfékezi és igy a mostani események nem jelenthetik a véget, csak az igazi és kívánatos megújhodás folyamatának megindulását. Я VERSENYFOGRDRSOK ÉS R JÁTÉKSZENVEDÉLY. Nevezhetjük-e a totaiisateurt játékszenvedély okozójának. Az álmoralisták tévedései. «А totalisatör neveli a népben a játékszenvedélyt, — azt mondották a báborn előtt. Ez a hiedelem akkoria hazug volt, ma már egyenesen nevetséges.Tudja Ön Miniszter Ur, hol, milyen helyeken játszanak ? Ön nem is gondolhat erre. Egész Berlin egy óriási Játékbarlang A nyilt ntezákon részt vehet Un az összes tiltott hazárdjátékokban. Ebből gondolhatja azt is mi történik ott, ahol zárt ajtók mögött és a hátsó szobákban játszanak. Mindezt a háborn tette, a lövészárokban és a kavernákhan folytatott élet tétlensége . . •<Aki a boszorkányok ma tobzódó éjszakáját végig éli, aki látja a táncz őrületének deliriumát, ainely a legexclnsivahb öt órai teától kezdve a legkisebb kávémérésig dnl, annak füleiben a régi idők egy hires kiáltása cseng és a csengésből százezrek orditásává erősödik a régi jelmondat : Panem et circenses ! . . .» «Panem et circenses I Kenyeret Miniszter Ur keveset adhat, engedje meg hát a versenyeket.» Az álmorál lárvája nélkül, a maga meztelenségében bontakozik ki a «Berliner Lokal-Anzeiger» hasábjain Braun porosz földmivelésügyi miniszterhez intézett nyilt levél e kiragadott soraiból az ember valódi lelke, rejtett gondolata. Mindaz, a mi ezzel ellenkezőt mond, hazug állítás, felöltött mez, a mely semmivel sem takarja jobban a valóságot, mint a komédiás. arcán kirajzoltan látszó rizsporos festék. És nálunk mégis tetszetős jelmez a hazugság ez undoritóan komikus álarcza. Ezren és ezren hivalkodnak benne, mig alatta a meztelen arez más érzések vágyait tükrözi vissza, s ezek eltörölhetetlen vonásai itt-ott kiugranak a lepergő festék alól. Vájjon, miért e divatos farsangi játék? Miért kell a ma emberének jobban megtagadnia önmagát, az önön érzéseit, mint bármelyik elődjének ? Miért kell hazudnia, a mikor a hazugsággal nem változik meg, csak sulyjsbitja bűnét? Miért kell az erkölcsprédikátort játszania annak, a ki maga is szívesen kaczag a zárt ajtók mögött a inoralpródikátorok szemébe ? De, ha elhisszük is néki, hogy szívből jönnek szavai, vájjon elhihetjük-e azt, hogy eszméit a ma emberének átlagába átültetheti? Vájjon, ötletei elég erősek leszuek-e ahhoz, hogy a játékszenvedély dühéhen tobzodókat visszatartsa e kétségtelenül átkos veszélytől, s nem játszák-e ki minden intézkedését a rémes mámor hajszolói ? Vájjon, nem lesz-e harcza meddő küzdelem egy szép eszméért és nem teremt-e rosszabb állapotokát a kényszerű titkolódzással, mint ha nyíltan, megengedve folyna mindez ? Ismerni vélem a ma emberét és ezért mind kérdésekre tagadással felelek. Tagadom a morálprédikátorok igazságát, mert hitem szerint ők sem jobbak a többinél. És ha jobbak is, lia mentesek — miként jó magam — a játékszenvedély átkától, nem ismerik a játék mámorát hajhászók lelkének pszihológiáját. Nem tanulmányozták őket ugy, mint kellett volna, mert a játék ellenségei lévén, nem forogtak ott, a hol az ennek megfékezésére szükséges ismereteket megszerezhették volna. Nem látták a szüle. Legközelebbi számunk márczius 8-án jelenik meg. — A mai szám ára I korona. Y