Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-03-04 / 5.szám

VADÁSZ-ÉS VERSENYLAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA ALAPÍTOTTA BÉRCZY KÁROLY 1857-BEN. A MAGYAR LOVAREGYLET, AZ URLOVASOK SZÖVETKEZETE, A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK Л BUDAPESTI POLO-CLUB. AZ ORSZÁGOS AGARÁSZ-SZÖVETSÉG S AZ ÖSSZES LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK ..M WLJ , ^ TTTÍR- -T. Jj* •(. VOLT HIVATALOS KÖZLÖNYE. A MAGYAR ÜGETŐTENYÉSZTŐK ÉS ISTÁLLÓTULAJDONOSOK ORSZÁGOS EGYE­SÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ára : Magyarország-, Német-Ausztria- és Csehországba egész évre... 100 korona. A január 1-én és julius 1-én kezdődő félé\re ... 50 korona. A január 1-én és október 1-én kezdődő negyedévre 23 korona. Az április t-én és julius 1-én kezdődő negyedévre 35 korona. Más országokra : félévre 60 korona. 5. szám. Szerkesztőség VIII., József-utca 12. Telefon : József 65—83. Budapest, 1919. kedd, márczius 4. Kiadóhivatal VIII., József-utca 12. Telefon : József 65—83. 63. évfolyam. TURF-ROVÁS. A fogadások kérdése. Versenyeket a lótenyésztésért — ez Angliában a versenyüzem vezetésének irá­nyító mottója és ezt valljuk mi is a helyes ! elvnek. Nálunk ezzel szemben a vezetésben mindinkább kidomborodik egy másik irány, I amely a versenyzés körül csoportosult egyes I szféráknak az érdekében hódit tért. Az erő­I szakosan előtérbe nyomulók e csapata el­I vélve beszél a lótenyésztés érdekeiről s lia [ szól is arról, a kellő tárgyilagosság helyett, I általános közhelyeket érint, ellenben annál [ többet foglalkozik a fogadások kérdésével, í Itt feltűnően szembeötlik, hogy az ó har­I czuk a számukra fontos fogadásokért, és I nem a tenyésztésért folyik. Nékik a tenyész­I tésre fontos versenyüzem tulajdonképpen к csak szükséges rossz, amely teret ad egyéni f hasznuknak a fogadások révén való meg­; szerzésére. Működésűk azonban ezt már I nemcsak a közvetlenül érdekelt szakember, de az üzemtől távol állók előtt is teljes valóságban tükrözi vissza és innen van, hogy a fogadások elvi ellenségei még ke­vésbbé hajlandók koncessziókra a verseny­üzemmel összefüggő fogadásokkal szemben. Ebből ered a földmivelési miniszter aver­ziója is a verseny üzemmel szemben, de ez érthető is, mert azok, akik az uj aeraért való küzdelem szent jelszavával itt eljártak, olyanok voltak, akiknek a lótenyésztés kér­déséhez semmi közük nem volt és nékik csak a versenyüzemben való szerepelheté­sük lehetősége és az e réven eredő haszon volt a fontos. A szociáldemokraták állás­foglalását is kétségtelenül ez a körülmény sulyosbbitja, mert az ő táboruknak tényleg szociális eszméktől áthatott vezetősége nem egykönnyen ül fel érvek nélkül kipuffogta­tott bombasztoknak és nagyon is észreveszi, hogy a szépszavu szónok bort iszik és vizet prédikál. Tenyészjutalmak. A budapesti versenyüzem uj intézősége balkezes ténykedéseit egy ujabb és ezalka­lommal igen jelentős kárt képviselő hatá­rozattal szaporította. A tenyészjutalmak kér­désében hozott olyan megszorítást, hogy azokra pusztán csak magyaroszági magán tenyésztők tarthatnak számot, a wieni Jockey­Clubnak hasonló intézkedésére adván ezzel feleletet. Ha a jogos sovinizmusnak általunk is vallott elvéről volna itt szó, örömmel üdvö­zölnénk ez ujitást, azonban a lótenyésztés­ben és a versenyüzemben ránk nézve más­képpen áll a helyzet, mint egyéb téren és itt nagyon is fontos a megértés politikájá­nak követése. Jól tudjuk, ugyanis, hogy Magyarország telivértenyésztése a szám­arány tekintetében, de minőségileg is messze Ausztria telivértenyésztése fölött áll, mig ver­senyüzemünk berendezkedése olyan, hogy jelentős anyagi érdekkel kapcsolódik Wien versenyüzemébe. Wien versenydijainak nagy része jut tehát évenként magyar tenyésztésű telivér martalékául,csaknem háromszor annyi, mint amit — lia egy-egy tüneményes San­Gennarotól eltekintünk— nálunk az osztrák állampolgárok által, esetleg már magyar területen nevelt lovak nyernek. Az osztrák Jockey-Club ennek daczára szabad utat en-- gedett a közös megértés lehetőségének és csak feltételesen publikálta oly irányú ha­tározatát, hogy kizárólag osztrák tenyésztő­ket részesít tenyészjutalmakban. de csak az esetben, ha az egykori társországok uj in­téző körei elzárkóznának a kölcsönösség elvé­től. A budapesti intézőség most ezt tette, ezzel pedig világosan épp a magyar te­nyésztőket károsította meg és az általa annyira megvédeni kivánt lótenyésztésnek okozott hathatós kárt. A versenyügy krízise. A versenyüzem kérdése most éli legvál­ságosabb óráit. Hog3 r mi van és mi lesz, még senki sem tudja. Két verzió kering. Az egyik szerint egyelőre nem engedélyezik a fogadásokat, a másik szerint, mely szin­tén autentikus forrásból ered, a nemzetgyű­lés döntéséig minden a régiben marad. Hogy, melyik igaz, vagy egyik sem fedi a valósá­got, még teljesen bizonytalan. Ez a bizony­talanság — mely örökös átka nemzetünk­nek — a legrombolóbb hatású s lebet, hogy alapjaiban ingatja meg az évtizedek czélln­datos munkájával felépitett intézményt. — Amennyire sajnálatos ily szempontból a mai helyzet, egy jó oldala mégis van. Az egyéni harczosok, kik tudás, nélkül a nagyképűség fegyverével, könyökükkel tolták félre a hozzá­értők szerény táborát, a bizonytalanságban elvesztik lábuk alól a talajt s mindjobban kibontakozik igazi mivoltuk. Akik a könnyű pénzszerzésért tartották fontosnak a verseny­üzemet, méltán kétségbeeshetnek a mai hely­zet láttára. De minél őszintébb lesz két­ségbeesésük, annál nagyobb mértékben hull le róluk az álarcz, mely csak arra volt jó, hogy titkolt érdekeiket a komolyság leple alatt védjék meg. Es a mai kavarodásnak épp ezért be is kellett következnie, mint ahogy mi azt már az akczió megindításának pil'anatában is vártuk. Az erjedés megindí­tására tehát itt is elég volt egy kórokozó baczillus fellépése. De a megindult bomlást a test, az intézmény egészsége önmaga újra mihamar megfékezi és igy a mostani események nem jelenthetik a véget, csak az igazi és kívánatos megújhodás folyamatának megindulását. Я VERSENYFOGRDRSOK ÉS R JÁTÉKSZENVEDÉLY. Nevezhetjük-e a totaiisateurt játékszenvedély okozójának. Az álmoralisták tévedései. «А totalisatör neveli a népben a játékszenve­délyt, — azt mondották a báborn előtt. Ez a hiede­lem akkoria hazug volt, ma már egyenesen nevet­séges.Tudja Ön Miniszter Ur, hol, milyen helyeken játszanak ? Ön nem is gondolhat erre. Egész Berlin egy óriási Játékbarlang A nyilt ntezákon részt vehet Un az összes tiltott hazárdjátékokban. Ebből gondolhatja azt is mi történik ott, ahol zárt ajtók mögött és a hátsó szobákban játszanak. Mindezt a háborn tette, a lövészárokban és a kavernákhan folytatott élet tétlensége . . •<Aki a boszorkányok ma tobzódó éjszakáját végig éli, aki látja a táncz őrületének deliriumát, ainely a legexclnsivahb öt órai teától kezdve a legkisebb kávémérésig dnl, annak füleiben a régi idők egy hires kiáltása cseng és a csen­gésből százezrek orditásává erősödik a régi jel­mondat : Panem et circenses ! . . .» «Panem et circenses I Kenyeret Miniszter Ur keveset adhat, engedje meg hát a versenyeket.» Az álmorál lárvája nélkül, a maga meztelenségében bontakozik ki a «Berliner Lokal-Anzeiger» hasábjain Braun porosz földmivelésügyi miniszterhez intézett nyilt levél e kiragadott soraiból az ember valódi lelke, rejtett gondolata. Mindaz, a mi ezzel ellenke­zőt mond, hazug állítás, felöltött mez, a mely sem­mivel sem takarja jobban a valóságot, mint a ko­médiás. arcán kirajzoltan látszó rizsporos festék. És nálunk mégis tetszetős jelmez a hazugság ez undo­ritóan komikus álarcza. Ezren és ezren hivalkodnak benne, mig alatta a meztelen arez más érzések vá­gyait tükrözi vissza, s ezek eltörölhetetlen vonásai itt-ott kiugranak a lepergő festék alól. Vájjon, miért e divatos farsangi játék? Miért kell a ma emberének jobban megtagadnia önmagát, az önön érzéseit, mint bármelyik elődjének ? Miért kell hazudnia, a mikor a hazugsággal nem változik meg, csak sulyjsbitja bűnét? Miért kell az erkölcsprédi­kátort játszania annak, a ki maga is szívesen kaczag a zárt ajtók mögött a inoralpródikátorok szemébe ? De, ha elhisszük is néki, hogy szívből jönnek szavai, vájjon elhihetjük-e azt, hogy eszméit a ma emberé­nek átlagába átültetheti? Vájjon, ötletei elég erősek leszuek-e ahhoz, hogy a játékszenvedély dühéhen tobzodókat visszatartsa e kétségtelenül átkos ve­szélytől, s nem játszák-e ki minden intézkedését a rémes mámor hajszolói ? Vájjon, nem lesz-e harcza meddő küzdelem egy szép eszméért és nem teremt-e rosszabb állapotokát a kényszerű titkolódzással, mint ha nyíltan, megengedve folyna mindez ? Ismerni vélem a ma emberét és ezért mind kér­désekre tagadással felelek. Tagadom a morálpré­dikátorok igazságát, mert hitem szerint ők sem job­bak a többinél. És ha jobbak is, lia mentesek — mi­ként jó magam — a játékszenvedély átkától, nem is­merik a játék mámorát hajhászók lelkének psziholó­giáját. Nem tanulmányozták őket ugy, mint kellett volna, mert a játék ellenségei lévén, nem forogtak ott, a hol az ennek megfékezésére szükséges isme­reteket megszerezhették volna. Nem látták a szüle. Legközelebbi számunk márczius 8-án jelenik meg. — A mai szám ára I korona. Y

Next

/
Thumbnails
Contents