Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-01-18 / 1.szám

9. január I Я. Igyolembo, bo kel I ismernünk azt. liogy a ló ver- mai túltengését a lótenyésztés érdekéi szttknem teszik és felesleges és sokszor káros vésőit nem menthetik. illában azt lehet tapasztalni, hogy nemcsak a közönség és közfelfogás, hanem még g.hivatalos к is túlzott jelentőséget tulajdonítanak ugy az ,ol telivérteDyésztésnek, valamint a lóversenyeknek, •zzel nem akarom lekisebbiteni az angol telivérek érdemeit, a melyeket lótonyésztéstlnk fejlesztése terén eddig szereztek, azonban a jelentőségük a jövőben lényegesen csökken a lovasság háttérbe kerülésével és általában a katonalószjlkséglet várható, úgyszólván te is megszűnésével, továbbá a mezőgazdaság belterjességének terjedésével ós fokozódásával. Ezért a jövő lótenyésztési politikájának csak egyik, az eddi•iuél sokkal jelentéktelenebb részletkérdése lehet az gol telivér. Éppen ugy általában tnl szokták be.esiilni a léver.uyek gyakorlati hasznosságát is. Szaksajtóban felesgosnek tartom annak fejtegetését, hogy mire jók a •óversenyek, hiszen mi nem is akarjuk megszüntetni. Viszont azonban, lia ősz in tea akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy az angol telivér és uemkevésbbé az tigetőlőversenyekét az azokkal kapcsolatos játszási és »gndási lehetőség a szükséges kereteken tnl l'ejlesz<)tte. 1 z egyes versenyek eredményére és valamely lé •zelmére n valódi belső- értéken kivtil sok más tó tényező is befolyik és annál a legtöbbször jobban •' а latba az egyed pillanatnyi idegállapota és liaja, a pálya minésóge, a lovas befolyása, nz indulás •lhelyezkedés sikere stb. Részben ez a magynráч jnnak, hogy sok nagydijazásu és tényleg jó •sitéképességet kiváné verseny győztese tenyész•szempontbéi eredményt nem tudott felmutatni, t győzelmét a véletlen összejátszó kedvező ősének köszönhette. Hány olyan derbygyőztes páripa , a mely nok neve csakhamar feledésbe ment, rt utódai nem bizonyultak teljes értékű lovaknak, inkább igazolja valamely lé valódi képességét, több, esetleg kisebb jelentőségű versenyt is, de etkezetesen megnyer. De mindez csak ajánlás, leegy lóra nézve, mert valódi értékét csak akkor atjuk igazoltnak, lm utódainak nagy része az agon felül emelkedik és megfelelő külső mellett, ilé teljesítőképességet is árul el. Ezért lia nem is ég egy győzelmes száguldás, hanem a versenyek •ozata szükséges a lovak képességeinek igazi megapitásához, ez azonban nem indokolja а mai helyet- а midőn kora tavasztól késó őszig versenynap "senynapot követ. A sok handicapra, a másod- és madrangu lovak játékon alapuló mérkőzéseire a inyésztés fejlesztésének lehetősége szempontjából iOS szükség. Ha az angol telivérek gyakorlati lótenyésztés szenintjából akarjuk kipróbálni, akkor ma már nem lehet .z a döntő fontossága tényező, hogy valamely ló a igtöbbször igen rövid távot könny ti terhelés mellett másodpercz egy töredékével hamarabb tudja lefutni, versenyeket tehát más alapokon kellene rendezni ezért a lóversenyek a lótenyésztés és ezakszerii sznositás szempontjaiból szintén reformra szorulnak. A külföldi szakirodalom ugyancsak nyomatékosan "ugsulyozza a lóversenyek ilyen irányú reformjának szükségét. E tekintetben csak a hannoveri állatenyésztési intézet jeles vezetőjének, Prof. Dr. С. ronachernak nagyon figyelemreméltó munkájára utalok, a melyet a lótenyésztési politika háború utáni feladatairól irt. (Der Wiederaufbau der deutschen Pferdezucht nach dem Krioge, Berlin 1917. P. Parcy kiadása). Eredeti gondolkozásról tanúságot tevő könyvéljen nagyon érdekesele azok a fojtegotések, a melyeken az angol telivér kérdéssel foglalkozik és a midőn anak jövő felhasználását tárgyalja, ama nézetének ail kifejezést, hogy a félvértenyésztést ezentnl függetmiteni kellene az gol telivértől és ez csak mint „ortló szerepeljen, a köztenyé^téshől kikapcsolva. Természetesen a lóversenyek i\ 'ormját Kronaehor is nagyon szükségesnek tartja az t őbbi irányban és talán nem lesz érdektelen, lia álláspontom erősítésére e tárgyban folytatott levelezésünkből idézem a következő sorait. «.Kétségen kivíll nagyon sürgősen meg kellene reformálni a lovak teljesítőképességnek kipróbálására VADAS/- , S VERSENY-LAP. szolgáló versenyekot ós pedig véleményem szerint nagyobb súlyt helyezve a kitartás ós szervezet kipróbálására (nach Richtung von Dauerleistung- und Kon- stitutionsprüfungen). Éppen ugy meg kell szüntetni a trénerek ós tartozékaik apró csalásait és egyáltalán a mostani felületességet a sportban és a tarfon, ha azt akarjuk, lwgy a versenyek tenyésztési szempontból hasznos eredményeket szolgáltassanak.» Messze vezetne о tagadhatatlanul nehezen megoldható kérdésnek további taglalása ós ezért oz alkalommal lóverseny ügyünknek még csak egy hiányára kivánok rámutatni. . A lóverseny fogalma a nagyközönség tudatában nálunk összeesik nz angol telivér és ügető fogalmával, pedig к

! próbál ásna к ós versenynek vetik alá, illetve kellene alávetni a többi fajta lovakat is, csakhogy ezek а versenyek többnyire nem szoktak a nyilvánosság előtt lefolyni. E téren azonban nálunk — nz inkább látványosságszámba menő díjlovagláson és díjugratáson kivül — még nagyon kevés történt és történik, pedig a, telivér mollett nagy jelentősége van a félvérok kipróbálásának is. Ezt ezélozó, különböző irányú versenyeknek rendszeres tartása a nyilvánosság előtt, a t'uyésztési szempontok előtérbe helyezésével, árveréssel vagy egyéb eladási Iehétős

Aggel kapcsolatban még a jövőre váró szép és hálás feladat. К tekintetben is pl. Németország sokkal előbbre van, elég erre nézve a félvértenyésztő szövetség által rendezni szokott népszerű tournierokra és sikeres árverésekre, utalni, a melyeket a háború alatt is megtartottak. На а nini nehéz viszonyok között megengedhetjük, hogy а lóversenyek kérdését helyezzük előtérbe, akkor miudenesetro megkívánják a lótenyésztés annyira hangozhatott érdekei, hogy a lótenyésztés szempontjából is megvilágosítsuk a lóversenyügy helyzetét. R Wiener Jockey-Club uj aeraja. Az uj igazgatóság megválasztása. Uj rend a bookmaker-fogadásokban. 4 Bécsben a forradalom okozta változások a Jockey Ciul) vezetésében is uj irányt tettek szükségessé. A demokratikus irányzat megteremtését azonban az egykori császárvárosban nem a tüzzel-vassal való erőszakoskodás jellemezte, hanem az elvek hnrcza RZOrosan simult a verseny (izém érdekeihez és Így minden megrázkódtatás nélkül alakulhatott meg az uj vezetés. A Club döczember 7-én tartott iilése, amelyről részletesen be is számoltunk, nagy vonásaiban körvonalazta is már az uj rend kialakulását, majd most január 5-én megtörtént ez irányban a második lépés is a megalakult Reunkomitee első iilése révén. Az első ülésen, amely Kinsky Károly herczeget választotta még elnökéül, az eddig alkalmazásban volt háromtagú igazgatóság helyott egy öttagú igazgatóság kezébe tették le a vozetést. A régi három steward közül kettő, Festetics György gróf és Fries Móricz gróf újra tagja lett a vezetőségnek, mig mellettük Mautner Victort, Meichl Györgyöt és Uchtritz Zsigmond bárót választották meg az igazgatóságba. A bárom uj steward rógi, ismert sportsmann. Mindhárman nemcsak igaz kedvelői a versenyzésnek, de kiváló szakemberek is, akiknek kezében igen jó helyen van letéve a vezetésnél elkerülhetetlenül szükséges hatalom. Az uj igazgatóság elsó ténykedéseként a bookmaker kérdés rendezését végezte el.. A tárgyalások eredményeként az eddigi megbatározott szám helyett tizonnégy könyvesnek adott a fogadásokhoz engedélyt, egyelőre azonban több engddélyt nem adnak ki. A könyveseknek ezentúl már kilencz lónál kell — az eddigi tiz starter helyett — bárom helyrefogadást adniolc. A bookmaker fogadási szabályok teljesen uj feldolgozás alá kerülnek s azok a modern szellem .mellett különösen a vidékről beküldött fogadások kérdésének elintézését illető tekintetben fognak pputos megszorításokat tartalmazni. A központi irodák életbeléptetéseinek eszméjeiröl az igazgatóság lemondott. 3 R SPORT ÉS R FORRRDRLOM* Irta : Gróf Sternberg Jtéta. Széles rőtegek leghelytelenebb nézete, hogy a sport különlegesen arisztokratikus valami. Tényleg pedig a sportnak az arisztokratiával nincsen semmi közös dolga, sőt öröktől fogva egyrészt a népnek örömére és szórakoztatására, másrészt pedig a testi fejlődés előmozdítására szolgált. Rövid visszapillantói vetve a sport történetébe, azt könnyen bi: .yithatjuk, liogy nz arisztokratiával való közösség hiedelme teljesen téves. Ha eltekintünk az indiai könyvektől, molyek igen sokat foglalkoznak a sporttal ós vadászattal, mert azok nyelvét nem birom, — én csalt a benne levé képeket láttam és értettem meg, s ezekből következtetem, hogy azok vadászatról ós sportról szólnak — ugy a legrégibb adatokat Görögországban kell keresnünk. Hqmerosnak a legszebb leirásai vannak róla ós Xenophon kót brosúrát irt róluk, az egyiknek ezime «A ló», a másiké «A vadászat». Görögország a sportok hazája volt. Ott mindenki tizte azt, bár magasan vagy alacsonyan álló lett légyen is. Delphi, a jósda bölcsője, egyben a sport otthona is volt és a diádalcsarnok, melyben a győzők szobrai voltak felállítva, áll még ma is. Magam is láttam, csak, sajnos, üres volt, mert az.ott meghalt halhatatlanok is halandók voltak és emlékeik is elvesztek. Érdekes feljegyzéseink vannak a római sportról, mely átplántálódott Hyzanzba is és a római birodalom pusztulásával elpusztult, hogy a 18. században ismét feltámadjon Angliában és Franczinországbau. Érdekes ina a forradalom idején, mikor bizonyos elemek minden meglevőt támadnak, forgatni a történelem lapjait és a Juvenalis teremtette «panem et cireenses» t ismét feleleveníteni. Brusai Dio azt tartja, hogy ezt a szót már-Alexandriában is használták és Frontinus Trajan császárnak tulajdonítja a mondást. Bárhogy is legyen, Augusztus császár volt, — kit én a legnagyobb ííiouarchának tartok a valaha is nralkodot- . tnk között, —'éppen a « panem et cireeuses», különösen pedig a versenysport legfőbb előmozdítója. A római turf egyben politikai jelentőséggel is birt, mert ott érvényesültek a nép érzései is. Már Cicero ir arról, hogy milyen örömet szereztek neki a csodálatos mnnifestatiók a színjátékok és gladiatori harezok alkalmából. Egy költőnek is része lett ebből a dicsőségből : Virgiliusnak, kinek megjelonésekor egyszer az egész tömeg felemelkedett és ugy köszöntötte tiszteletteljesen, mint Augusztust, a hogy azt nekünk Tacitus mondja. Nem tetszését is meg tudta mutatni azonban a nép kegyvesztett kedveuezeinek a régi turfon, a czirkuszban. — A császárok között különösen Nero volt sportkedvelő, eleinte csukott páholyából, de később nyilt pódiumról nézte a játékokat és ilyenkor egy csiszolt smaragdot használt monokli gyanánt, mint arról bennünket Plinius tudósit. Tréfákat is csináltak a színházban, igy például a leghíresebb orvos, ki valaha is élt, Gallienus egy gladiator nak, a ki egy bikát tizszer hibázott el, koszorút nyújtatott át és mikor a tömeg elégedetlenkedni kezdett emiatt, a herolddal kihirdettette, hogy nehéz dolog olyan nagy állatot, mint a bika, tizszer elhibázni. Politikai kívánságok is nyertek szót a turfon. így például a nép Caligula meggyilkolása előtt hangosan követelte nz adó leszállítását, a mi annyira felbőszítette a császárt, hogy pgyos kiabálókat elfogatott ós tüstént kivégeztetett, ahogy Josephus Antonius irja. A sok sportvállalkozás között a versenyek maradtak a legnépszerűbbek. Megmaradtak az e téren elért eredmények a feliratok és emlékművek révén. így tudomásunk van egy Scirtus nevti emberről, a ki 13 évig volt egy pártnak, tehát egy versenyistállónak a szolgálatában. A leghíresebb az ismert hajtók közül Diocles volt. Diodetianus császár idejében a legnagyobb hirü Scorpus volt és róla irja Juvenalis, hogy egy ismert hajtó fizetése megfelelt száz ügyvédének, pedig az ügyvédek már akkor is nagyon drágák voltak. Martialis mondja Scorpust «a lármázó czirkusz díszének» «Róma napjának» «tetszése tárgyának». Hogy milyen fejlett volt a vevsenyüzom, mutatják a * Az Allgemeine Sport-Zeitung ez évi első számából vesszük át ez érdekes czikket.