Vadász- és Versenylap 63. évfolyam, 1919

1919-01-18 / 1.szám

deWeiuek szentelve, érez né 1 maradandóbb emléket hagy hátra az egylet tagjainak szivében és indítványozza, hogy a tagok ebbeli érzelmei és gr. Batthyány Kleméihervadhatatlan érdemei jegyzőkönyvileg megörökíttessenek. A közgyűlés kitörő lelkesedéssel fogadta az indítványt ée elrendelte, hogy gr. Batthyány Elemérnek az egylet körül szerzett, soha el nem hsrvadó érdemei jegyzőkönyvbe foglaltassanak. Áttérve a napirend 3. pontjára, felolvasták a fötdmivelési miniszter 161.255 számú, deczember 31-én érkezett átirata. Miután gr. Csekonies Gyula igazgatósági tag, ugy a maga, mint igazgatotórsai nevében kijelentette, hogy megbízatásuk mindenkor az egylet rendelkezésére áll, a rendkívüli közgyűlés egyhangúlag egy tiz egyleti tag aláírásával ellátott válasz adását határozta el. Gr. Batthyány Elemér indítványára a rendkívüli közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy azon esetben, ha arra meghívást kapna, a benyújtott válasz alapján szóbelileg tárgyalhasson a földmivelési minisztériummal, Br. Harkányi Andor indítványára a közgyűlés egyhangúlag felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a szóban forgó javaslatoknak, mint legvégső érdemleges engedményeknek keretén belül, részletkérdéseket illetőleg teljhatalmulsg tárgyalhasson. Az esetleg szükséges intézkedések megtételével a közgyűlés a választmányt bizza meg. * A Pestvidéki Verseuyegylet január 9 ón rendes évi közgyűlésre ült össze gr. Pejacsevicli Albert elnöklete alatt. Jelen volt: Bossányi-Havas Tibor százados, gr. Cziráky György, ifj. gr. Esterházy Károly, Jeszenszky Elemér őrnagy, nemeskéri Kiss Sándor, Lekky István, Llpthay Béla, Molnár Lajos őrnagy, br -hwaben-Durneisz Gyula és gr. Teleki Lászió. lés elhatározta, hogy miután az alapszabáképeznek szerves egészet és hiányosak .olgozza ós mig ez megtörténik, haladéko mivelésl minisztériumtól, az általa előirt yek teljesítésére. * лвок Szövetkezetének január 14-én lukey lote alatt tartott évi rendes közgyűlésén : br. Baich Péter, Baghy Gyula, gr. Batt)Of, gr. Cziráky György, Egyedi Lajos, ifj. gr. £,o.e:házy Károly, br. Harkányi Andor, nenteskóri Kiss Géza, nemeskéri Kiss Sándor, Lekky István, Lipthay Béla, Molnár Lajos őrnagy, gr. Pejacsevicli Albert, br. Schwahen-Durneisz Gyula, gr. Szápáry Iván, rtianer Béla és- Zsigmondy Géza. gyűlés elöször az 1918. évi zárszámadást fú' majd az 1919. évi számadások felülvizsgálás, megbízta gr. Csekonies Sándort és Luczeubache; .{löst. Ezután a választmány kiegészítése következett, miután az alapszabályok értelmében. a választmány egyharmada leköszönt tisztségéről. A leköszönt választmányi tagokat gr. Csekonies Sándort, br. Harkányi Andort, Inkey Antalt és Lossonczy Gyulát az 1919—20. és 2L évekre újból megválasztották. A kővetkező pont az egyesület múlt évi működésével foglalkozott, majd az 1919- évi költségvetést tárgyalta és elhatározta a fokozódó drágaság kárainak ellensúlyozásául a dijak 50%-kal való emelését. Végül a földmivelósügyi minisztérium leiratát tárgyalta a közgyűlés, melyre vonatkozólag Egyedi Lajos, Lekky István ós Liptay Béla hozzászólása után kimondta a közgyűlés az alapszabályoknak a leirat értelmében való megváltoztatását, melynek elvégzésével gr. Battyány Gábort, br. Harkányi Andort, nemeskéri Kiss Sándort, Lekky Istvánt és Liptay Bélát bizta meg. Nemeskéri Kiss Sándor indítványára egyhangúlag elhatározták egyes versenyeknek a hősi halált halt urlovasokról való elnevezését. A közgyűlés után tartott választmányi gyűlés Inkey Antalt három évre ismét elnökké választotta. * A Magyar Lovaregylet közgyűlését követő napra tehát január 9-ére a Lótenyésztők és Versenyzők Szö veteége rendkívüli közgyűlést hivott össze, amelyen Egyedi Lajos elnöklete alatt részt vett Bajó István szds., Bamberger István, dr. Eeretvás Farkas, Blau Miksa, Brachfeld Lajos, üuschenek Antal, Duschenek Jenő, dr. Egyedi Artúr, és fivére. Fischer Mihály, Föld Aurél, br. Gurt-imnn Henrik. Halász Péter, br. Harkányi Andor, Horváth Károly, lovag Hühner Rezsó, Issekutz Gyula szds., *gr. Jankavieh-Bésáíi Endre. Jeges Sándor, Jeszenszky Elemér őrnagy, Kinn százados, Kövér Miklós, Küsztler Henrik, Molnár Lajos őrnagy, Úszi Kornél, Pálmai Henrik, dr. Pályi Kde, Peller József szds., Reiter József szds.. Román Gyula, Schwab Lórincz fhdgy., Szabóky Richard, Verebély Dezső. Zungen Károly stb. Egyedi Lajos elnök megnyitván az ülést, átadta a szót Föld Aurélnak, a ki bejelentette, hogy Laelme Hugó államtitkár megbízásából értesiti a közgyűlést, miszerint a földmivelésügyi kormány a Magyar Lovaregylettól megvonja a versenyreudezés jogát és azt — a mennyiben az uj alakulás erre jogot formálna — a Lótenyésztők .és Versenyzők Szövetségére kívánja ruházni. Ezután dr. Pályi Ede, Blau Miksa, br. Harkányi Andor, Jeszenszky Elemér őrnagy, Egyedi Artúr, lov. Hühner Rezső szólaltak fel, s e beszédek során br. Harkányi Andor ismételten hangoztatta, miszerint csak az esetben tartja elfogadhatónak n versenyrendezés jogúnak а Szövetség programmjába való felvételét, ha a Magyar Lovai-egylettől ez megvonatnék és a kormány határozottan az uj alakulásra ruházná ezt. Ennek daczára kimondotta a közgyűlés, hogy a földmivelésügyi kormanynyal szemben felveszi a tárgyalás fonalát és arra bizottságot küld ki. Ez a bizottság Egyedi Lajos elnöklete alatt felkereste Laehne Hugó államtitkárt és előadta a szövetség határozu. tát. Laehne államtitkár felszólította a Szövetséget, az alapszabályoknak a logrövidebb idő alatt való beterjesztésére hogy a versenyrendezés jogának megadása felett döntés történhessék. Egyúttal tudatta azt is, hogy eleget tesz a többek által hangoztatott azon óhajnak is, hogy a Magyar Lovaregylet igazgatóságát meghallgatja és ehhez, alkalmazkodóan hozza meg döntését. * Gr. Csekonies Gyula megbízatásának megfelelően a hét elején felkereste Laehne államtitkárt ós az ekkor lefolyt, valamint a következő napokon folytatott tárgyalások után a földmivelésügyi minisztérium a kővetkező leiratot küldte a Magyar Lovaregylet gazgatóságához : A Magyar Lovaregylet múlt évi 161.255/1918. 1I/A—1. szám alatt kiadott rendeletemnek nem felelt meg, annak foiytán a következőképpen határoztam : 1. Közérdekből nem tartom kívánatosnak, hogy a Magyar Lovaregylet ezentúl В и da] testen versenyeket rendezzen. Egyúttal értesitem, hogy a budapesti versenyeket a jövőben nz tijonnan alakult и Lótenyésztők és Versenyzők országos Egyesülete» fogja reudezui. 2. Tartozik a Magyar Lovategylet a nevezett újonnan alakult egyesületnek minden ellenszolgáltatás nélkül, « múlt évi totalizatőr jövedelméből a folyó évi versenyek dijaira visszatartott és a vezetésemre bizott minisztérium lótenyésztési főosztályával számszerűleg megállapított összeget átadni. 3. A budapesti versenypályán lévő épületeket, valamint a tulajdonát képező berendezési tárgyakat tartozik az egylet ugyancsak az nj egyesületnek díjtalanul rendelkezésére bocsájtani, hogy az uj egyesület a versenypálya bérletére vonatkozólag a fővárossal a szerződést megköthesse. 4. Végül felhivom a Magyar Lovaregyletet, hogy az általa bérelt Semmelweiss-utczai házban az uj egyesületnek megfelelő irodahelyiségeket állitson rendelkezésére, mire nézve az Urlovas Szövetkezetet megfelelően utasítottam. Egyúttal az uj egyesület ügymenetének megindítása érdekében engedje át a szükséges betanult személyzetet is. A most közöltek értelmében leendő intézkedéseit sürgősen hajtsa végre s annak végrehajtásáról jelentését legkésőbben а rendeletem kézhezvételéről számított 14 napon belül hozzám tegye meg. Ugy halljuk, a Magyar Lovaregylet részéről átadandó összeg circa öt és fél milliót tesz ki, amely biztositaná az uj Szövetség által kiírandó versenyek díjazását. Emellett azonbau Mngyar Lovaregylet az escoti Royal meeting mintájára Alagon néhány napon szintén rendezne versenyeket. A további reformok közül most van szervezés alatt az Országos Versenyügyi Tanács, melynek kinevezése a uapokbau várható, KKRH8EK Jó állapotbaD levő SS" Smltb ft Weatston-revolvert, 7 «5 és 9 mm. BiowDing ismétlő-pftatolyt, adnék értül,- cserébe': Frommer Stop vagy Baby ismétlő-pisztolyokat, II mm olasz hadseregrevolvert, 9 mm. Paralelltrmot, 96. mintiiju Mauser ismétlőpisztolyt (tatokkal). Czim a szerkesztőségben Д LÓVERSENYÜGY REFORMJAI I R LÓTENYÉSZTÉS SZEMPONT JABÓL.* 1 Irta: Konkoly Theye Sándor dr., a «Köztele J tnrsszerkesztöje. j Nemcsak a szakembereknek, de még a nagyküzön ségaek is .feltűnt, hogy az elmúlt évben a napisajtó mily gyakran és behatóan foglalkozott а lóversenyek) kérdésével, bár — mindjárt megjegyezhetem — bizonyos jóhiszemű egyoldalúsággal. A nap-nap után oldalakat betöltő czikkek szinte azt a látszatot keltették, mintha ez a kérdés a jelen és a jövő annyi fontos és égető baja között az egyik legjelentősebb volna. A nyáron a versenyeken előfordult apróbb c,.,alár sokkal kapcsolatban a lóversenyek korlátozása és a játékszenvedély megfékezése végett fejtettek ki mozgalmat. A forradalom után pedig főleg azt hangoztatták, hogy a lóversenyügyet az uj állami ós társadalmi rendűek megfelelőleg reformálni kell, hogy igy a versenyüzem vezetése és lebonyolítása no legyes egy sziikkürü csoport monopóliuma, hnnem azt erélye«. állami ellenőrzés mellett az összes érdekeltek demokratikusan megalakított szervezete irányítsa. A lóverseuyügy reformjának kérdésével a földmivelésügyi minisztériumban mogtartott értekezletek i ) foglalkoztak, melyeknek következményeképpen még a nyáron korlátozták bizonyos mértékben a fogadásokat, legutóbb pedig egy földmivelésügyi miniszteri rendelet demokratikus irányú átszervezésre utasította a versenyegyleteket és a játékszenvedély korlátozására mér meszobbmenő intézkedéseket is fognak életbe lépte' Bár a lóversenyeknek ilyén irányú reformját hasznosunk lehet megitélni, azonban a gazda' sógét és a lótenyésztés érdekeit ezek még nerc gitik ki. Sajnos, a lótenyésztési szempontokról ugj a napilapok hasábjain, mint az értekezleteken nem sok szó esett, igy a szaksajtó kötelessége, hogy a kérdésnek ezzel az oldalával is foglalkozzék. Azonkívül a gazdatársadalomnak is kifejezésre kell juttatnia ama jogos kiváuságát, hogy ha a lóversenyeket a «lótenyésztés érdekében» fenntartják és erre hivatkozva megengedik a játékszenvedély tombolását, akkor találjanak módot a reformok során arra is, hogy a lóversenyek gyakorlati eredménnyel tényleg szolgálhassák is az országos lótenyésztés érdekeit. A mikor Qlyan hangok hallatszanak, hogy a lótenyésztés és a versenyügy két külön dolog és az utóbbihoz a gazdáknak semmi köze sincseii, akkor nem szabad egy pillanatra sem feledni engedni, hegy a czél tulajdonképpen a lótenyésztés emelése, a lóversenyek létesítése pedig ennek egyik eszköze ak: -t lenni csupán, mely a köztenyésztés szempontjából nem is áll a legelső sorban. Idővel azonban a lóvb, senyüzem önozél lett és a tenyésztési szempontok mellőzésével haladt a maga kiilön ujtán. A lótenyésztéssel igazán csak akkor törődik, amikor, mint a játékszenvedély szolgálatóban álló czéltalan intézményt támadják, akkor azonnal beborítják a lótenyésztés hangzatos szólamainak védőpalástjával. Mi ellenben tárgyilagosan Ítélünk és nem felejtjük el sohasem, hogy a lóverseny a lótenyésztés fejlesztése érdekében létesitett intézmény. Ha azonban ez a kapcsolat tényleg fennál, akkor a gazdatársadalomnak mégis csak vau valami köze a lóversenyügyhöz. És ha a lótenyésztés szempontjait állítjuk az előtérbe, akkor érthető, ha az eddig tervezett reformokkal még nem vagyunk megelégedve. A lótenyésztés magasabb nézőpontjából tekintve nagyon közömbös, hogy egy másodvagy harmadrangú versenyt melyik ló nyerte meg, esetleg valami csalaílutaság révén és hogy az egyes zsokék mily módon és kiknek az érdekében követték el a szabálytalan lovaglást. Épp ugy közömbös az is, hogy a Lovaregylet igazgatóságába a mágnásokon kívül bekerülhetnek e más futtatók is. És még az is mindegy, hogy a játékos emberek pénzüket lóversenyen, vagy kártyán vesztik-e el. Ellenben, ha csak a lótenyésztés szempontjait \ eszA czikkel a versenyek túltengését és a teliver lovak értékének lebecsülését illetőleg nem ertunk egészen egyet, de a nagy szakértelemmel megirt sorok sok hasznosat és helyeset tartalmaznak, a melvet kellő megszivlelést is érdemelnének 4 ssei'k