Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-12-19 / 113. szám

¥14 VADÁSZ- ÉS VKRSKNY-LAP. 1918. deczember 18. •en is a félvér-, illetve tájfajta törzskönyvezés azonnali megteremtésének szükségességét. A törzskönyvezésre pedig csak "a versenyek kiírása, illetve kiállitá•ok rendezése serkentheti a kistenyésztőket, mert •zekben csak törzskönyvezett lovaknak állhatnak nyitva. Tudja, hogy a múltban is voltak telivér ver•enyek és lódijazások, de ezeknek sem száma, sem díjazása nem volt elég. Ezeket ugy kell kifejleszteni, mint ezt Ausztriában tette Merlial altábornagy az tigetőtenyésztésnek a köztenyésztésbe való bevezetésénél. Ott 30.000 koronás díjazással kiirt polgár derbyt láttunk, a melyben csak már kisebb versenyeket nyert lovak vehetnek részt. Ezt nálunk is meg kell nsinálnunk, s erre kell fordítani a fentmaradó jövedelmeket. Laehne Hugó államtitkár ezt nem tartja ugyan az értekezlet keretéhe tartozónak, de mégis utal arra, hogy ezek a múltban is mogvoltak, ha csekély díjazással is, ezek azonban most majd javítva lesznek. Báró Podmaniczky Gyula szintén ily irányban válaszol, hangoztatva, hogy a háború alatt is folytatódott a kisgazdák felkarolása, csikólegelök stb. révén, sajnos azonban ez nem vezetett kellő eredményre, jiedig az áldozatok jeleutősebbek voltak. Jeszenszky Elemér őrnagy a fentmaradó jövedelmeket a versenydijak minél nagyobb emelésére kívánja fordítani, miután a futtatók úgyis erősen károsodnak. A tizedik pontnál Barabás Ernó újra utal arra, begy a versenyszabályokat az ujjonnan megalakítandó bizottságnak feltétlenül felül kell bírálnia, sőt a kormányhatósági felülbírálást is elengedhetetlennek tartja. Magyar Elek a szerinte egyoldalú versenyrendszert hibáztatja, a mely a rövidtávú konkurrencziákra van bazirozva. Kívánja a hosszabb versenyek szaporítását, s az angol sistema helyett a sokkal hasznosabb franczia rendszerre való áttérést. Feltétlenül szükségesnek tartja a bizottságnak a felülbírálási jogát. Molnár Lajos őrnagy a futtatók bevonását is kívánatosnak tartja a propozitiók megalkotásához. A tizenegyedik ponra vonatkozólag Laehne államtitkár a mielőbbi sürgősség álláspontjára helyezkedik, igy e pont további vitát nem igényelt. A tizenkettedik pontra vonatkozólag Sándor Mihály egy tanács szervezését indítványozza, a mely szerinte ugy alakulna a legjobban, ba tagjait minden érdekkörből maga a földmivelésügyi miniszter nevezné ki, Ez ugyan nem hangzik demokratikusan, ám a választás tudvalevőleg nem mindig juttatja a legjobb szakembereket megfelelő pozitiókba, " erre pedig feltétlen szükség van. A megalkotandó szerv szerinte állandó tanácsadó lenne felfelé, lefelé viszont a verseny-intezóség közvetlen bíráskodásának felebbezési fórumát képviselné, vagy a maga egészéhen, vagy belőle kisorsolandó szűkebb bíróság révén. Az egyletek viszont egymás mellé és nem egymás fölé rendelődnének, természetesen demokratikusan átalakulva. Azt azonban szükséges volna tudni, mit neveznek az egyletek demokratikus átalakulásnak, holott az ö képviselőik csak nyugodt higgadtsággal iilnek helyükön, maguk elé tekintve, mint a köldökét szemlélő Buddha -rabor. Pedig fontosnak tarlaná. tudni, hogy ők mit gondolnak. mert a szóló szerint esak azok lehetnek tagjai az egyleteknek, a kik közvetlenül fáradnak az ügy érdekében Orosz György ezredes kijelenti, hogy nincs elvi kifogása a bizottság ellen, de határozott veszélynek látná, ha azt föllebviteli hatáskörrel ruháznák fel, mert ezzel a stewardok tekintélyét csorbítanák, ez pedig káros hiba lenne. Sándor Mihály ezzel szemben hangoztatja, hogy e révén csak a jogszerűség jut érvényre s példakép utal a tábla és curia viszonylatára, a melynél senki sem gondol a tábla tekintélyének csorbulására, azért, mert ítéletei a curiálióz megfellebbezhetek. Báró Harkányi Andor a kívánalmak folytán maga is elismeri a versenyügyi országos bizottság megalkotásának szükségességét, de fontosnak tartja, hogy e bizottság versenytechnikai kérdéseket ne zavarjon, különösen ha ítéletek megváltoztatásával ne csorbítsa a stawardok tekintélyét. Barabás Ernő ugy találja, hogy Harkányi Andor báró félreértette Sándor Mihály propozitióját, mert a báró terve értelmében a szóló szerint csak turf sónivatal lenne a bizottság. Ily módozatba az Újságírók Turf-Szindikátusa nem egyezhet bele. Laehne Hugó államtitkár uj szempontnak látja a fellebbviteli bíráskodás hatáskörének a bizottság kezébe való átutalását. A bizottságnak szerinte a versenyfeltételeket és a versenyszabályokat kell megállapítani, felülbírálni, mig azok végrehajtását csak a füldmivelésügyi minisztériumnak -lehet joga ellenőrizni. Nehéz a bíráskodást fellebbviteli fórumnak átutalni. Személyi '' ügyekben ez lehetséges lenne, de technikai kérdésekben megoldhatatlan nehézségekkel járna, A alkalmazottak visszaélésére ez esak ujabb alapot adna. Az istálló tulajdonosokkal szemben fenálló kérdésekben viszont már mi akadálya sem volna az uj rend életbe léptetésének. Sándor Mihály felemlíti, hogy a feljebbviteli rendszer Németországban megvolt a Technische Komission révén és jól bevált. Barabás Ernő azt vázolja, hogy a feljebbviteli rendszer tulajdonképpen most is meg volt nálunk és pedig a Magyar Lovaregylet igazgatósága gyakorolhatott ily jogot a többi egyletekkel szemben. Most ez a jog a bizottságra szállna át, s a Magyar Lovaregylet is hatásköre alá tartozna. Feltétlenül szükségesnek tartja azt, valamint a bizottság pontos hatáskörének meg állapítását, nehogy az többet arrogáljon n^ak vagy a mi szerinte valószínűbb, kevesebb mtezkedési körrel birjon a kívánatosnál. . Laehne Hugó államtitkár ezután kívánatosnak tartja még megvitatni a fogadások sztíkségessegének kérdését. Föld Aurél szól elsőnek a tárgyhoz es kijelenti hogy a fogadásokat szimpatikus módon feltüntetni nehéz feladat, jóllehet e révén nemcsak a lótenyésztés fontos ügye, dp a népjóléti szervek is sok előnyt élveznek. Lótenyésztésünk magas nívóját kizarólag a totalisateur százalékoknak köszönheti. Sándor konynyeit nem méltányolhatja e kérdésben. Utal grot Serényi volt földmivelésügyi miniszter szavaira, a mit egy régebbi ankéten mondott el, kijelentve, hogy véleménye szerint, lia megszavaztatnák a népet e kérdésben, feltétlenül nagy többséggel döntene n jatek mellett. Ha ma akár a szocziálisták, akár a bolsevikiek tennék azt, ugyanilyen volna az eredmény. Nincs jogunk már e szempontból sem arra, hogy eltörüljük a játékot., A sajtónak itt csak az ellenőrzés, a tanitás lehet a hivatása. Az érdekelt felek pedig feltétlenül a totalisateur és bookmaker intézmény mellett döntenének. Az utóbbiak a futtatók szempontjából feltétlenül szükségesek, mert nálunk nincs oly nagy totalisateur-forgalom, hogy itt költségeik megtérítésének céljából nagyobb összegekben játszhatnának. Ez csak Franciaországban lehetséges, a hol 30—40-szer nagyobb a forgalom, mint nálunk. Meg kell azonban szüntetni a numerus classus intézményét, a mi a kartellt lehetővé teszi és meggátolja a szabad versenyt. E mellett a bookmekerek szükségesek még az ellenőrzés lehetőségének szempontjából is, mert az igazgatóság csak ez uton ellenőrizheti a rendelkezésre álló fogadási könyvekből a versenyek tisztáságát: E mellett a bookmekerek szaporulata nein jelentheti a játékalkalom nagyobbodását, mert csak ugyanazok fogadása oszlana meg több helyen. Barabás Ernő e tekintetben maga is közönségnek érzi magát, a ki áldozatot hoz. Semmiesetre sincs az eltörlés mellett, de a monopolizálást kívánja megszüntetni. A hookmakerekre szükség van, de szabad iparrá kell tenni mindazok számára, a kik a szükséges tőkét felmutatják, s az adókat vállalják. Gróf Csekonics Gyula bonezolja, mily nehéz ez a kérdés, a melyról Fúld Aurél kétségtelen tájékozottsággal szólott. A M. L. E. igazgatósága és más hivatott tényezők azonban már évek óta vitáznak e téma fölött, a mit most itt pár pillanat alatt óhajtanánk letárgyalni. Egész sor változás volt már e téren s a M. L. El éppen nem állliatos kollegiális szerve, a becsi Jockey Club még több módosítást eszközült, úgyszólván óráról-órára ujabb oly határozatokat hozva, a melyek az előbbenit döntötték fel. Az ellen, hogy a buokinakerek számát emeljük, nem lehet kifogás, konstatálni kell azonlmu, hogy a bookmakerek megadóztatása a küzczélokra még nem sikerült oly mértékben, mint a totalisateuré. Ezt elérni igen nehéz is. A totalisateurnél a tétekből azonnal le lehet vonni a százalékokat, mert ez intézménynek az arányos elosztás lévén az alapja, az nem is veszíthet, de viszont a bookmakerek veszíthetnek is, ha a fogadók okosak és nom akczeptálnak minden kurzust. A numerus clausuet illetőleg utal az angol mintára, a Tattersall-Riug-re, a hol a megszabott szám éppen ugy megvan, mint nálunk, inig a többi könyves esak u. n. Wild-Bookmakor. Ezt a rendszert nálunk bevezetni nem lehet, miután ez esetben senki sem menne a totalisateurhöz. A bookmakerek kartellbe lépésének lehetősége ellen szolgált volna viszont a városi iroda, a melyet azonban a helyiséghiány miatt nem lehetett ugy megoldani, mint kontemplálva volt. A terv szerint minden bookmakernek külön szobája lett volna a küzpouthau, s igy egymástól izolálva és telefon nélkül állva, nem értesíthették volna egymást a náluk lefolyt eseményekről, a fogadók tehát kihasználhatták volna az első kurzus előnyeit. Laelme Hugó allamtitkár ezután megállapította a tárgysorozat kimerülését. Hálás köszönetet mondott a szakszerű ós hasznos útbaigazításokért, a melyekből a jelen körülményeknek megfelelő újításokat mielőbb megalkotni igérte, miután a helyzet ezek keresztülvitelének szükségességét sürgősen kívánja. * Az ankétról egyébként a földmivelési minisztérium hivatalosan a következőket jelenti: A tanácskozások eredményekép fontos változások várhatók. Mindenekelőtt meg fog szűnni a Magyar Lovaregylet monopolisztikus uralma, mert a versenyszabályok megállapítása és eayáltaláu a lóversenyügy intézése tekintetében egy uj, az összes érdekeltek képviseletével alakított szerv fogja a földmivelési miniszterkim felügyeleti jogát tanácsaival és javaslataival irányítani. Teljesen függetleníti magát a magyar versenyügy az osztrák Jockey Clubtól. Január elsejétől kezdve már a versenyszabályok az eddig fennállott közös vonatkozások nélkül fognak megjelenni. Megjelenik egy külön magyar versenynaptár is. A versennyel kapcsolatos egyesületek költségvetése . és zárszámadása a földmivelési minisztérium közvetlen felügyelete alá kerül. A játékszenvedély elfajulása ellen a kormány szintén intézkedni óhajt. VEGYES. VERSENYÜZEMÜNK UJABB VESZEDELME. A szoczialista kiküldöttek a főváros tanács- j ülésén állást foglaltak a versenyüzem ellen. I Csak a lóversenyjáték eltörlése esetén engednék át a versenypályát. Yersenyüzeniiinket, mint lapzártakor értesülünk^! ujabb veszély fenyegeti. A veszély ez alkalommal ] igen komoly formában jelentkezik. A tanács ugyanis i most tárgyalta a Magyar Lovaregyletnek a fővárosi! versenypálya területhasználati jogának meghosszabbi-j tására vonatkozó kérelmét. A Lovaregylet három évre] kérte a meghosszabbítást és ezt a közjótékonysági' ügyosztály arra való tekintettel, hogy a lóverseny-] játékból évi 24,-3 millió korona folyik be jótékony-] czélra a főváros számára, javasolta is. A szoczialista és polgári kiküldöttek azonban egyértelműen amellett foglaltak állást, hogy a területhasználati engedélyt'; csak akkor szavazzák meg, ha a lóverseny játék megszűnik ós csak enélkül tartják meg a tenyészpróbákat. A tanács erre a kérelmet levette a napirendről. j'A tény magában mindenesetre igen kellemetlen a verseny üzemre, de még van remény a békés megoldásra, hiszen végleges döntés nem történt. Mindenesetre kár volt azonban, hogy a lefolyt versenyügyi] szakértekezletre nem hivtak meg szoczialista és pol-j gári kiküldötteket, akiknek itt be kellett volna látniuk.; álláspontjuk tarthatatlan voltát ós igy a helyzet könynyebb lett volna. A fóváros esetleges ujabb elutasi-j tása szerencsére különben még mindig nem jelent-: heti a versenyüzem csődjét, mert csak a fővárosi teriilet megtagadását mondani ki, s Alag ez esetben még] mindig rendelkezésre áll.. Ez esetben a kár csak a fö-j várost érné, amely elesne a szegényalap jelentós szaporításától. ' Széli Kálmán, a budapesti lóversenypályaJ érdemes felügyelője, meghalt spanyol-betegségben. t Sibrik Sándor századost, ki egyike legjobb és legeredményesebb urlovasainknak, őrnaggyáléptették elő. Barna Gusztáv, az ismert bookmaker, vasárnap, decz. 7-én Budapesten meghalt spanyolbetegségben, életének 44 évében. Temetése az elhunytnak, ki már hosszabb ideje betegeskedett, kedden volt. A Magyar Lovaregylet közgyűlése. A Magyar Lovaregylet folyó hó 14-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen azonban fontos határozatokat nein hoztak, miután a földmivelésügyi minieztériuinbaTi tartott ankét addig még nen* fejeződött be. A közgyűlés elé először az 1918_ évi zárszámadásokat terjesztették, melynek felülvizsgálásával a számvizsgáló bízottságot bizták meg. Ezután az 1919-re szóló költségvetést fogadták el. A tárgysorozat további pontja felól a földmivelésügyi minisztérium döntése: után egybehívandó ülés fog határozni. A totalisateur-adóból eredó jövedelem Németországban a jövőben másképen fog alkalmazást találni mint eddig. Egy leirat ugyanis, melyet a földmivelésügyi minisztérium erre vonatkozó-] lag az Union Klubhoz intézett, azt tartalmazza,.; hogy a kormány erősen kívánja az egyleteknek totalisateurből eredő jövedelmét igénybe venni] az országos lótenyésztés érdekében és segélyt fog folyósítani az anyagi nehézséggel küzdő-] verseuyegyleteknek. Az, hogy az egyletek aj totalisateur-adóból eredő jövedelemmel maguk rendelkezzenek, nem maradhat meg. Az első Rákosi—Jankovich - emlékverseny-« double-event-fogadást a mult héten kötötték meg. A Föbiró—

Harangod-ехвntet 50 : 1 odssaL ; adták azon kikötéssel, hogy ha esetleg a book-1 makerek nem működhetnek, a fogadás érvényét veszti. Oppenheim báró, hogy lovainak esetleges rekvirálását a franczia vagy belga hadsereg által kikerülje, a schelderhanui ménes csikóit, AricÁ és Dolo mit fedezőméneket, az anyakanczákat Görlsdorfba rendelte. Ez a ménes körülbelül két évtizeden keresztül adott szállást Redemj gróf teuyészanyagának. A lovaregyleti uj versenypálya istállóit franczia katonaság részére foglalták le. FELELŐS SZERKESZTŐ : FARSKY G Y U L Я. LRPTULHJ

DONOSOK: LÖVIK KÁROLY gyermekei. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapest, V., Kálmán-ntcza a.