Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-12-31 / 114. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo-Club, Az Országos Agarász-Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok inti -3S* volt hivatalos közlönye. A Magyar Ügetötenyésztők és Istállótulajdonosok Országos Egyesületének hivatalos közlönye. Előfizetési ára: Ausztria-Magyarországra egész évre 100 korona, január 1 és julius 1-én kezdődő félévre 50 korona; a január 1-től márczius 31-io és az október 1-től deczember 31-ig terjedő negyedévre 22 korona az április 1-től junius 30-ig és a julius 1-től szeptember 30-ig terjedőnegyedévre 35 korona. Más országokra: félévre 60 korona. Kiadóhivatal vVIII., József-utcza 12. 114. szám. Telefon-szám : Szerkesztőség : 145-92. Kiadóhivatal. József 65-83. Budapest, 1918 kedd, deczember 31. | 62. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TURF-ROVÁS. A budapesti versenyek. A versenyüzemünk demokratizálása irányában indított harez hullámai elterelték a figyelmet a budapesti versenyeket fenyegető veszélyről. Pedig Budapest versenyeit s ezzel —"a mi czentralizácziós üzemünk folytán — az egész ország versenyeit, az országos lótenyésztés ez éltető elemét, nagy és nehezen elkerülhető veszély fenyegeti. A veszélyt a versenypálya kérdése rejti magában. Ma ugy áll a helyzet, hogy a budapesti versenypályára a jövő season elején egyáltalán nem számolhatunk. Már a főváros tanácsának ismert állásfoglalása is kétessé tette a versenypálya használatának kérdését, akkor azonban még remélni lehetett, hiszen a czáfolhatatlan érvek valószínűleg mégis meggyőzték volna az ellenzőket. Most azonban sokkal súlyosabb veszély fenyeget és pedig a versenyistállóknak az entente megszálló kanasága részére való lefoglalása révén. Ezt a lefoglalást, a mi az összes versenyistállókra, ugy az uj. mint a legutóbb lefoglalt régi istállókra kiterjed, feloldani eddig nem lehetett s az ily irányú aktio — a mennyiben az entente katonasága megérkezik, a mi pedig több mint bizonyos — a jövőben sem kecsegtethet sikerrel. Budapest versenytere ez esetben pedig használhatatlan lenne s legfeljebb Alagon rendezhetnők meg a versenyeket. Itt viszont a közlekedés nehézségei tornyosulnak elénk, ugyszólván leküzdhetetlen akadályt alkotva. Ha tehát a helyzet nem javul, a versenyeknek a season elején a rendes mederben való lebonyolítása nagyon valószioütlen lesz, a mi pedig kétségtelenül hatalmas kárt jelentene elsősorban a közvetlenül érdekelteknek, de vélük szoros kapcsolatban az országos lótenyésztésnek is. A bécsi propositiók. Bécs versenyüzemének feltételeiről — bár azt egész koncepciójukban nem ismerjük — apró részletek meglehetős tájékoztatást nyújtanak.- Az egykori császárvárosban a versenyüzem fellendítésének kérdésében, mint ezt a részletekbői látjuk, még talán a mi terveinknél is nagyobb arányú tevékenykedést állapithatunk meg, a mi a dijaknak hatalmas arányú felemelése révén jut kifejezésre. A bécsi Jockey Club ily irányú működését a telivér tenyésztés reánk nézve kedvező eloszlásának tudhatjuk be. Ma Bécs a versenyüzem kérdésében nem számíthat arra a kedvező kezelésre mint ezideig és most állania kell az Urlovasok Szövetkezetének, valamint a °estvidéki Versenyegyletnek hatalmassá nöekedó konkurenciáját. Emellett a szállítási íhézségek is mindinkább nehezebb feladatot nak az istállótulajdonosokra, akik az amúgy is Budapest környékén elhelyezett lovaikkal most még fokozottabb mértékben fogják kerülni a bécsi exkurziókat. Ha tehát Bécs versenyének elsőrendű színvonalát meg akarja tartani a Jockey Club, fokozottabb áldozatkésséggel kell csábitaniok az istálló tulajdonosokat. Miután pedig Német-Ausztria eddig jelentéktelen telivér tenyésztését a mienkével szemben csak elsőrendű versenyüzemmel fejlesztheti a kivánt nivóra, természetes, hogy a bécsi Jockey Club mindent el fog követni a siker érdekében. Mindez viszont csak a mi tenyésztésünknek szolgálhat előnyére, hiszen tudvalevő dolog, hogy telivér anyagunk — ha csak a pusztán magyar tulajdonban levő anyakanczákat is számítjuk — még mindig 4:1 az arányban viszonyul Német-Ausztria anyagához s igy a kiirt dijak nagy része a mi tenyésztésünk emelésére szolgál. VERSENYÜZEMÜNK DEMOKRRTIZALHSR. A földmivelésügyi minisztérium leirata az egyesületekhez. Mily határozatok várhatók ? A Versenyistállótulajdonosok és Tenyésztők Egyesületének megalakulása. A földmivelésügyi kormány által rendezett szakértekezlet tárgyalásainak eredményeként a miniszter megbízásából Laehne Hugó államtitkár a mult hét utolsó napjaiban leiratott intézett a négy versenyegyesülethez, amelyben a reformok keresztülvitelét irja eló. A leirat igen határozott formában szól, meglehetősen rövid, mindössze tizennégy napos határidőt irva eló az újítások végrehajtására. A leirat elsó sorban a Magyar Lovaregyletet érinti. A régi alapszabályok gyökeres átdolgozását kivánja, egyúttal elöirva már azt is, hogy a tagok felvételének lehetősége legtágabb módon kibővítessék. A leirat szószerinti szövege a kővetkező : 161255—11. A. A lóversenyek reformja ügyében folyó évi deczember 14-én ós 16-án tartott értekezleten elhangzottak alapján s a lóverseny ellen a társadalom széles rétegeiben évek óta felhangzott panaszok megszüntetése czéljából, az országos lótenyésztés érdekében szükséges versenyek fentarthatása szempontjából sürgős intézkedéseket rendelek el. Az alább elsorolandó reformoknak tizennégy napon belül való keresztülvitelét oly fontosnak tartom, hogylig ezek а reformok а megszabott határidő alatt nem valósulnak meg, a versenyek megtartásához szükséges segédeszközöket nem bocsátom rendelkezésre, sőt a ma az egylet rendelkezésére álló eszközöket is elvonom. Elsősorban szükséges, hogy a Lovaregylet alapszabályai a kor szellemének megfelelően átalakíttassanak. Ugyanis régebben a lóversenyeket — mondhatni kizárólag — lelkes lótenyésztők ós versenyzők tartották fenn. Ez a régi helyzet nem hasonlítható össze a verseny társulatok mai helyzetével, mikor a lóversenyeknek jelen alakban és méretekben való fentartását nem csupán a társadalom egy szük, lelkes, áldozatkész rétege teszi lehetővé, hanem a totalizatör-jövedelem utján a társadalom széles rétegei járulnak hozzá Ezért lehetővé kell tenni, hogy minden feddketlen jellemű, müveit, önálló férfi — legyen az bármely társadalmi állásban, ha a verseny ügy gyei akár mint tenyésztő, akár mint versenyző, avagy mint szakértő foglalkozik, az egylet tagjai sorában helyet foglalhasson. A Lovaregylet alapszabályainak vonatkozó második pontja tehát akként módosítandó, hogy uj tagok felvétele egy lovaregyleti választmány és egy egyleti tag ajánlatára a választmányi ülésen nyílt szavazás utján történjék. A felvételhez legalább tizenkét választmányi tag szavazata és általános szavazattöbbsége • szükséges". Az egyleti tagok között különbséget kell tenni. Legyenek pártoló és működő tagok. Müködö tag mindaz, aki a verseuyügygyel akár mint tenyésztő, akár mint versenyző, vagy mint szakértő foglalkozik. Minden m᧠tag pártoló tag és mint ilyen, az egylet igazgatóságában, választmányában helyet nem foglalhat. Általában szavazati joga sem verseny, sem az egyletet érintő ügyekben nem í A versenyszabályok átdolgozását az egylet a ; lasztmányra bizza, de azok érvényre emelkedésük elótt a magyar földmivelésügyi miniszterhez jóváhagyás végett felterj esztendők. Az egylet tartozik összes versenyfeltételeit s gyar földmivelésügyi miniszterhez jóváhagyás felterjeszteni. > \ * Az egylet számszerű költségvetése, zárszán. • o, minden évben, kellő időben, az utóbbi egy részletes vagyonkimutatással együtt a magyar földmivelésügyi miniszterhez felterjesztendő. Az egylet vagyona felett a magyar földmivelésügyi miniszter felügyeletet gyakorol és a vagyouátlag mérvéhez képest az esetleges feleslegnek lótenyésztési, illeive népjóléti czélokra leendő felhasználása iránt a miniszter saját belátása szerint intézkedik. A fent közölt alapszabály-módosításra a Lovaregyletnek jelen rendeletem kézhez vételétől számított 14, azaz tizennégy napi záros határidői tűzök ki felhívom az egyletet, hogy ezen időn belül eljárásának eredményét hozzám terjessze fel. Felhívom még ez alkalommal az egyletet, hogy tekintettel az általánosságban megnyilvánuló közóhajra, az egyleti igazgatóság, iiletve elnökség demokratizálását a személyi változással is igyekezzék keresztül vinni. Budapest, 1918 deczember 27. Laehne s. k. államtitkár. * A rendelet tehát teljes agresszivitással nyul bele az egyesületek, különösen pedig a Magyar Lovaregylet belső életébe. A módosítások oly nagy arányúak és oly határozottan vannak körülírva, hogy a régi rendszer teljes megsemmisítését jelentik. Épp ezért természetes, hogy a keresztülvitel elhatározására hivatott közgyűlésen, amelynek a rendelet értelmében a közel jövőben össze kell ülnie, hatalmas vita fog kifejlődni a kérdésekben. Már magának a tagfelvételnek azon előirt követelménye, hogy a jövőben bármely társadalmi állásban levő, de a versenyüzemmel szoros kapcsolatban álló feddhetlen jellemű, önálló férfi felveendő legyen az egylet tagjai sorába, bizonyára sok vitát provokál majd. Ebben a kérdésben esetleg nehézségek is merülhetnek fel, amely esetben pedig, látva a rendelet határozott előírásait, súlyos bonyodalmak állhatnak elő. A földmivelésügyi kormány aligha fog közbevető megoldást elfogadni, igy azt a gondolatot sem hisszük akczeptálandónak, hogy a Magyar Lovaregylet szolgáltatja a versenyrendezéshez szükséges eszközöket, de a vezetéstói visszalép és azt Legközelebbi számunk január 16-án jelenik meg. — A mai szám ára I korona.