Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-12-19 / 113. szám

1918. deczember 19. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 573 fban. A demokratizálás irányában indított aktiot a Hannoveri Versenyegylet is, az Union Klub ellen való csoportosulásra szólítva fel az összes német versenyegyleteket. Az Union Klub pedig ugyanazt a szerepkört töltötte bo Németországban, mint nálunk a Magyar Lovaregylet. Ez azonban nem csak a német birodalomban van igy, hanem Angliában is megmozdultak az érdekelt szakkörük, hogy a vezetők hatalmát meg, nyirbálják. A szigetországban Lord D'Abernon áll az [ aktio élén, s erősen kritizálja a vezetést, a melynek révén szerinte erősen hanyatlik az anyaországban a ' a telivérek klasszisa. Ez Anglia részéről fokozott ! meglepetés, mert odakint a versenykörök tudvalevőleg nagyon is konzeí'vativek. A mi viszonyaink jellemzésére felhozza, hogy az álló start rendszeréhez megtántorithatatlanul ragaszkodott a Magyar Lovaregylet t igazgatósaga, jóllehet negyven tenyésztő és istálló-' ; tulajdonos nyilatkozott e rendszer ellen a Pesti Hírlap hasábjain. Valószínűnek látszott ekkor, hogy az affér (csak azzal érhet véget, hogy a start rendszert meg! változtatják, vagy pedig az igazgatóság ragaszkodik álláspontjához és a konzekventiát levonva, lemond, azonban e két eset egyike sem következett he, a mi pregnáns jele volt a szóló szerint annak, mennyire nem mutatott hajlandóságot az igazgatóság semminemű újításra. Reflektál Csekonics gróf tegnapelőtti szavaira. A Magyar Lovaregylet elnöke azt a szerény hatalmi küi'f ismertette, a melyet az Angol JockeyClub rájuk ruházott. A Magyar Lovaregylet о ezerint csak a versenyfeltételeket vizsgálja felül, s ha ezek megfelelnek, nem- kifogásolja a versenyek megtartását. Ez már is túlságos nagy hatalom a" szóló szerint, a kinek tudomása van arról, hogy az Urlovasok Szövetkezete, a mely e konjunkturális a la. kulás révén jelentős vagyonra tett szert, nagyobb díjazású sikversenyeket irt volna ki, azonban a Magyar Lovaregylet megtiltotta 5000 K-nál nagyobb díjazása sikversenyek rendezését. Ez már szerinte nemcsak hatalom, hanem egyenes szembeszállás a törvénnyel, mert ez előírja, hogy a versenyegyletek vagyont nem gyűjthetnek, hanem összes jövedelmüket verseuydijazásokra kell adniok. Az augol Jockey Club-bal kapcsolatban emiitett relatio szerinte a hangulatkeltésre volt alkalmas, hogy a feloszlatás esetén az úgynevezett Wild Course á fajulást helyezze előtérbe. Ebben jóhiszemű tévedést lát. Ez à kapcsolat csak két fél szerződése volt. Ily szerződések viszont csak egyezmények, s nagyon kétséges, nem bontotta-e fel azokat a háború. Kétli, hogy a relatiot nem lehetne ujjá teremteni, pláne lia a demokratikus irányzat lép odaát is előtérbe. Mindez szerinte csak jelentéktelen kérdés. Áttér azután arra, hogy a földinivelésügyi kormány nemcsak a versenyrendezés engedélyezésének jogát, de egyedül az állam által eszközölhető jogokat is átruházta a Magyar Lo varegyletre, ennek következtében ez csak azon egyesületeknek ad engedélyt, a melyek a megtorlás jogát is programinjukba veszik. Szükségesnek tartja ugyan, hogy a versenyt rendező egyesületek bizonyos hatalmat kapjanak, de ilt a megszokott mód túlságos. Nem lehet, hogy a M. L. E. vádló és biró legyen egy személyben. Ítéletei nem lehetnek felebbezhetetlenek. Ez irányban kifejtett kritikája nem irányul személyes kérdésre, de igy is fel kell említenie, hogy a M. Íj. E.-nek volt egy igazgatósági tagja, a ki egy bécsi szörmekereskedőnel értékes Szőrmét vásárolt, majd egy negyed óra múlva eladta azt, s e miatt vád alá került. Itt is jóhiszeműség esete forgott fent s ez a törvény пещ ismerésén alapult. A Lombroso-elmélet szerint azonban ez nem mentség, mert ilt a tettben benne volt a bűnözés csirája. Baltazzi Arisztid sem volt szerinte oly vezetésre praedestináivá, hogy tiszteletreméltó elemek felett bíráskodjon, s róla azonban, mint halottról, nem kiván bővebben nyilatkozni. Ha tehát előfordulhattak ily esetek, nem lehet, hogy a lovaregyletek elnökei, illetve igazgatói felebbezbetetlen birák legyenek. Legmelegebben ajánlja, hogy sem a bíróságok, sem a csendőri bíráskodás jogú ne Ítéltessék a lovaregyletek kezébe, hanem oda, a hová illik. Nem lát semmi okot sem fentforogni arra nézve, . liogy a Lovaregyletet fel ne lehetne oszlatni. Neki nem demokratizálás, a mit itt kontemplálnak. Báró Csekonics nem lehet demokrata, néki csak az autokratizmus áll jól. Nem elég az, hogy az egy ujjal való köszöntés helyett . . . Laebne államtitkár kijelenti, hogy elment a legmesszebbre, de a személyes térre való átmenetelt nem engedheti meg, s erélyesen figyelmezteti a szólót, hogy hasonló modortól tartózkodjon. Föld Aurél ezek után áttér az tlgetőversenyüzemre. Néki ez terra incognita, de ki kell térnie arra, hogy báró Podmaniczkytól, tehát igen kompettens helyről hallotta a mult ülésen, miszerint az ügetőló a. köztenyésztésre nem jelent kedvező befolyást. Ha ez 1 igaz, az ügetőüzem fentartá'sára mi szükség sincs és igy az eltörlendő lenne. Felemlíti még, hogy Sándor Mihálytól nyert értesülése szerint a földmivelésügyi kormány 100,000 K-t adott a Vito nevü mén megvásárlására, s a jó produktumokat adott mént 75,000 K-ért adta volt tovább a Budapesti ÜgetőversenyEgyestilet a Schlesinger-czégnek, a kitől viszont egy nap múlva 190,000 K-ért vette át a kerestineci ménes. Laebne államtitkár kijelenti, hogy Föld Aurél napirend előtt való felszólalásának csak azért adott helyet, mert azt hitte, hogy személyes sérelmekről lesz szó. E helyett a vita ujult megindítását kaptuk, s igy a reformokra nem térhetünk át, pedig azok megállapítására a dolgok folyása következtében feltétlen szükség van. A versenybiráskodások kérdését dűlőre kell juttatnunk. Kéri Podmaniczky bárót, adjon felvilágosításokat az iigetőket illetőleg elhangzott kritikákra. Báró Podmaniczky Gyula refllektált az előtte szóló ama kijelentésére, mintha ő mint a lótenyésztésügyi főosztály főnöke kijelentette volna, hogy az ügetőlovat a köztenyésztésbe való bevitelből általánosan kizárná. Még nem volt akkoriban az osztály vezetője, de részéről is teljesen helyeselte, hogy az ügetőló a köztenyésztésbe bevitessék, ha megfelel a félvér typusnak. Ez az eljárás tizennégy év óta van gyakorlatban. Ez tehát nem jelentheti azt, hogy az ügetőló a köztenyésztésre nem alkalmas. Igenis, azonban az tény, hogy mint specziális lóíajtát a fedeztetósi állomásokra beosztani igen nehéz lenne. Az ügetőről már előzőleg is emiitette volt, hogy külleme egyrészt azért módosul ugy, hogy a hippologia szempontjából kifogás alá esik, mert az ügető mozgás természetellenes. A ló természetes mozgása a lépés és a vágta. A kettő között az átmenet az ügetés, de csak rövid ideig. Élénk bizonyítéka ennek, hogy a 16 hirtelen megriasztásnál rögtön vágtába csap át. A forceirozott ügetés tehát természete ellen való mozgási modort igényel stöz igen sokban hozzájárul a ló küllemének hátrányos alakulásához. Azt azonban nem mondotta s nem is mondhatta, hogy az ügető ennek daczára általánosan nem volna alkalmazható. Kár volna az amerikait teljesen mellőzni, mert igen alkalmas speciális lovak nevelésére, igy első sorban gyors jukkerek elérésére. Orosz György ezredes Vito-ra vonatkozólag adja meg a felvilágosítást. Ez a mén négy évig volt a Budapesti Cgetőverseny Egyesület birtokában, s oly kiváló ménesekben is fedezett, mint a pusztaberónyi es a körmendi, s fel volt állítva a székesfőváros fuvarteiepén is. Sajuos, a tenyésztők csak igen kevés kanczát küldöttek hozzá, mert rossz volt a termékenysége. Ez években alig hat-hét kancza lett utána vemhes. Sándor Mihály személyes kórdósben lévén érintve, kijelenti, hogy a Vito-sita felidézése félreértésen alapult. Ö nem mondotta ugy, mintha a ménnel követett eljárás helytelen lett volna, csak szerencsétlen véletlenként idézte. A mén után tényleg csak igen kevés kancza tett vemhes az első időkben, mint később kiderült a versenyló korában gyakorolt önfertőzés folytán, a mi miatt termékenyítő képessége az első időben csökkent. Báró Harkányi Andor az Urlovasok Szövetkezetét érintő közlésre válaszol. A Szövetkezet csak hálával tartozhat Földnek a kitűnő reklámért, a pénzügyi helyzet nagyszerűsége azonban nem áll meg teljes állításában. Áz Urlovasok Szövetkezetének ma 1.500,000 korona forgó tőkéje van, ehhez jön még hadikölcsünök kamatából 105,000 korona, amire az üzem vezeté-chez mindenesetre szükség van. A szövetkezet tényleg tervezett sikversenyekben díjemeléseket, akkor azonban ezt csak az istállók költségei emelkedésének enyhítése czóljából akarta keresztülvinni, de a M. L. E. éppen az anyagi erő nem teljes biztonsága miatt tett oz ellen kifogást. Most viszont epp a Magyar Lovaregylet szólította fel díjemelésekre az Urlovasok Szövetkezetét, a kik a felhívásnak készséggel is tesznek majd eleget. Áttérve a hetedik pontra, Ferdiüándy Béla ama nézetének ád kifejezést-, hogy ezt röviden el lehet intézni. Két pont fontos e kérdésben : először a versenyszabályokat kell erős revízió alá venni, törölve belőle minden a közönségre vonatkozó tétolt, másodszor pedig a magyar derby kiírásáról kell gondoskodnunk. Barabás Ernő mielőtt e ponthoz hozzászólna, a sajtó nézetét kell tolmácsolnia. A sajtó a demokratizálódásért küzd. Az uj végrehajtó szerv hatáskörének biztotositásával látja ezt kerösztiilvihetónek. Ebbe a szervbe az összes érdekköröknek be kell kapcsolódniok, hogy függetlenitésimk igy erős alapokon indulhasson meg. Ausztriától való függésünknek teljesen meg kell szakadnia e téren is. Ezzel ellentétben a nemzetközi kapcsolatott kell keresnünk. Budapest a balkáni útvonal fő pontja lêtt, s ez előnyünket ki kell használnunk. Részéről a derby meeting mellett, még egy nemzetközi meeting megrendezését is szükségesnek tartja, a minek szorosan összefüggésben kell lennie most meginduló fürdőpolitikánkkal. Budapest e téren is fontos kapcsolatot kaphat a külfölddel s ez nagy hasznunkra lehet. Magyar Elek az előtte szóló szavaihoz kevés hozzátenni valót talál. Ö is feltétlenül szükségesnek tartja a szolgai függés minden viszonylatának megszüntetését. Mindennek daczára szükséges a barátságos megállapodás a 'bécsi Jockey-Clubbal, de nem szabad engednünk .liogy itt érdekeink, mint az a múltban volt, háttérbe szoruljanak. Bécs ráfeküdt a legjobb terminusokra, igy nagyjelentőségű májusi meetingünket nem lehetett a szükségnek megfelelően meghosszabbithnunk. Most ezt feltétlenül keresztül kellene vinnünk. A meghosszabbított meeting keretébe be kell kapcsolnunk a magyar derbyt, de nem a Király-, illetve most már újra Milleneumi-dij helyébe, a melyre a szóló szerint is nagy szükség van, hanem uj versenyként. Fontos tényezőnek tartja azonkívül a független itésn él, hogy az alkalmazottak kara tisztán magyarokból kerüljön ki. Nem szabad előfordulnia, hogy Bécsből hozzunk ezután is birót, haudicappert, stb., a kik még csak a magyarul való megtanulást sem ambitionálták maguknak a busás jövedelemnek rekompenzátiójaként. Jeszenszky Elemér őrnagy rámutat a közös megértés pénzügyi oldalára. Hangoztatja, hogy a kérdésben a fö a tenyésztés, a verseny csak eszköz. Figyelmezteti az intéző köröket, hogy a közös megértés feladása reánk nézve nagy kárt jelentene. Közel ezer ló ván jelenleg trainingben, amelyek költségei a mai viszonyok mellett körülbelül 15.000,000 K-ra ragtak a mult évben. Ezzel szemben áll a M. L. E. hét millió dija, a mi a bécsi Jocke.V-Club négy milliójával emelkedett tizenegy millióra, az istállótulajdonosok áldozata tehát még igy is négy milliót tesz ki. Ha az istállótulajdonosok rizikója meg jobban emelkedik, elvesztik kedvüket, a tenyésztőknek igy nem lesz piaezuk s egymásután hagynak majd fel a telivérneveléssel. Részéről a magyar méueskönyv és a versenynaptár kiadásán kivül a legfontosabbnak a versenyszabályok megváltoztatását tartja. A versenyszabályok megváltoztatása eddig a választmány kezébe volt letéve. Ebből eredt az a zsarnoki hatalom, amelyet oly erősen kifogásolnak, miután a választmány révén az igazgatóság, amely ezeket oda beterjesztette, mindig oly szabályokat fogadtatott el, amelyek neki korlátlan hatalmat biztosítottak. Ez ellenkezik a demokratikus elvekkel s ezen kell változtatni, hozzátéve, hogy a versenyszabályok magyarosságának keresztülvitele is megtörténjen. A versenyszabályok átformálása azonban igen nehéz dolog. Rendkívüli szakértelem, emellett kodifikáló képesség is kell hozzá, azonkívül idő, hogy alapos munka legyen. Hogy pedig itt minden álláspont érvényesüljön, szükséges minél szélesebb érdekkörök bevonása a versenyszabályok megalkotásába, igy azok azután demokratikusak lehetnek. Br. Harkányi Andor a két lovaregylet viszonyát szintén a megértés alapján véli szabályozandónak. Vallja, hogy függetleníteni lehet, de koncilliánsnak kel! lennünk nekünk is, mert érdekünk. Utal etekintetben a Farsky Gyula által szombaton ismertetett számadatokra, amelyek a legélénkebben bizonyítják, mennyi érdekünk fűződik a bécsi versenyek anyagi előnyeihez, hiszen azokból éppen a mi tenyésztésünk túlsúlyt elvez hasznos és elengedhetetlen előnyöket. Gr. Csekonics Gyula nem véleményt kiván nyilvánítani, de felvilágosítással szolgál e kérdésben. Tudatja, hogy a M. L. E. igazgatósága állami függetlenségitek kimondása után azonnal megtette' a lépéseket a közösség felmondása iránt. A két Jockey-Club január '1-től kezdodőleg elválik. Addigra az elválás teljesen keresztülvihető tesz. A most megjelenő hirdetményekben a közösség már mindenütt törölve is van. A bécsi Jockey-Clubbal a jövőben már csak az a kartell áll fent, mint az augol, franczia, ausztráliai, amerikai stb. Jockey-Clubbokkal, enuek feutartáazonban feltétlenül nélkülözhetetlen. A uyolezadik pontra áttérve, Sándor Mihály fontosnak tartja, hogy a költségvetések a föj&nivelcsiigy? minisztérium közvetlen felülvizsgálása ós jóváhagyása alá helyeztessenek. Itt hosszasabban szükségesnek tartja kitérni a költségvetések anyagára, már amenynyiben ily adatok rendelkezésére állanak. Azt hallotta, hogy a lótenyésztés a fő, a verseny csak egzköz. A tenyésztők pedig a M. L. E. mosf behozott 5%-os részesedése szerint is mindössze 200,000 koronát kaptak. Elismeri, hogy az eladási összeg is jelentós rekompenzácziót jelent, de szerinte a telivér csikónak éppeu olyannak kellene leuni, mint áz amortizált sorsjegyek, amellyel a tenyésztő a főnyereményt is megütheti. Túlságos nagynak tartja a totalisateurból eredő jövedelmet s azt különböző megszorításokkal kívánja korlátozni. Egyáltalán eltörleudőnek tartja a bookmakereket, mert annak semmi szükségét nem látja, hogy itt az üzemen tulajdonképpen kivül álló személyek horribilis összegeket keressenek. A bookmakerintózménnyel a versenyek realitását is befolyásolva látja, különösen a favorit ellen szokott mezőnyfogadások révén. Laehne államtitkár nem kívánja védeni a játékot, de fel kell világosítania a szólót túlzott .beállításait illetőleg. A kilenczedik pont tárgyalásánál Sándor Mihály azt javasolja, hogy az ügetőversenyek révén beszolgáltatott pénzek külön alapként kezeltessenek s kizárólag az ügetőtenyésztés céljaira szolgáljanak. Utal azonban Podmauiczky* báró azon szavaira, amelyeket Föld Aurélnak adott feleletül s amelyek szerint az ügetőt a köztenyésztésre nem tartja alkalmasnak. Szerinte ez nem felelhet meg a valóságnak, hiszen vannak kiváló eredményeket elért tenyésztők, kik közhasználati lovakat neveltek ügetők után, mint pl. Bernrieder stb. Báró Podmaniczky Gyúla újólag a fenti nyilatkozatai értelmében válaszol a szólónak, s felvilágosítja, hogy az ügetőt semmi esetre sem óhajtja kizárni a köztenyésztésből, ha az a félvér-typusnak megfelel. Barabás Ernő a dijak magasabb kimérése mellett fentmaradó jövedelmet népjóléti czélokra kívánja forditaniFarsky Gyula utal az ismételten elhangzott ama tényre, hogy a lótenyésztés a fö, a verseny csak eszköz. Miután pedig a lótenyésztés a fő, a köztenyésztés fokozottabb felkarolása a legfontosabb. Nézete szerint pedig о téren sok a kívánni való. Nem látja kellőleg támogatva a kisgazdákat, a kiket ösztökélni kell fokozottabb ós helyesebb munkám Barabással szemben az égetően szükséges telivérimportok után is még fentmaradó jövedelmet a köztenyésztés céljaira kívánja fordítani. Ezért hangoztatta már a mult ülé-