Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-12-19 / 113. szám

1918. deczember 19. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 573 fban. A demokratizálás irányában indított aktiot a Hannoveri Versenyegylet is, az Union Klub ellen való csoportosulásra szólítva fel az összes német versenyegyleteket. Az Union Klub pedig ugyanazt a szerepkört töltötte bo Németországban, mint nálunk a Magyar Lovaregylet. Ez azonban nem csak a német biro­dalomban van igy, hanem Angliában is megmozdultak az érdekelt szakkörük, hogy a vezetők hatalmát meg­, nyirbálják. A szigetországban Lord D'Abernon áll az [ aktio élén, s erősen kritizálja a vezetést, a melynek révén szerinte erősen hanyatlik az anyaországban a ' a telivérek klasszisa. Ez Anglia részéről fokozott ! meglepetés, mert odakint a versenykörök tudvalevőleg nagyon is konzeí'vativek. A mi viszonyaink jellem­zésére felhozza, hogy az álló start rendszeréhez meg­tántorithatatlanul ragaszkodott a Magyar Lovaregylet t igazgatósaga, jóllehet negyven tenyésztő és istálló-' ; tulajdonos nyilatkozott e rendszer ellen a Pesti Hírlap hasábjain. Valószínűnek látszott ekkor, hogy az affér (csak azzal érhet véget, hogy a start rendszert meg­! változtatják, vagy pedig az igazgatóság ragaszkodik álláspontjához és a konzekventiát levonva, lemond, azonban e két eset egyike sem következett he, a mi pregnáns jele volt a szóló szerint annak, mennyire nem mutatott hajlandóságot az igazgatóság semminemű újításra. Reflektál Csekonics gróf tegnapelőtti sza­vaira. A Magyar Lovaregylet elnöke azt a szerény hatalmi küi'f ismertette, a melyet az Angol Jockey­Club rájuk ruházott. A Magyar Lovaregylet о ezerint csak a versenyfeltételeket vizsgálja felül, s ha ezek megfelelnek, nem- kifogásolja a versenyek megtartá­sát. Ez már is túlságos nagy hatalom a" szóló sze­rint, a kinek tudomása van arról, hogy az Ur­lovasok Szövetkezete, a mely e konjunkturális a la. kulás révén jelentős vagyonra tett szert, nagyobb díjazású sikversenyeket irt volna ki, azonban a Magyar Lovaregylet megtiltotta 5000 K-nál nagyobb díjazása sikversenyek rendezését. Ez már szerinte nemcsak hatalom, hanem egyenes szembeszállás a törvénnyel, mert ez előírja, hogy a versenyegyletek vagyont nem gyűjthetnek, hanem összes jövedelmüket verseuy­dijazásokra kell adniok. Az augol Jockey Club-bal kapcsolatban emiitett relatio szerinte a hangulatkel­tésre volt alkalmas, hogy a feloszlatás esetén az úgynevezett Wild Course á fajulást helyezze előtérbe. Ebben jóhiszemű tévedést lát. Ez à kapcsolat csak két fél szerződése volt. Ily szerződések viszont csak egyezmények, s nagyon kétséges, nem bontotta-e fel azokat a háború. Kétli, hogy a relatiot nem lehetne ujjá teremteni, pláne lia a demokratikus irányzat lép odaát is előtérbe. Mindez szerinte csak jelentéktelen kérdés. Áttér azután arra, hogy a földinivelésügyi kormány nemcsak a versenyrendezés engedélyezésé­nek jogát, de egyedül az állam által eszközölhető jogokat is átruházta a Magyar Lo varegyletre, ennek következtében ez csak azon egyesületeknek ad enge­délyt, a melyek a megtorlás jogát is programinjukba veszik. Szükségesnek tartja ugyan, hogy a versenyt rendező egyesületek bizonyos hatalmat kapjanak, de ilt a megszokott mód túlságos. Nem lehet, hogy a M. L. E. vádló és biró legyen egy személyben. Ítéletei nem lehetnek felebbezhetetlenek. Ez irányban kifej­tett kritikája nem irányul személyes kérdésre, de igy is fel kell említenie, hogy a M. Íj. E.-nek volt egy igazgatósági tagja, a ki egy bécsi szörmekereskedő­nel értékes Szőrmét vásárolt, majd egy negyed óra múlva eladta azt, s e miatt vád alá került. Itt is jóhiszeműség esete forgott fent s ez a törvény пещ ismerésén alapult. A Lombroso-elmélet szerint azon­ban ez nem mentség, mert ilt a tettben benne volt a bűnözés csirája. Baltazzi Arisztid sem volt szerinte oly vezetésre praedestináivá, hogy tiszteletreméltó elemek felett bíráskodjon, s róla azonban, mint halott­ról, nem kiván bővebben nyilatkozni. Ha tehát elő­fordulhattak ily esetek, nem lehet, hogy a lovar­egyletek elnökei, illetve igazgatói felebbezbetetlen birák legyenek. Legmelegebben ajánlja, hogy sem a bíróságok, sem a csendőri bíráskodás jogú ne Ítél­tessék a lovaregyletek kezébe, hanem oda, a hová illik. Nem lát semmi okot sem fentforogni arra nézve, . liogy a Lovaregyletet fel ne lehetne oszlatni. Neki nem demokratizálás, a mit itt kontemplálnak. Báró Csekonics nem lehet demokrata, néki csak az auto­kratizmus áll jól. Nem elég az, hogy az egy ujjal való köszöntés helyett . . . Laebne államtitkár kijelenti, hogy elment a leg­messzebbre, de a személyes térre való átmenetelt nem engedheti meg, s erélyesen figyelmezteti a szó­lót, hogy hasonló modortól tartózkodjon. Föld Aurél ezek után áttér az tlgetőversenyüzemre. Néki ez terra incognita, de ki kell térnie arra, hogy báró Podmaniczkytól, tehát igen kompettens helyről hallotta a mult ülésen, miszerint az ügetőló a. köz­tenyésztésre nem jelent kedvező befolyást. Ha ez 1 igaz, az ügetőüzem fentartá'sára mi szükség sincs és igy az eltörlendő lenne. Felemlíti még, hogy Sándor Mihálytól nyert értesülése szerint a földmivelésügyi kormány 100,000 K-t adott a Vito nevü mén meg­vásárlására, s a jó produktumokat adott mént 75,000 K-ért adta volt tovább a Budapesti Ügetőverseny­Egyestilet a Schlesinger-czégnek, a kitől viszont egy nap múlva 190,000 K-ért vette át a kerestineci ménes. Laebne államtitkár kijelenti, hogy Föld Aurél napi­rend előtt való felszólalásának csak azért adott helyet, mert azt hitte, hogy személyes sérelmekről lesz szó. E helyett a vita ujult megindítását kaptuk, s igy a reformokra nem térhetünk át, pedig azok megállapí­tására a dolgok folyása következtében feltétlen szük­ség van. A versenybiráskodások kérdését dűlőre kell juttatnunk. Kéri Podmaniczky bárót, adjon felvilágo­sításokat az iigetőket illetőleg elhangzott kritikákra. Báró Podmaniczky Gyula refllektált az előtte szóló ama kijelentésére, mintha ő mint a lótenyésztésügyi főosztály főnöke kijelentette volna, hogy az ügető­lovat a köztenyésztésbe való bevitelből általánosan kizárná. Még nem volt akkoriban az osztály vezetője, de részéről is teljesen helyeselte, hogy az ügetőló a köztenyésztésbe bevitessék, ha megfelel a félvér typus­nak. Ez az eljárás tizennégy év óta van gyakorlatban. Ez tehát nem jelentheti azt, hogy az ügetőló a köz­tenyésztésre nem alkalmas. Igenis, azonban az tény, hogy mint specziális lóíajtát a fedeztetósi állomásokra beosztani igen nehéz lenne. Az ügetőről már előzőleg is emiitette volt, hogy külleme egyrészt azért módosul ugy, hogy a hippologia szempontjából kifogás alá esik, mert az ügető mozgás természetellenes. A ló termé­szetes mozgása a lépés és a vágta. A kettő között az átmenet az ügetés, de csak rövid ideig. Élénk bizonyítéka ennek, hogy a 16 hirtelen megriasztásnál rögtön vágtába csap át. A forceirozott ügetés tehát természete ellen való mozgási modort igényel stöz igen sokban hozzájárul a ló küllemének hátrányos alakulásához. Azt azonban nem mondotta s nem is mondhatta, hogy az ügető ennek daczára általánosan nem volna alkalmazható. Kár volna az amerikait teljesen mellőzni, mert igen alkalmas speciális lovak nevelésére, igy első sorban gyors jukkerek elérésére. Orosz György ezredes Vito-ra vonatkozólag adja meg a felvilágosítást. Ez a mén négy évig volt a Budapesti Cgetőverseny Egyesület birtokában, s oly kiváló ménesekben is fedezett, mint a pusztaberónyi es a körmendi, s fel volt állítva a székesfőváros fuvar­teiepén is. Sajuos, a tenyésztők csak igen kevés kan­czát küldöttek hozzá, mert rossz volt a termékenysége. Ez években alig hat-hét kancza lett utána vemhes. Sándor Mihály személyes kórdósben lévén érintve, kijelenti, hogy a Vito-sita felidézése félreértésen alapult. Ö nem mondotta ugy, mintha a ménnel köve­tett eljárás helytelen lett volna, csak szerencsétlen véletlenként idézte. A mén után tényleg csak igen kevés kancza tett vemhes az első időkben, mint később kiderült a versenyló korában gyakorolt ön­fertőzés folytán, a mi miatt termékenyítő képessége az első időben csökkent. Báró Harkányi Andor az Urlovasok Szövetkezetét érintő közlésre válaszol. A Szövetkezet csak hálával tartozhat Földnek a kitűnő reklámért, a pénzügyi helyzet nagyszerűsége azonban nem áll meg teljes állításában. Áz Urlovasok Szövetkezetének ma 1.500,000 korona forgó tőkéje van, ehhez jön még hadikölcsü­nök kamatából 105,000 korona, amire az üzem veze­té-chez mindenesetre szükség van. A szövetkezet tényleg tervezett sikversenyekben díjemeléseket, akkor azonban ezt csak az istállók költségei emelkedésének enyhítése czóljából akarta keresztülvinni, de a M. L. E. éppen az anyagi erő nem teljes biztonsága miatt tett oz ellen kifogást. Most viszont epp a Magyar Lovar­egylet szólította fel díjemelésekre az Urlovasok Szövetkezetét, a kik a felhívásnak készséggel is tesz­nek majd eleget. Áttérve a hetedik pontra, Ferdiüándy Béla ama néze­tének ád kifejezést-, hogy ezt röviden el lehet intézni. Két pont fontos e kérdésben : először a versenyszabá­lyokat kell erős revízió alá venni, törölve belőle min­den a közönségre vonatkozó tétolt, másodszor pedig a magyar derby kiírásáról kell gondoskodnunk. Barabás Ernő mielőtt e ponthoz hozzászólna, a sajtó nézetét kell tolmácsolnia. A sajtó a demokratizálódá­sért küzd. Az uj végrehajtó szerv hatáskörének bizto­tositásával látja ezt kerösztiilvihetónek. Ebbe a szervbe az összes érdekköröknek be kell kapcsolódniok, hogy függetlenitésimk igy erős alapokon indulhasson meg. Ausztriától való függésünknek teljesen meg kell sza­kadnia e téren is. Ezzel ellentétben a nemzetközi kap­csolatott kell keresnünk. Budapest a balkáni útvonal fő pontja lêtt, s ez előnyünket ki kell használnunk. Részéről a derby meeting mellett, még egy nemzet­közi meeting megrendezését is szükségesnek tartja, a minek szorosan összefüggésben kell lennie most meginduló fürdőpolitikánkkal. Budapest e téren is fon­tos kapcsolatot kaphat a külfölddel s ez nagy hasz­nunkra lehet. Magyar Elek az előtte szóló szavaihoz kevés hozzá­tenni valót talál. Ö is feltétlenül szükségesnek tartja a szolgai függés minden viszonylatának megszünteté­sét. Mindennek daczára szükséges a barátságos meg­állapodás a 'bécsi Jockey-Clubbal, de nem szabad engednünk .liogy itt érdekeink, mint az a múltban volt, háttérbe szoruljanak. Bécs ráfeküdt a legjobb termi­nusokra, igy nagyjelentőségű májusi meetingünket nem lehetett a szükségnek megfelelően meghosszab­bithnunk. Most ezt feltétlenül keresztül kellene vin­nünk. A meghosszabbított meeting keretébe be kell kapcsolnunk a magyar derbyt, de nem a Király-, illetve most már újra Milleneumi-dij helyébe, a melyre a szóló szerint is nagy szükség van, hanem uj ver­senyként. Fontos tényezőnek tartja azonkívül a füg­getlen itésn él, hogy az alkalmazottak kara tisztán magyarokból kerüljön ki. Nem szabad előfordulnia, hogy Bécsből hozzunk ezután is birót, haudicappert, stb., a kik még csak a magyarul való megtanulást sem ambitionálták maguknak a busás jövedelemnek rekompenzátiójaként. Jeszenszky Elemér őrnagy rámutat a közös meg­értés pénzügyi oldalára. Hangoztatja, hogy a kérdés­ben a fö a tenyésztés, a verseny csak eszköz. Figyel­mezteti az intéző köröket, hogy a közös megértés feladása reánk nézve nagy kárt jelentene. Közel ezer ló ván jelenleg trainingben, amelyek költségei a mai viszonyok mellett körülbelül 15.000,000 K-ra ragtak a mult évben. Ezzel szemben áll a M. L. E. hét mil­lió dija, a mi a bécsi Jocke.V-Club négy milliójá­val emelkedett tizenegy millióra, az istállótulajdono­sok áldozata tehát még igy is négy milliót tesz ki. Ha az istállótulajdonosok rizikója meg jobban emel­kedik, elvesztik kedvüket, a tenyésztőknek igy nem lesz piaezuk s egymásután hagynak majd fel a teli­vérneveléssel. Részéről a magyar méueskönyv és a versenynaptár kiadásán kivül a legfontosabbnak a versenyszabályok megváltoztatását tartja. A verseny­szabályok megváltoztatása eddig a választmány ke­zébe volt letéve. Ebből eredt az a zsarnoki hatalom, amelyet oly erősen kifogásolnak, miután a választ­mány révén az igazgatóság, amely ezeket oda beter­jesztette, mindig oly szabályokat fogadtatott el, ame­lyek neki korlátlan hatalmat biztosítottak. Ez ellen­kezik a demokratikus elvekkel s ezen kell változtatni, hozzátéve, hogy a versenyszabályok magyarosságá­nak keresztülvitele is megtörténjen. A versenyszabá­lyok átformálása azonban igen nehéz dolog. Rendkí­vüli szakértelem, emellett kodifikáló képesség is kell hozzá, azonkívül idő, hogy alapos munka legyen. Hogy pedig itt minden álláspont érvényesüljön, szük­séges minél szélesebb érdekkörök bevonása a verseny­szabályok megalkotásába, igy azok azután demokra­tikusak lehetnek. Br. Harkányi Andor a két lovaregylet viszonyát szintén a megértés alapján véli szabályozandónak. Vallja, hogy függetleníteni lehet, de koncilliánsnak kel! lennünk nekünk is, mert érdekünk. Utal etekin­tetben a Farsky Gyula által szombaton ismertetett számadatokra, amelyek a legélénkebben bizonyítják, mennyi érdekünk fűződik a bécsi versenyek anyagi előnyeihez, hiszen azokból éppen a mi tenyésztésünk túlsúlyt elvez hasznos és elengedhetetlen előnyöket. Gr. Csekonics Gyula nem véleményt kiván nyilvá­nítani, de felvilágosítással szolgál e kérdésben. Tu­datja, hogy a M. L. E. igazgatósága állami függet­lenségitek kimondása után azonnal megtette' a lépése­ket a közösség felmondása iránt. A két Jockey-Club január '1-től kezdodőleg elválik. Addigra az elválás teljesen keresztülvihető tesz. A most megjelenő hir­detményekben a közösség már mindenütt törölve is van. A bécsi Jockey-Clubbal a jövőben már csak az a kartell áll fent, mint az augol, franczia, ausztráliai, amerikai stb. Jockey-Clubbokkal, enuek feutartá­azonban feltétlenül nélkülözhetetlen. A uyolezadik pontra áttérve, Sándor Mihály fontos­nak tartja, hogy a költségvetések a föj&nivelcsiigy? minisztérium közvetlen felülvizsgálása ós jóváhagyása alá helyeztessenek. Itt hosszasabban szükségesnek tartja kitérni a költségvetések anyagára, már ameny­nyiben ily adatok rendelkezésére állanak. Azt hallotta, hogy a lótenyésztés a fő, a verseny csak egzköz. A tenyésztők pedig a M. L. E. mosf behozott 5%-os részesedése szerint is mindössze 200,000 koronát kap­tak. Elismeri, hogy az eladási összeg is jelentós re­kompenzácziót jelent, de szerinte a telivér csikónak éppeu olyannak kellene leuni, mint áz amortizált sors­jegyek, amellyel a tenyésztő a főnyereményt is meg­ütheti. Túlságos nagynak tartja a totalisateurból eredő jövedelmet s azt különböző megszorításokkal kívánja korlátozni. Egyáltalán eltörleudőnek tartja a book­makereket, mert annak semmi szükségét nem látja, hogy itt az üzemen tulajdonképpen kivül álló szemé­lyek horribilis összegeket keressenek. A bookmaker­intózménnyel a versenyek realitását is befolyásolva látja, különösen a favorit ellen szokott mezőnyfoga­dások révén. Laehne államtitkár nem kívánja védeni a játékot, de fel kell világosítania a szólót túlzott .beállításait illetőleg. A kilenczedik pont tárgyalásánál Sándor Mihály azt javasolja, hogy az ügetőversenyek révén beszol­gáltatott pénzek külön alapként kezeltessenek s ki­zárólag az ügetőtenyésztés céljaira szolgáljanak. Utal azonban Podmauiczky* báró azon szavaira, amelyeket Föld Aurélnak adott feleletül s amelyek szerint az ügetőt a köztenyésztésre nem tartja alkalmasnak. Szerinte ez nem felelhet meg a valóságnak, hiszen vannak kiváló eredményeket elért tenyésztők, kik közhasználati lovakat neveltek ügetők után, mint pl. Bernrieder stb. Báró Podmaniczky Gyúla újólag a fenti nyilat­kozatai értelmében válaszol a szólónak, s felvilágo­sítja, hogy az ügetőt semmi esetre sem óhajtja ki­zárni a köztenyésztésből, ha az a félvér-typusnak megfelel. Barabás Ernő a dijak magasabb kimérése mellett fentmaradó jövedelmet népjóléti czélokra kívánja for­ditani­Farsky Gyula utal az ismételten elhangzott ama tényre, hogy a lótenyésztés a fö, a verseny csak esz­köz. Miután pedig a lótenyésztés a fő, a köztenyész­tés fokozottabb felkarolása a legfontosabb. Nézete szerint pedig о téren sok a kívánni való. Nem látja kellőleg támogatva a kisgazdákat, a kiket ösztökélni kell fokozottabb ós helyesebb munkám Barabással szemben az égetően szükséges telivérimportok után is még fentmaradó jövedelmet a köztenyésztés céljaira kívánja fordítani. Ezért hangoztatta már a mult ülé-

Next

/
Thumbnails
Contents