Vadász- és Versenylap 62. évfolyam, 1918

1918-11-21 / 111. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTES LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek A Budapesti Polo-Club, Az Országos Agarász-Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok volt hivatalos közlönye. A Magyar Ügetőtenyésztők és Istállótulajdonosok Országos Egyesületének hivatalos közlönye. Í»«U»TST Előfizetési ára: Ausztria-Magyarországra egész évre 100 korona, január 1 és julius 1-én kezdődő félévre 50 korona; a január 1-től márczius 31-ig és az október 1-től deczember 31-ig terjedő negyedévre 22 .korona; az április 1-től junins 30-ig és a julius 1-től szeptember 30-ig terjedőnegyed­évre 35 korona. Más országokra: félévre 60 korona. Kiadóhivatal : VIII., József-utcza 12. 111. szám. Telefon-szám : Szerkesztőség : 145-92. Kiadóhivatal. József 65-93. Budapest, 1918 csütörtök, november 21. 62, évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi és bécsi lóversenyek ideje alatt mindén versenynap előtt, egyébkor hetenkint egyszer. TURF-ROVÁS. Dolgozzunk ! Lótenyésztésügyünk és versenyüzemünk újjáalakításának kérdéséről élénk eszme­cserék folynak a szakkörökben. Határozott tervezetek fekszenek az illetékes körök előtt, a melyeknél a végleges döntés mielőbb való megtételét óhajtják elérni, — hazánk hatá­rait pedig minden oldalról ellenséges invázió lépte át. A szerbek Szabadkán tul nyomul­nak előre, addig a vonalig, a hol országuk uj határának megállapítását kívánják. A romá­nok egész Erdélyt, a csehek Felső-Magyar­ország nagy részét követelik, s az utóbbiak már fegyverrel is veszélyeztetik e területet. Az osztrák-németek szintén akczióba léptek, s ők is maguknak vitatnak németajkú"magyar honpolgárok által lakott területeket. Az entente részéről mi garancziát sem kaptunk eddig még e követelésekkel szemben igazunk meg­védésére vonatkozólag. A közhangulat odaát, ugy látszik, nincs mi mellettünk. Károlyi Mihály gróf kedden elhangzott elkeseredett szavai, ama kijelentése, hogy nékünk nincs mit veszítenünk, vészee eshetőségek képét vetik elénk Hazatérő katonáink számára nincs ruhánk, szenünk fogytán — és idehaza a versenyügy nemzetgazdasági szempontból kétségtelenül igen jelentős, de a mai napok nehéz viszonyai közepette mégis csak halasz­tást tűrő, inkább személyi, mint rendszer­változásai körül folyik ádáz tusa. A helyzet pedig mindinkább ugy alakul, hogy 'a ió­tenyésztésügy és versenyüzem kérdéseiuek, bármilyen fontosak is azok, háttérbe kellene szorulniok. Ma nem szabadna megtűrnünk egyetlen téren sem a belső viszályok elő­idézését, hanem a nagy czélok érdekében kellene egyesíteni az erőket, hogy egy nagy és boldog Magyarország alapjait vethessük meg, a belső ügyek részletkérdéseire pedig csak a normális idők bekövetkezése után szabadna gondolnunk. Bérczy Károly-dij. Sportsmaneink közkedvelt nestora, báró Podmaniczky Géza májusban lapunk utján kérelmet intézett a Magyar Lovaregylet igazgatóságához, a melyben Bérczy Károly­emlékverseny kiírását indítványozta. Az in­dítvány elérte czélját. A magyar sport és lótenyésztésügyi szakirodalom úttörője meg­kapta az őt legjobban megillető emléket: a Magyar Lovaregylet az ő nevével irta ki 1920. évtől kezdődőleg az eddig Tenyész­tők-dijának nevezett versenyt. Bérczy" Ká­roly már-már feledésbe menő nevét tehát megmentették az enyészettől báró Podma­niczky nemes szeretettel megirt sorai. És éppen a legjobb időben kél uj életre a mul­tak ködébe vesző emlék : ma, a midőn újra teljesen magjmrrá alakul át versenyüzemiink és újra folytatódik majd a megszakadt, régi, önálló magyar méneskönyv, a melynek Bérczy Károly vetette meg az alapját, mi­ként lapunkat is ő alapította 1857-ben. LÓVERSENYÜZEMÜNK DEMOKRRTIZRL'ASH. Az Ujságirók Turf-Szindikátusának memoranduma. A szakkörök véleményei. Saját álláspontunk. Lótenyésztésügyünk és versenyüzemünk régi rendjének megváltozása az uj rendszer bekö­vetkezésének pillanatában elkerülhetetlen szük­ségként nyomult előtérbe. A forradalom kitö­rése után megjelent lapunkban erre részletesen rá is mutattunk, legeisó sorban hangoztatva, hogy a Magyar Lovaregylet eddig tapasztalt egyeduralmát, a mely úgyszólván államot alkotott az államban, továbbra fentartani nem lehet. Részünkről előre láttuk a radikális áram­lat érvényre jutását, a földmivelésügyi kormány azonban első pillanatokban nem gondolt ily nagyarányú változtatások azonnal való körösztül­vezetésére, miután nem akarta az üzem menetét megrázkódtatásnak kitenni. A versenyüzemhez közel álló körök viszont sürgős és teljesen radi­kális változtatásokat kiváutak s különösen a budapesti Ujságirók Turf-Szindikátusa, továbbá a legelső sorban érdekeltek, az istállótulaj­donosok léptek erélyesen akczióba álláspontjuk elfogadásának érdekében. Az Ujságirók Turf-Szindikátusa memorandum­mal is fordult a földmivelésügyi kormányhoz, abban a versenyüzem terén a kor szelleméhez méltó átalakításokat követelve. A tiz pontban összefoglalt memorandumot elfogadó ülésen a szaksajtó három legszámottevőbb organnma nem volt képviselve, igy, ba az előterjesztés nagyjában meg is felel a szociálpolitika követelményei­nek, a maga egészében nem tekinthető a szak­írók összességének véleményeként. Egyes pont­jai tul is mennek azon a határon, a melyet a szakszerű mérlegelés magáévá tehet, s szerin­tünk a javasolt reformok elseje sem állhatja meg helyét. E pontban ugyanis azt kivánja a memorandum, hogy a Magyar Lovaregylet, vala­miDt a többi versenyegyletek feloszlattassanak s egy-egy uj galopp-, illetve ügetőverseny­egyesületet alkotva, folytassák administrativ munkásságukat, ez uj alakulások szellemi veze­tésében pedig a legteljesebb demokratia elvei érvényesüljenek. A szocziálpolitika elvei szerint uj alakulások engedélyezése elől nem lehet elzárkózni, a jóvá­hagyott alapszabályok pontos betartásával működő régi egyletek feloszlatása azonban teljesen jogta­lan cselekedet lenne és éppen nem egyezne a demokratikus szellem követelményeivel. Azt azonban kimondhatja a kormány, hogy az alap­szabályokat régi alakjukban nem hagyja meg, s azok gyökeres átdolgozására kényszeríti az egyleteket. Az alapszabályokból törölni lehet, ba ezt az elvet fogadják el a kivitelre helyes­nek, minden oly megszorítást, a mely a feddhetlen jellemű polgárokat pusztán polgári származásuk folytán elzárja az egyletbe való fel­vételtől. A Magyar Lovaregylethez „hasonló exclusiv versenyegyesület ma aligha is maradhat fent, mint a hogy hasonlóan exclusiv testület a versenyt rendező egyletek között a világon tudtunkkal egy sincs. A demokratikus felfogás szerintünk e kérdésben pusztán csak azt írhatná elő, hogy a kormány kényszerítse a Magyar Lovaregyletet a tagfel­vételek terén a mai kor szellemének meg­felelő eljárásra. Ha pedig ily révén a pol­gár körökhöz tartozók is bejutnak a tagok sorába, az egylet- demokratizilódása végleg biztosítva van, s rövid uton ugyanazt érjük el vele, mintha az egyleteteket feloszlatva, uj testületet ala­kítanánk. Még a feloszlatás elrendelésénél is lehetet­lenebb javaslat az, hogy az uj egylet vezető­ségében az eddigi vezetők semmi szin alatt sem foglalhatnak helyet. Ily megszorítást kimondani nem lehet, mert miuden testület önmaga választja meg vezetőségét és pedig szótöbbség ntján. Ha pedig valakit a testület közbizalma e vezető poziczióba emel, onnan őt nem zárhatjuk ki csak azéit, mert egyeseknek, vagy egyes körök­nek az illető nem szimpatikus. Erre még az esetben sem kerülhetne sor, ha a régi autokrata ténykedések vádját akczeptáljuk is az illetővel szemben, mert a demokratizmus épp a jog­egyenlőséget irja elő, már pedig a mennyiben egy testület "többsége valaki mellett dönt, a határozat megváltoztatása a jogegyenlőség ön­kényes felrúgását jelentené. A választás előtt minden megengedhető eszközzel lehet aggitálni valaki ellen, de ma — az általános, egyenlő szavazatjog életbeléptetésének idejében — senkit sem lehet választójogtól, illetve a megválaszt­hatóságtól eltiltani, feltéve, hogy polgári jogai törvényesen felfüggesztve nincsenek. A földmivelésügyi minisztérium lótenyésztési főosztályában alakítandó versenyügyosztály gon­dolata teljesen helyes és szükséges szerintünk is, éppen igy magunkévá lehet tennünk azt a javaslatot, hogy a lovaregylet pontos vagyoni statusának megállapítása után esetleg mutat­kozó vagyonfölösleg a földmivelésügyi kormány rendelkezése alá jusson. A lovaregylet átszer­vezésére kiküldendő bizottságot, mint a föld­mivelésügyi kormány szervét, szintén elfogad-) hatjuk, ha az átszervezés nagymérvű szükségé állapítanák meg, de e bizottságnak semmi esetre sem szabad oly jogokat adni, a melyek a földmive­lésügyi minisztériumot illetik meg. Ez újra csak a régi,kifogásolt rendszer más formában való fel­támadását jelentené, s ha csak ideig óráig is, újra államot alkotna az államban, már pedig ennek éppen akkor nem szabad megtörténnie, a midón az átmeneti állapot irányításáról, tehát a jövő egész alapjának lerakásáról van szó A bizott­ságnak tehát szerintünk csak tanácsadási joga lehet, *de semmiesetre sem rendelkezhet ön­hatalmúlag. Erre nézve különben a memoran­dum is hasonló javaslatot tesz a következő pontban, a midőn az uj rendszer életbelépteté­sének jogát és a végső szankezió kimondását a földmivelésügyi kormány kezeibe kivánja le­lenni. A többi pontok a bizottság zavartalan működését óhajtják biztosítani, illetve a felosz­Legközeiebbi számunk deczember 5-én jelenikmeg. — A mai szám ára I korona.

Next

/
Thumbnails
Contents