Vadász- és Versenylap 59. évfolyam, 1915

1915-02-26 / 9. szám

1915. február 12. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 47 ORSZÁGOS LÓTEttyÉSZTÉS. Kelet-Poroszország lótenyésztése. Kelet-Poroszországnak a legutóbbi időkben oly sokat emlegetett lótenyésztése tulajdonkép csak I. Frigyes Vilmos uralkodásáig vezethető vissza. A kelet-porosz vidék, a mely sikság és dombvidék között változik, Németország egyéb lótenyésztő teiületeihez mérten aránylag kevés rétet és legelót ölel fel, miután e körzetben kétharmad részben a szántóföld dominál. Messze alatta áll ez a vidék talaj- és klima-tekintetében más kedvező teriileteknek, a melyek, mint Anglia, Francziaország és Magyarország is, a lótenyésztésre igen kedvező körülmények között vannak. Lóállományáról a régi porosz herczegség már a 9. században nevezetes volt és háború esetében ez a kerület adta a legtöbb katonalovat. A német lovagrend nagymesterei számos ménest létesítettek, a melyekben nemes és messze földön kéréséit lovakat neveltek; e lovak jó hírneve tartós maradt; igy a 17. század elején innen vittek kanczakat és fedezőméneket Brandenburgba. Ezek a szétszórtan fennálló ménesek a tenyésztés javítására azonban mégis aránylag kevés befolyással voltak és csak a mikor a katonaló-kereslet emelkedni kezdett, alakult ki az akkor már porosz királyságban az országos lótenyésztés olyképpen, hogy a nemes teuyészanyag hatása a parasztok kezén levő egyedekre is kiterjedt. I. Frigy es Vilmos 1732-ben a különbözö méneseket egyetlen nagy ménessé egyesitette az 1100 lovat számláló Trakehnen-ben és már '20 évvel ez időpont előtt elrendelte, hogy jó gazdasági és katonaló-nevelés czéljaira a királyi ménesekből alkalmas mének választassanak ki és osztassanak szét arravaló területekre; ezzel egyidejűleg az alkalmatlan parasztrnének működésének véget vetett. A jól elvetett mag csak a 18. század végén és a 19. század elején kezdett gyümölcsöt teremni. A trakehneni és neustadti udvari ménesek országosaknak nyilváníttattak és ezzel együtt a litaui országos méntelep nyílt meg, amelynek négy főhelye: Trakehnen, Raguit, Insterburg és Olctzko még ma is alapja a porosz teny észtésuek. A jelenlegi Kelet-Poroszországban oly nemes félvérek nevelése a föczél, a melyek főképpen a hadseregnek teljesítő képes lovassági anyag iránt való követelményeit elégítse ki, és e czélnak elérése biztosítottnak is tekinthető. Az iiteni lótenyésztés magja a 4000 hektárnál nagyobb kiterjedésű trakehueni ménes. Régebben itt sok keleti és sokféle belföldi nemesvérü anyag került felhasználásra, később azonban az angol telivér vette át a vezérszerepet. Legjobban van kifejlődve a mostani háborúban oly nagy szerepet játszó gumbinueni kerület lótenyésztése: ez a szó legszorosabb értelmében vett országos lótenyésztés. A legtöbb tenyészkaucza a parasztok kezén van, de mivel a csikók felneveléséhez elegendő legelő rendelkezésre nem áll, a munkafelosztásnak az az alakja szokásos, hogy a parasztok a csikókat nagyobb gazdáknak adják ki vagy el, és az utóbbiak nevelik fel a lovakat. A magas csikóárakra való tekintettel egyébként az irányzat ujabban az, hogy a nagyobb gazdák is inkább maguk kezdenek nevelni csikókat. Méntelep egészben négy van: Rastenburg, Brauusberg, Gudw.illen és Georgenburgbau ; ez utóbbi hely re tették át 1904-ben az iusterburgi méntelepet. E négy telep állománya 700 fedezőmén, nagyobbára trakehneni vérrel és egészben csak 20 telivérménnel. Az évenkiut fedezett kanczák száma 47,000; tehát egymaga KeletPoroszország képes lenne az egész német lovasságot lovakkal ellátni, de valójában csak kb. 8000 remondát szállít évente. A különböző talajnemek szerint az ott nevelt lovak is nagy eltérést mutatnak. A me»zes talajokon (Raguit, Pillkallen, Stallupönen, Gumbiiineu, Darkelimen) csontos, száraz, nemes, ellenben a szegényebb deli talajokon (Masuri) kisebb egyedek fejlődnek, de ez a változatosság éppen m* gfelelő, hogy az összes katonalótipusok szükséglete fedezetet találjon. A kelet-poroszorsz:igi félvér általában élénk temperü és kitartó ló. Nemes fej, könnyű nyak, erős hát, iveit far, jó farkillesztés többnyire kitűnő csánkok jellemzik; ezzel szemben legfeljebb azt lehetne felhozni, hogy a lovak kissé ueszesek és hogy — különösen a nagyobb lovaknál — a meredek lapoczkák gyakoriak. Ez volt Kelet-Poroszország lótenyésztése a közelmúltban. A nagy munka most javarészt elpusztult és évtizedekig fog tartani, mig e terület lovai a régi színvonalra emelkednek. Miután pedig ez az országrész a német pót-lova/ás főalapja, tenyésztőinknek csak újra és újra köthetjük szivükre a ló-nevelést, mert e téren a jövőben nagy és jól jövedelmező német exportra számithatnak. A harcztérről visszahozott lovakkal követendő elbánás tárgyában a földmivelésügyi miniszter ur körrendeletet adott ki, a melyben, utalva arra, hogy a harcztérről visszahozott lovak a hadműveletek alatt olyan helyet:

on is megfordultak, a hol magukat különböző ragadós betegségekkel befertőzhették, figyelmezteti a lótartó közönséget, hogy az ilyen lovakkal elővigyázatosan bánjanak, nehogy azok az itthon lévő lóalloiiiáuyt befertőzzék. A körrendelettel egy figyelmeztetést is küldött szét a miniszter ur, a" melyben meg van állapítva, hogy a harcztérről visszakerült lovakkal hogyau kell bánni és miről lehet felismerni a takonykórt és a rühkórt. A kelet-poroszországi félvértenyésztés kérdésével foglalkozott a héten a porosz képviselőház gazdasági bizottsága A földmivelésügyi miniszter rámutatott ama nagy nehézségekre, a melyekkel az oroszok betörése alkalmával a lóanyag megment: se járt. Az oroszok a tenyésztés czentruma felé nyomultak előre ós a lóanyag egy jelentékeny része elpusztult. Első sorban a kistenyésztőket kell most talpra állítani. (Dettingen főlovászmester ehhez azt fűzte hozzá, hogy a károk nagyok, de nem túlságosak. Meglehetős tekintélyes gazda nél. ül kóborló anyagot sikerült összeterelni és a lovakat most fogják r gi tulajdonosaikhoz visszajuttatni. Az építkezéseket foglyok fogják végezni. 60 millió dollárra rug az az összeg, a melyért eddig a franczia és az angol kormány Amerikában hadi czélokra lovakat vásárolt. 965/915. sz. f Árverési hirdetmény. Alulírott községi elöljáróság részéről közhírré tétetik, hogy a csömöri volt úrbéres telkesgazdák, szabadosok és zsellérek s a község mint erkölcsi testület tulajdonát képező, mintegy 2000 hold területen, a szőlőhegy kivételével, az 1883. évi XX. t.-cz. 16. §-a érteimében gyakorolható vadászati jog 1915 aug. hó 1-ső napjától számított 6 évre 1915 május hó 2. napján délelőtt 10 órakor Csömör község tanácstermében megtartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog kiadatni. Kikiáltási ár 800 K. Bánatpénz 800 K, mely összeg a legtöbbet igérő árverező által az árveréstől számított 14 nap alatt a megajánlott évi haszonbéri összegig lesz kiegészítendő. Bővebb felvilágosítást szerezhetni a jegyzői hivatalban, a hol az árverési feltetelek is megtekinthetők. Csömör, 1915 február 14-én. Az elöljáróság nevében: 1—1 Bitskey Gyula, községi főjegyző. 106/kig. 1915. Árverési hirdetmény. Veresegyház község elöljárósága a községi képviselőtestület 61/kgy 1914. sz. határozata folytán ezennel közhírré teszi, hogy Veresegyház határában, miiitegy 3800 kat. holdon gyakorolható vadászati jog 1915. évi márczius hó 10-én délután 2 órakor Veresegyház községházánál megtartandó nyilvános árverésen 1915 augusztus 1-től, 1921 julius 31-ig terjedő 6 évre haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár 752 K, bánatpénz 75 K 20 fillér. Az ar\ érési feltételek a jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A vadászterület Budapesttől villanyos vasúton egy óra távolságban vau. A vadászterület szélón 3 vasúti állomás van és pedig az alsó zólén Csornád, közepén Veresegyház, a felsó végén Viczián-telep. A terület vadban düs, s a gödöllői korona uradalmi területtel határos. Veresegyház, 1915 január 11. 5—5 Elöljáróság. VEGYES. Kérjük azon előfizetőinket, a kik lapunk előfize'ési diját még nem küldték be, hogy ez összeget hozzánk juttatni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében zavarok álljanak be. Istállótulajdonosainkat figyelmeztetjük, hogy a Rákosi dijra, az Alagi nagy akadályversenyre és a Nagy pozsonyi akadályversenyre hétfőn, márczius 1-én van nevezési zárlat. Gróf Csekonics Gyula, a M. L. E. elnöke, az ellenséggel szemben tanusitott vitéz magatartásáért a legfelsőbb dicsérő elismerésben részesült. A hir bizonyára az összes sportkörökben a legnagyobb örömet fogja kelteni. Windischgrätz Ottó herczeget az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásáért a III. oszt. katonai érdemkereszttel tüntették ki. Gr. Pejacsevich Albertnek, kiváló és népszerű sportférfiunknak, mint örömmel halljuk, fia született, a ki a keresztségben a János nevet nyerte. Gróf Fürstenberg-Herdringen egészségi okokból lemondott a Kölner Reunverein elnöki állásáról. Helyébe báró Oppenheim S. Alfrédet választották meg. Deseő Ferencz ezredest, kiváló szakférfiimkat, a király a m. kir. lótenyésztő intézetek és a horvát-szlavou királyi méntelep katonai felügyelőjévé való kinevezése mellett vezérőrnagygyá léptette elő. Deseö vezérőrnagy tudvalévőleg ideiglenesen már eddig is ellátta e lontos hivatalt, és pedig általános megelégedésre. Kina Albert főhadnagyot Ő Felsége századossá léptette elő, mig Vilmos német császár a II. oszt. vaskereszttel tüntette ki. Zangen Károly ur főhadnagygyá lépett elö. Rosenberg őrnagy, az egykori kiváló német urlovas, a harcztéren karját törte és hosszabb ápolásra szorul. Neumann Antal trainert, a ki tudvalevőleg bevonult katonának, a 21-ik gyalogezredhez osztották be. Szigeti Nándor idomár bevonult veszprémi ezredéhez. Kollár Lajos a jövőben a Schlesinger-istálló zászlók közötti anyagát fogja idomítani, mig a siklovak Horváth gondozása alatt maradnak. Hotár megsebesült az északi harcztéren és most az olmützi kórházban ápolják. Csiszár Lajost besoroztuk katonának. A Bontáról Alagon és Tatán elterjedt az a hir, hogy elesett az északi harcztéren, valótlannak bizonyult, a mit örömmel regisztrálunk. Bonta ugyan megsebesült és Miskolczon fekszik egy kórházban, de állapota már jobbra fordult. Korb, a ki tudvalevőleg most Olaszországban tartózkodik, ott a marquis René Talon-istállónak fog lovagolni. Máté és Vincze, belföldi lovasaink, megsebesültek az északi harcztéren. Janek Ferencz ma Alagra érkezett és elfoglalta a Föld-istállónál lévő uj állását. Konopast, a Fries-istálló belföldijét, besorozták katonának. A káposztás-inegyeri márcziusi versenyek, mint értesülünk, elmaradnak a háborús állapotra való tekintettel. Az egylet tudvalévőleg márczius 21., 23. és 25-óre irta volt ki első meetingjét. Csipkés, a tőlünk exportált telivér, Varsó előtt súlyos sebet kapott s a herélt, a mely addig végigcsinálta as egész hadjáratot, elpusztult. Az Osztrák Jockey-Club évi jelentésében, a melyet az egylet szombaton tartandó ülésében terjesztenek elő, az elmúlt év üzemével részletesen foglalkozik, azonkivül a háborús helyzetnek az egyletre való hatásával is számol. Az egyiet tagjainak nagy része hadba vonult; a kottingbrunni kastélyt kórházi czélokra engedték át, mig a berendezést az egylet vállalta magára. Az egylet 500,900 K-át jegyzett a hadi kölcsönre, és jótékony czélokra neves összegeket adott. Lossonczy Gyula ur tenyészczélokra megvásárolta Muczust, a mely, mint Bona Vistakancza, a ménesben jó szerepre hivatott.