Vadász- és Versenylap 56. évfolyam, 1912
1912-11-13 / 106. szám
626 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1912. deczember 12. Az aradi tereplovaglóverseny tanulságai. Irta: Ráth József Az utóbbi óvek sportkrónikája sokat nyert érdekességében. Immár harmadszgr tartotta az Aradi versenyegylet, T55rágilis'sportegyletünk, 50 km-es tereplovaglóversenyét, melyen az idén is, mint az előző években, bár kisebb számú, de igen kiváló lovastársaság adott egymásnak találkát. Tudvalevőleg a verseny eredménye az volt, hogy Csiszár Dezső hdn. Adieu 3. nevű állami tulajdonú lovon 1 ó. 42p. 46 mp. alattFIfiT fifásodizben nyerte el a szép tiszteletdijat, Szak on yj fh dn. egy Rédl-féle lovon 1 o. 43 p. alatt II., Pű rgly E. u r egy* CZäfi5fod :kanczán 1 o. 43 p. 19 mp!" alatt 111. lelt. A rekordból az ellenőrző állomáson pihenni töltött 5 perez leszámítandó ; igy a lovasok kevesebb mint 2 perczes ütemet lovagoltak. A IV-ik Adieu 4. lett^ ugy.anaz^.a mely már harmadszor. Yäii helyezye ä * vers eny pen/' a n u sä gát téve annak, hogy a jószármazásu (St. Simonunoka), okszerűen gondozott és edzett, helyesen lovagolt ló minden különösebb utóhatás nélkül képes egy ily nehéz verseny fáradalmait akár többször is kiál-' líl D%ÍÍ£tegX,e- leit niég egy SAaiuioa-kaueza, • mely tavaly is az elsők között végzett, továbbá móg egy Rédl-méüesBeli ló, egyszóval „.g.. befut ó ban csupa, jó. származású, e'ddig is" sikerekkel .ókes^kítünő mónesbeli ló foglalt' helyet. A" verseny erkölcsi győztese kétség kivül a Purgly Emil ur által lovagolt Vicza (Czaribrod—Vieza buga). A ló a befutó előtt kb. 500 méterrel egy buezkán felbukott s perczeket veszitett. Jó ujjmutatással szolgál ez az eset a rendező egyesületnek arra nézve, hogy ezentúl lehetőleg megkíméljék a pályázókat az oly terepen való lovaglástól, hol a lovak esélyei ily nem reális módon befolyásoltatnak. Hasonló akczidens érte Thomka századost, az illusztris lovast is, kinek lova egy észrevehetetlen határkőbe botolva, lábát törte. Égy ulánus százados importá't angol heréitje, majd a mezőhegyesi ménes Hűség Gidránja a czél közelében, túlerőltetve összeesett s kimúlt. Egy szóval e verseny is, csak ugy mint az előző éviek, bővelkedett az érdekes és megfontolásra méltó epizódokban. A mérkőzés ugy a lovas, mint a ló iránt nagy igényekkel van. A lovas első teendője a ló czélszerü edzése. E kérdést illetőleg az első ilyennemű versenykor még nagy fogalomzavar uralkodott, a melyet a két évi tapasztalat s egyes neves urlovasaink állásfoglalása és szakezikke alig birt ezideig eloszlatni, de megállapítható, hogy ma már sokkal több megfelelően előkészített ló jelent meg. Kétségtelenné vált az, hogy az 60 km.-es táv egészen más kondicziót igényel, "mint egy sikverseny vagyakár egy nehezebb steeple-hase. A végtagokat, tüdőt ugyan ép ugy edzeni keli, de óvakodnia kell a tuleröltetéstől s a testsúly túlságos redukcziójától. A lónak utóvégre is 2 óra hosszat megerőltető munkát kell végeznie nagy teher alatt; e nagy energia-fogyasztást csak az elraktározott tápanyagok, a zsir elfogyasztásával, elégetésével fedezheti a szervezet. A tulkönnyü flyerkondiczióban levő ló valószínűleg kimerülne, de kerülendő a felesleges zsir is, mert a ló önsúlyát fokozza s a börlégzé8t. akadályozza. Sok és lassú munkával elkerülhetjük a ló tulerőltetését, de idő előtti letörését is. A gyors munka által felizgatott lónak helyes ütemben tartása maga elég feladat. A verseny távján tartott «trial»-eken meglehet, hogy rekordot javíthatunk (bár e rekordok hitelességéhez rendesen szó fér), de utánok bajos lesz a versenyt meg is nyerni. • Szóval: higgadt megfontolás, konzekvenczia, szerető gondosság, alapos lóismeret szükséges a hetekig, esetleg hónapokig terjedő edzésnél. Nagy feladat a verseny lelovaglása maga is. A lovas mindenekelőtt keli, hogy teljes testi és lelki kondiczióban szálljon nyeregbe, arai annál könnyebb, mert többnyire felesleges a testsúly túlságos redukeziója, lévén a lovasok súlya 75 kg.-ban megállapítva. Legyengített szervezettel, apathiku8 nemtörődömséggel egy hnjtós lovat 50 km.-on hajtani, vagy egy szenvedélyes, ideges állatot a kellő ütemben tartani bajos lenne. E verseny lovaglásánál legfontosabb az, hogy, kellő kímélettel, a legmagasabb teljesítményre buzditsuk lovunkat. Nem tartom kavallerisztikus dolognak ós nem mutat igazi lovas szellemre, ha a ló agyonhajtva ér be, vagy pláne útban marad. í lt.nei n azt kell bizonyítani, hogy „lovunk képességének mi a vSgsff határa, hanem •hogy mi aTégmagasabb teljesítménye, káros utóhatás nélkül.. Semmilyen dij sem rekompenzálhat a világon t!gy'igazi kavalieristát egy jó kanczája ágyonhajtásáért, no meg, nem vigasztalhatja meg a szakemberek s laikusok egyértelmű elítélő kritikájáért! Én a versenynek lótenyésztési szempontból tulajdonitok nagy fontosságot. Lóversenynek s nem lovasversenynek tekintem. A lovas ós edző teljesítménye szép dolog, sikere méltán megérdemli a közönség elismerését s a tiszteletdijat, de a versenyben szerepe az, hogy a gondjaira bizott ló valődi képességót kifejlődésre juttassa. Hisz a derby sem a trónerek s jockeyk versenye, hanem a tenyészállatoké, bár azoknak is nagy szerepe van benne. Az volna ideális lóverseny, Jia minden ló egyenlő helyesen edzetnék s lovagoltatnék s a lovak valódi képessége tűnnék ki, nem befolyásolvaegyóbbzavaró körülményektől u, m. egyenetlen pálya, startgép, startszám, fordulók stb.-től sem. Hogy az aradi versenyegylet is elsősorban a lovak kipróbálásának czélját tartotta szem előtt, az látszik abból, hogy a lovasok súlyát kiegyenlíti, a mit az osotre, ha lovaskoukurrencziát óhajtott volna rendezni, .bizonyára nem tett volna, minta hogy nincs sulykiegyenlités egy lovaglóversenynél som. Viszont a lóversenynél sem jutna, senkinek eszébe a lovak élősúlyát kiegyenlíteni.. Én tehát azt vélem, hogy a lovasok sulykiegyenlitésóyel igyekezett enyhíteni a rendező egylet a lovasok között amúgy is fennálló nagy különbséget, nehogy ezt a körülményt is tekintetbe kelljen venni a lovak megítélésénél. Fontos feladata még a lovasnak, a verseny mai feltételei mellett, a pálya meg- és felismerése. A pálya pontosan nem jelöltetett ki, csupán részlet térképen rajzoltatott le, ugy igen sok alkalom volt arra,.hogy a ló ereje pályatévesztós vagy előnytelen torepre való jutás által pocsékoltassék. E körülmény igen csökkenti a verseuy realitását, zavarja a lovak képességének megítélését, mit a rendező egylet figyelmébe ajánlok. Szerintem e verseny végczólja azon főanyag kipróbálása, a mely képes káros utóhatás nélkül 50 km-t, 75 kg. magas suly alatt, 2 perczes ütemben terepen át befutni. Az eddig megtartott 3 verseny még tiszta képet nem nyújtott. Származás szempontjából azt tapasztaltuk, hogy egy izben telivér, két Ízben mágus félvér győzött; helyezve nagyrészt félvérek voltak é Ara bg.nak tul gyors, irlandinaji.iulhüsszu a. Yejrseny.T?ögy & vér vizzó nem válik, azt az Adieuk konzekvens jó szerepe mulatja. Igazi, jó klasszisu telivér bizonyára tüdővel is, lábakkal is birná s igen elől' végezhetne, de bizony eddig móg egyet sem tettek ki ily koczkázatos vállalkozásnak. Eddig a jó telivérek után nevelt félvérek bizonyultak legjobbaknak, jnég pedig a mezőheg^esjj&Jí.eij. kívül a typikus magj/ar tenyésztési "SlveT szerint,, arabs ahqiiaflJjÁlvérietiKaresgffiSjlIgB!7 Vérben alacsonyan"" cTTlolovaknak nem igen van keresni valójuk. A legczélravezetőbb nevelési módszer megállapításával is adós még e verseuy története. Az első helyezettek között ép ugy megtalálhatjuk a kónyeztetően felnevelt állami vagy főúri ménesbeli lovat s a telivért, mint a vadménesekben télen-nyáron szabadban tartott lassan, kevés zabon felnevelt magyar lovat. Küllem tekintetében sem lehet ma még elbírálni, hogy mily massa és formák képesitik a lovat ily szép teljesítményre. Az Adieuk és egy két izben helyezett Shannon kissé durva, puha benyomást keltő lovak, mig a harmadóvi győztes Gitoh könnyű, de roppant csontos és izmos kis telivér, csupa aczél. Az idei második és harmadik kis, könnyii, vékonycsontú, arabs őseikre emlékeztető lovak. Igazi -na gy máskát eddig nem láttunk a helyezettek között™ "T verseny lenne liTvátva- megmutatni azt is, hogy a jó származású és helyesen felnevelt, megfelelő küilemü lótól mily kondicziót igényel. Erre nézve már előbb megtettem megjegyzéseimet. Kétségtelen az, hogy bármily ló nyeri is e versenyt, az minden tekintetben kell, hogy az a ló legyen, mely minden tiszti és vadászlovas ideálját megközelíti. Gyorsaságot, ügyességét, kitartást és teherbírást jól szerkesztett rámával kell egyesítenie. A ki pedig hátaslovat tenyészt, annak ily ló előállítása lesz czélja De mi más adhat a tenyésztőnek felvilágosítást arra nézvo, hogy mily származású, küllemű lovat tenyésszen s mint nevelje fel, ha évente egy-egy ilyen verseny eredménye útba nem igazítja ? A hátasió tenyészetek produktumainak kipróbálására ép oly szükség van, mint a teli vérekére, s e vorseny nézetem szerint hézagpótló e téren. F, versen y i'iiiqmi^cjtAjn jaag£b&.ö„luizzajár u 1 u a_. a Jttagy a r fólyérhátaa. inllnfrt.nek .kialakuJtósáhQz* megmutatni a .tenyósztőftekr-hogy niily_yérii nnjcgoi alkalmazzon, mint neveljen s milyen külső elérésére törekedjek. Ép ezért örök kár lenne, ha a rendező egylet, mint hirlik, támogatás és részvétel hiánya miatt, többé nem irná ki! Nem a versenyt koll beszüntetni, hanem a propozicziókat ugy megváltoztatni, hogy az széleskörű érdeklődést keltsen, az illotékes körök támogatását is biztosítsa s egyben az egylet anyagi erejét se vegye túlságosan igónybo. Mindez elérhető lenne nézetem szerint, ha a verseny realitását gátló körülmények megszüntettetnénelc, a lovak tulerőltetésének gátat szabnának ; a versenyt jóval korábban irnák ki. a propozicziókat szélesebb körben megismertetnék, vógiil a nevezési dijakat emelnék s a bánatpénz elvét rendszeresítenék. Ezek szeriut a feltételek egyes pontjaihoz a köyetkezö megjegyzéseket fűzöm : Ad 1) A verseny, aunak határnapját megelőzőleg 1 évvel Írassék ki, a feltételek az állami, a kiválóbb magán méneseknek s lovas tisztikaroknak megküldessenek. Ad 2) Oly lovak, melyek már az 1—2—3 helyre futottak, nem nevozhetök. Ad 5—6) A pálya hossza ca. 50 km. jó lovagló terep jellegével biró, zászlókkal 500 m.-kint megjelölt terepen. (Jó lovagló terepnek nem tekinthetők hidak, kövezet, vizátjárások, süppedékes vagy annyira buezkás helyek, melyeken való áthaladás alkalmával a ló a saját vagy a lovas hibáján kivül is eshetőségoknok van kitéve. Vasúti átjárók, nagyon . forgalmas utak, hol egyes lovasok akadályozva lőhetnének, elkerülendők a pálya kijelölésénél. Egyszóval a pálya kijelölésénél az az elv tartandó szem előtt a verseny realitása érdekében, hogy nem a legszerencsésebb, hanem a legjobb lovat akarjuk győztesként viszontlátni. Két ellenőrző állomáson 5—5 perez pihenő tartandó, a lovak tulerőltetését megakadályozandó.) Ad 15) .Nevezési határidő a versenyt megelőzőleg 2 hónappal. Ad Ifi) Nevezési dij 50 K, indulási dij 20 K, bánatpénz 20 K, a verseny napján vagy azután 50 K. Ad 20) A kondiczió-birálaton a lónak épen, egészségesen kell megjelennie, a ló minden jármódban és az előírásos akadályokon keresztül ugratva mutatandó be. A mely ló a kondiczió bírálaton meg nem jelen, a dij tói, lovasa a tiszteletdíjtól elesik. A moly ló a kondiczió bírálaton megkövetelt bemutatást csak hiányosan teljesiti, a dij | részére tarthat igényt. A győztes ló tenyésztőjét tiszteletdíj illemé „meg, Mindezen vóltoztatások, a tenyészczél szempontjából kiindulva, a verseny realitásának fokozását, a koczkázat megszüntetését s az egylet anyagi érdekét is szolgálnák. Az illetékes körök, lútulajdonosok, tenyésztők, felismerve a verseny jelentőségét, realitásának tudatában s bízva abban, hogy a tulerőltetéssel járó koczkázatnak már a propozicziók veszik elejét, mind számosabban s nagyobb kedvvel küldenék lovaikat ez értékes konkutrencziára s mmsokára köztudattá válnék e verseny nagy jelentősége egy oly kiválóan hátas lovat tenyésztő országban, mint szép hazánk. Ajánlomszerény megjegyzéseimet az Aradi versenyegylet illusztris intézőségének figyelmébe. AGARÁSZAT. Coursing in Hungary (Agarászat Magyarországon). E czim alatt a Field egyik utolsó száma részletesen foglalkozik o tárggyal Baghy Béla ur, kiváló agarászsportsmanunk egy levelével kapcsolatban, a mely agarászatunkat ösmerteti. Az angol lap ama reményének ad kifejezést, hogy a Waterloo Cup közelébb elveszti zárt jellegét s benne magyar agarak is részt fognak venni. A mi Baghy Béla ur levelét illeti, az e kitünö szakférfiú tollának egy ujabb értékos terméke ós részletesen világítja meg agarászatunk múltját, valamint jelenét. A levél meghívással záródik az angol sportsmanekhez, hogy küldjenek agarakat mérkőzéseinkhez. Kívánatos volna, ha igy lenne. III l m I I MB 11 II I Iliire«^ ^ — ^M FALKAVADÁSZAT. Hubertus Holicson. A bécsi katonai lovagló tanári intézet vadász-osztagának, a mely már több mint 30 éve, évente augusztus elsejétől egész a vadász idéuy befejeztéig, a fagy beálltáig lovakkal-falkáival Holicson, a királyi kastélyban van elhelyezve, hogy ott a lovaglás minden fázisába, igy az állami ménesektől teljesen nyers állapotban jövő mének és kanczáknak vadászatra való előkészítésébe ós azoknak a vadászatokon való használatába is beavattassék, ezidei Hubertus-vadászata kiváló szép lefolyású volt. E vadászaton ezidén Ő Fensége Lipót Szalvátor főherczeg táborszernagy, a tüzérség főfelügyelője is részt vett a tüzér felügyeiőséghez beosztott Eisner Károly ezredes kíséretében, mivel, ezidén először, a Schlosshof-i Militär Reit und Fahrlehrer Institut másodéves tanulói többé nem Schlosshof környékén lovagolnak von8zalék vadászatokou, hanem a vadászati idényre Holicsra, az ottani master gr. Clam-Martinitz Gottfried őrnagy alá vannak tanításra beosztva. Ó Fensége, a királyi herczeg már előző napon, vasárnap, 3-án a lovagló tanári intézet parancsnoka báró Klingspor Guido ezredes kíséretében ment ki Holicsra, ezen napon tartatván ott meg a vadászati osztaghoz beosztott állami mének és kanezák, valamint a tiszti szolgálati ós tulajdon lovak, versenye, moly alkalomból a Hubertus-diszobéd is ü Fensége részvétele mellett, aznap tartatott inár meg. Vendégekül részt vettek a vadászatokon ismertebb urlovasaink közül Hoffmann Lipót ezredes, De Pont Alfréd őrnagy, gróf Bissingen-Nippenburg Ernő és báró Rohonczy Imre főhadnagyok, továbbá Josipovicb Zsigmond őrnagy, Götz Henrik landwehr ulánus őrnagy és sokan mások, ugy, hogy a 11-es dragonyos ezred Gödingben állomásozó tisztjeivel együtt közel 60 lovas volt a mezőnyben. Az időjárás kedvezett a vadászatnak, derült időben, verőfényes napon vonult ki a mezőny a meethez és ekkor, délben, a talaj sem volt fagyva és nem is tul mély. A kopók — a sebesebbik falka — kiváló szépen dolgoztak, elejétől végig a sebes iramban egy csoportba zárkózva, az egész vadászaton egyetlen egyike a kopóknak sem maradt el legkevesebbet sem. A meet Péterlak-nál volt. A falka itt a master vezetése alatt a szarvas nyomára bocsájtatváu, a kedvező scent folytán a vadászat jó iramban indult meg és átvezetve legelőbb a póteriaki, e napon igen erősen megdagadt patakon, majd számos más vízfolyáson és mély utbovágásón. helyenként e változatos vidéken igen meredekon fel-le, egy 55 perczig egy folytában tartó, a legrövidebb chek által sem megszakítóit igen sebes run-ban vezetett egész Sasvárig. Itt a közvetlen a helység mellett elfolyó patakban a szarvas egy erős 6 agancsos — menedéket keresett a már jó
