Vadász- és Versenylap 55. évfolyam, 1911

1911-03-10 / 10. szám

VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok Szövetkezete, A vidéki versenyegyletek, A Budapesti Polo Club, Az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. eusiho sc ^ Előfizetési ára: Magyarországra: félévre 20 korona; negyedévre SS korona. Más országokra: egész évre 40 korona; félévre 25 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» Kiadóhivatalához (VI. Lázár-utcza 16.) rzimezendök. 10. szám. Telefon szám 657. Budapest, 1911. péntek, márczius 10. Távirati czim: Vadász-Versenyiap. 55. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer HIVATALOS, Hirdetmény. Mindazon jockeyk, kik az 1911. évben Ausztria és Magyarországra szóló lovaglási engedélyért folyamodni szándékoznak, erre vonatkozó kérvényüket a név, lakás és azon suly megjelölésével, a melyet lovagolni tudnak, 1911 márczius 15 ig a Magyar Lovaregylet vezértitkárságához vagy a Jockey-Club für Österreich versenytitkárságához nyújtsák be. A szerződéses lovászfiuk részére hasonló módon kötelesek a trainerek a lovaglási engedélyt 1911 márczius 15-ig, esetleg a szerződés becsatolása mellett kérelmezni. A lovaglási engedély a versenyterekre belépti jegyül szolgál s igy az engedély tulajdonos arczképével kell ellátva lennie. A trainerek versenytéri belépti jegyet kapnak, mely hasonlóképpen arczképpel kell, hogy ellátva legyen s a folyó évre érvényes. Azon trainerek, jockeyk és lovászfiuk, kik az 1910. évben versenytóri belépti jegygyei és illetve lovaglási engedélylyel birtak, tartoznak a belépti jegyet és illetve engedélyt tartalmazó 1910. évi tárczát 3 korona kíséretében beküldeni. A tárcza az uj versenytóri belépti jegygyei, illetve lovaglási engedélylyel ellátva, visszaadatik. Azon trainerek, jockeyk és lovászfiuk, kik az 1910. évben versenytéri belépti jegygyei s illetve lovaglási engedélylyel nem birtak, tartoznak a kérvényhez egy visit alakú fényképet s egy uj tárcza kiállítási költségére 5 koronát beküldeni. Folyó évi márczius 15. után beérkező kérvényekre a versenytéri belépti jegy és illetve lovaglási engedély csak a «közös segélyalap» javára beszolgáltatandó 50 korona birság me lett fog kiadatni. Budapest. Wien, 1911 február 20-án. A Jockey-Club für Österreich A Magyar Lovaregylet igazgatósága. igazgatósága. Hirdetmény. Versenyistállókban alkalmazottak a folyó évben csakis a Magyar Lovaregylet vezértitkársága, vagy a Jockey-Club für Österreich versenytitkársága által kiállított, az alkalmazott és trainer aláírásával ellátott arczképe6 «Igazolvány»-nyal léphetnek fenti egyletek pályáira, Az «Igazolvány» a trainer kérelmére és felelősségére lesz kiállítva s azzal való visszaélés esetén a trainer 100 K-ig, az alkalmazott 40 K-ig terjedhető birsággal BUjtatik. Ha az alkalmazott szolgálati helyét elhagyja, köteles a trainer az «lgazolvány»-t az ezt kiállító hivatalhoz beküldeni. Az «Igazolvány» kiállítása azon alkalmazottak részére, kik az 1910. évben ilyennel nem birtak, fénykép és 2 korona kiállitási dij beküldése mellett, azon alkalmazottak részére pedig, kik az 1910. évi «Igazolványnyal» birnak, ez.utóbbinak beküldése mellett, f. é. márczius 15-ig kérelmezendő ós pedig Magyarországon székelő trainerek által a Magyar Lovaregylet vezértitkárságánál, az Ausztriában szókelő trainerek által a Jockey-Club für Österreich versenytitkárságánál. Budapest, Wien, 1911 február hó 20. A J ockey-Club für Österreich A Magyar Lovaregylet igazgatósága. igazgatósága. Hirdetmény. A versenyszabályok 46. §-a alapján Hollán Jenő ós Peretz Caesar urak az 1911. évre urlovasokká minősíttettek. Budapest, 1911 márczius 1. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Hirdetmény. A versenyszabályok 49. §-a alapján Heap P. idomárnál alkalmazásban volt Szabó Dezső istállógyerek ezennel a Magyar Lovaregylet felügyelete alatt álló összes pályákról és vorsenyhelyekről kititatik. Budapest, 1911 márczius 1. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Hirdetmény. Az 1911. évre a budapesti és alagi versenyekre nézve a fogadási engedély megadatott Gyöngy Lajos bookmakernek. Budapest, 1911 márczius hó 8. A Magyar Lovaregylet igazgat ósága. TEL1VÉREK ÉS VERSENYEK. A kisbéri telivérménes. Irta : gróf Szápáry Iván. A kisbéri telivérménes főhivatása volna szerintem az ottani telivérkanczák révén, a fiatal, még ki nem próbált méneknek alkalmat adni tehetségük kimutatására, főleg, miután a magáutenyésztők ritkán határozzák el magukat, hogy ily ménekhez kanczákat küldjenek, kivéve, ha azok valamelyike valami kitűnő képességet mutatott, de akkor is tartózkodva. Másik hivatása az is volna, hogy . esetleg oly mén neveltessék ott, mely aztán mint apamén nagy szolgálatot tehet, a inagán-teuyésztók sajnos, nem igen lévén oly helyzetben, hogy kivált a mostani nagy áraknál, igazán elsőrendű kanczát megvehessenek. Németország, illetőleg Poroszország tudtommal az egyetlen állam Magyarországon kivül, mely telivértenyésztést fo.ytat, főleg ez utóbbi irányban történik minden, mert az állam kanczaanyagát, körülbelül csak elsőrendű ménekkel fedeztetik és a saját ménjeiken kivül külföldi ménekhez és a oelfóldön is magántenyésztők ménjeihez is küldenek kanczákat saját tenyésztésük emelésére. Ezen eljárás, miután az állami ménesekben felnevelt anyagot maga az állam a versenyekre kihasználja és ennek száma és minősége egész súlyával a versenyüzemre reá nehezedik és a birtokában lévő elsőrangú méneket is a legnagyobb mértékben a saját kauczáira felhasználja, sokkal nagyobb hátrányára van a magántenyésztőknek, mint'a nálunk követett eljárás, hol csakis egy pár csikó adatik el néha magasabb árakon, miután ugy is a kisbéri jobb mének és ezek is csak a legújabb időben, használtatnak a kisbéri kanczákra és a nagyobb rész a fiatalabb, ösmeretlenebb ménekhez osztatik be, amazokat leginkább a magántenyésztók számára átengedve. Ezen jobb méneket egészen kihagyni szerintem nem is volna helyes, egyrészt az emiitett ok miatt, hogy esetleg egy elsőrendű mén neveltessék, mint például Kisbér volt, de másrészt igen kellemetlen, esetleg veszedelmes dolog volna, hogy az állam által nevelt lovak a magáutenyésztők által neveltek képességét nem tudják elérni, mit csak ugy lehet elkerülui, hogy a jobb mének, ha csekély mértékben is, szinte haszuáltassanak, hogy némi eredmény biztosittassék. tára, hogy a fiatal méneknek alkalom adassék képességük kimutatására, ez a czél a mostani létszámmal alig érhető el, kivéve valami nagy szerencsével. A mosiani telivér kauczaállomáuy 15 kancza; ha ezekből a jobb mének szamára: Adam, Pardon, Slieve Gallion 2—2 kanczát veszünk fel (mi épen nem sok, mert átlag mindegyikétől nem várható több egy-egy csikónál, meiy éves korában eladásra kerül) marad 9 kancza és legfeljebb 1-2 egy-egy fiatalabb méure, mivel csak véletlen nagy szerencsével mutathatnak valamit. A lóteny- sztésben körülbelül 60 százaléka a fedezett kanczáknnk hoz csikót, a felnevelési esélyeket pedig tekintetbe véve, ugy lehet számítani, hogy a fedezett kanczák számának fele lesz az éves korukban eladandó csikók száma, tehát ha mindeu jól megy, minden mén után egy csikó várható, vagy ha egyiktől kettő is kerül elő, a másik alkalmasint kimarad. Ily körülmények között nagyon nehéz, hogy egy mén kitüntesse magát, ugy hogy mások is kedvet kapjanak hozzá kanczát küldeni és ha egyhamar nem jut sikerhez a mén, mely esetleg igen hasznos lehetne, egészen elhanyagoltaik. Csak egy pár példát akarok hozni: Falb Ja ross ur által megvétetvén, ő azt jól kihasználta és mert igy megmutathatta tehetségét, most egy keresett mén, elleuben Garrasco, mely Falbbal egy időbeo feiállittatott és szerintem nála jobb ló volt, a Király dijban csak lovasa hibája miatt verettetvén meg, de a derbyben kimutatta jóságát és mely oly szépeu van nevelve, hogy származását tekintve, a derby valószínű nyerőjének előre megjelöltem, tudtommal csak két telivér kanczát kapott, melyeket Harkányi báró küldött hozzá, melyekből egy csikó lett, mely nem válván be, többé nem kapott kanczát és a telivértenyósztésre elveszett. Pedig az utolsó Buccaneer-vérü mén volt, melyhez reményt lehetett volna fűzni és nagy kár, hogy ezen értékes vérhői nem maradt semmi. Ha több kanczát kapott volna, esetleg kijött volna valami, mi kedvet ébresztett volna és most talán ép oly keresett mén volna mint Falb. Gascony egy közép classisu handicap-ló volt, de nagyon jól lévén nevelve, majdnem teljes testvére Cicerónak, olcsó áron megvettem Fáy Béla ur számára, ki elég alkalmat adott neki és több hasznos ló után, előkerült egy Éva és most eléggé kedvelt már. Pardon, ha esetleg midőn a pályáról lekerült, az állam által megvétetett volua, miután ellen«- sok kifogás hallatszott, alkalmasint szinte elhauyagoltatott volna és ha csak 1—2 kisbéri kancza osztatott volua hozzá, nagy kérdés, hogy rögtön hozott volna-e oly valamit, mi kedveltté lette volna, mint azóta, hoay Fáy Béla ur neki alkalmat adott, hogy jóságát bebizonyítsa. A méneskönyvek és verseny edmények összehasonlításából két dolgot tapasztalhatunk: először, hogy a legjobb véijü és legnagyobb tehetségű mének ép ily tulajdonságokkal biró kanczákkal párosítva, ha a két állat véráramai nem illenek össze, nem eredményeznek jót és gyengébb minőségű állatok, ha a véráramok egyeznek, jobbat hoznak; másodszor hogy egy kanczát folytonosan ugyanazzal a ménnel párositani szinte nem hasznos, egyszer-kétszer ily párosítás sikerül, de ha tovább folytatjuk, mindig rosszabb lesz az eredn ény. Hogy lehessen tehát kis kanczaállományny al többféle vérű méLegteozelebbi számunk pénteken jelenik meg. De visszatérve a kisbéri ménes másik feladati mai szám ára 40 filler