Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-29 / 5. szám

54 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1909. január 29. HORNER ARTHUR BUDAPEST, Erzsébet-körűt 4. (WIEN, I, Krugerstrasse 4.) Utolsó jiojzések. Telefon 15—90 Budapest, 1909. január 29. Magyar kanczadij. Budapest, május 6. — 2000 m. 4 Töff 12 Kuuilinde C Regina 12 Heimlich 6 Ljppalie 14 Selma 7 Dáma 14 Autumn Berry 7 Slecinka 14 Ave ine 10 Halt 16 Rolande 12 Dicső 11 Academie 12 Raspberry Király dij. 6 Hadnagy 8é 10 Herr Göd 3é 10 Kot ingbrunn 4é 10 Dorian Gray 3é 10 Kármentő 4é 12 Mátka 49 12 Dáma 3é 11 Rouquin 4é 14 Stixenstein 3é 16 Hasznos 3d 51 48 59V, 48 63 59'/, 46'/, 57 51 51 16 Lappalie 3é 45' j 16 Kahlen' erg 3é 48 20 Fa tome 4e 63 20 Peregrin 4é 64'/, 20 Maxim 4é 64 20 Kunilinde 3é 46'/, 20 Vampyr 3é 49", 20 Golf 3e 48'/, 2b Intrygant 46 64'/, 25 Bonfini 46 61 Bécs Osztrák derby vasárnap, jnnius 6. — 2400 ni. 6 Fervor 8 Hadnagy 10 Hasznos 12 Mortimer 12 Herr Göd 12 Dorian Gray 12 Gutfreund 14 Stossvogel 16 Vampyr 16 Arnfried 16 Barcsay 20 fnamor 20 Töff 20 Kahlenberg 20 Stixenstein 20 Dáma 25 Bruhus 25 Bácsi 26 Chenapan 25 Regina Megegyezés szerint a többi. 33 Nightlight 33 Grand Seigneur 33 Dictator 33 Feszes 33 Szomszéd 33 Mutabur 50 Merveille 50 Einsiedler 50 Fellah 66 Francesco Double- és Treeble-Eventek. Halmozott fogadások. Vidéki megbízásoknak készséggel teszek eleget O os. és kir. Fensége József thg kam. szállítója LŐW SÁNDOR ékszerész és órás Budapest, VIII., József-körut 81. TELEFON 6a—68. Dus raktár remek kivitelű ékszerekben, ezüst versenydijak, serlegek, evőeszközök ós alkalmi aiandé okban, úgyszintén mindennemű chronograf, chronometer, stoper-, ütö-, — zseb-, utazó-, álló- és fali órákban. — Special stopwatches ANGOL CZIKKEK mindenféle spoethoz Különleges uri fehérnemüek és divatáruk HOLLÓS J. uri divattárában Budapest, V., Dorottya-u. 10. • A czágnek, mely 1867-ben alapult, nincsen fióküzlete. • Arabs telivér 166 cm. magas, sötétpej, 6 éves herélt, kitűnő hátas- és giggló, hibátlan, gyönyörű és gyors járással, eladó Ára : 1500 korona. Tulajdonos Schreiner Jenő, Soproni puszta, P. Sopron. uék, megjegyzem, hogy egy ország lóversenysportjára káros hatással van az, ha oly lovak is pályára léphetnek, a melyek jelentékenyen kedvezőbb körülmények között nevelkedtek, mint az országbeli lovak, mert az előbbiek fölénye az utóbbiak felett oly nagy, hogy e miatt a kisebb tenyésztők és istállók elkedvetlenednének. Az «Írországi eszmét» csak nagyon vagyonos emberek vihetik keresztül a praxisban és ezek javára oly egyeduralom állana be, mely elégedetlenséget szülne. Németországban láthatjuk, hogy most, midőn Graditznak végre ismét egy jó "éve volt, báró Oertzen, a technikai bizottság elnöke, azt kívánja, hogy a graditzi lovak a jövőben csak klasszikus versenyekben vegyenek részt, nehogy a többi istálló elkedvetlenedjen. Amennyiben Ő fensége javaslata az volna, hogy a lovak Írországban nójjenek fel és azután az osztrák-magyar monarchiában versenyekben fussanak, ezt meggondolandónak tartom. De szívvel-lélekkel mellette vagyok, ha arról van szó, hogy ilyképen olcsó tenyészanyag jöjjön az országba és nagy haladásnak tartanám, ha végre akadna egy ország, a melymagát Angliától és annak magas tenyésznnyagáraitól függetlenné tenné. A mi a csak némileg is jó angol méneket illeti, ugy ezek ma nevetségesen magas árakat érnek el. Oly lovak, melyeket még öt évvel ezelőtt is 10.000 j^-ért könnyen meg lehetett kapni, ma 30.000—50.000 £-ért kelnek el és néha még ezen az áron sem kaphatók. Wool- winder ért 30.000, John o' Gauntért 50,000, Spearmintért 50.000 £-t hiába kínáltak és hol állanak ezek Ormonde, Bend'Or és St, Simontól ? Éppen igy vagyunk a fedezési dijakkal. Egy klasszikus vereeny nyerőjénél 200—250 font a rendes dij. Egy ut áll a tenyésztő rendelkezésére, ha Angliától függetlenné akar lenni: Írország. Egy alkalommal egy franczia tenyésztővel találkoztam a newmarketi árverésen és Anglia kedvező klímájáról beszélgettünk, mely a csikónevelésre kedvező hatással van. Társalgásunk folyamán a franczia oda lyukadt ki, hogy Anglia földrajzi fekvése miatt a külső országok lovai ott hiába próbálkoznak, sőt a külföldiek éppen arra vannak rákényszerítve, hogy tenyészanyagukat ott vásárolják, hogy tenyésztésük ne korcsosuljon el. Egészen sz.erényen odavetettem, hogy én egy egyszerű és olcsó eszközt tudok arra, hogy Angliát ne kelljen igénybe vennünk és ez az: hogy a külföldiek föniéneseiket helyezzék át Írországba. Emberein igen furcsa arczot vágott. Másnap azonban ismételten visszatért erre a kérdésre, de sajnálattal konstatálta, hogy a franczia versenyszabályok szerint ez a terv kivihetetlen. Tehát ismét csak a dr. Weinberg ur ellenvetése. Ezek az urak nem veszik figyelembe, hogy nem verseuyló, hanem tenyészanyag neveléséről van szó. Az Írországi ménesek javarészt kisebb farmok, középszerű anyaggal és a mit a gazdag angol lord pompás méneseiben nem tud tenyészteni, azt az irek kedvező klimájuk és legelőjüknek köszönve, játszva megteremtik. Egy valamicske versenyzőképesség felett rendelkező (néha még e felett se, lásd Morganettet, Ard Patrick és Galtee More anyját) kanczát párosítanak éppen ilyen ménnel és olyan ivadékokat kapnak, a melyek a tudományos alapon tenyésztett és nevelt angol telivéreket játszi könnyűséggel verik meg. Költséges tenyésztési kisérletekre Írországnak nincs pénze, mert az ország szegény az éhínség óta, a mely évtizedekkel ezelőtt felkereste. Az irek nem képesek magas fedeztetési dijakat fizetni, a legolcsóbb mének is elég jók nekik. Az utóbbi években ott felállított drága apaméneket Írországi tenyésztők nem veszik igénybe, mert nincs rá pénzük ; és mégis éppen ók tenyésztik a csodalovakati A klima, talaj és legeló az, a mi előnyükre van. A 19. század két legjobb apaménét Írországban tenyésztették. Ez Birdcatclier (

Irish Birdcatchernek nevezték, hogy egy névrokonától megkülönböztessék) és fia The Baron, Stockwell apja, a melynek «Emperor of the Stallions» volt a diszneve. Birdcatchert 1833-ban mr. Georg Knox tenyésztette Brown stownban (Írország). Sir Hercules és Guiccioli ivadéka épp ugy, mint fia The Baron és unokája Stockwell is, sárga mén volt. Mind a három kitiiuö versenyló volt, a mi Birdcatclier teljes testvérére (Faugh a Ballagh) is vonatkozik és az akkori szakírók heves toílharczbau vitatkoztak arról, hogy közülök melyik a legjobb. tFaugli* megnyerte az lK44-iki St. Legeid, mig The Boro» 1845-ben aratott ugyanabban győzelmet. Nem elvétett győzelmek voltak ezek. Írországból került ki Harkauay (Goodwood Cup, 1838., 1839.): Cruiskeen (Cesarewitch, 1839. és Chester Cup, 1841.); Roscius (Cambridgeshire, 1841.); Vulcan (Liverpool Cup és Cambridgeshire); Retriever (Goodwood Stakes, Chester Cup) ; St. Laurence (Whip) és igy maradt ez Orby és Pretty Pollyig. A valóban jó lovak TO'/o-a Írországból jött, nem Angliából. Az ir győzelmek természetesen nem tetszettek az angoloknak, a mi a szaksajtó közleményeiből világosan kitűnik, melyekben egyenesen rámutatnak arra, hogy az ir lovak fölénye az ottani klímában, a meszes talajban és legelökben keresendő, miért is a siker elérése érdekében az angoloknak szintén Írországban kell tenyészteniük. Hatvau év előtt megirt dolgok ezek, de kevés kivétellel az angolok még mindig Angliában tenyésztenek tovább és boldogulásukat Bruce Lowe theoriájában keresik. Az összes külföldiek évről-évre Angliába jönnek, hogy drága pénzen vásároljanak másodosztályú tenyészanyagot, hogy ilykép tenyésztésüket javítsák, de Írország számos diadala után, eddigelé senkinek sem jutott eszébe, hogy ménest alapítson Írországban. n;n ma is azon a nézeten vagyok, hogy a telivértenyésztők ezt a kérdést alapos megvitatás és megfontolás tárgyává tegyék és ebből a következményeket levonják. Nagyon eltérnék tárgyamtól, ha példákat akarnék felhozni arra, hogy a legdrágább és legjobb mének (pl. Gladiateur) Angliában teljesen eredménytelenek voltak, viszont olcsó és figyelemre se méltatott mének Írországban kiváló ivadékokat nemzettek. Erre példa a franczia tenyésztésű Fortunio, a mely Írországban Belaunay és sok más jó ló apja lett, miután Francziaés Angolországban semmi sem volt. A főokot abban látom, hogy Írországban a csikó egy évben 365 napot tölt a legelőn, holott Angliában 6 hétig tél van és kb. 4 hétig oly nagy a szárazság, hogy a csikók istállózásra szorulnak. Éppen ez a 10 hét az irek előnye. De még fontosabb, hogy a vemhes kancza sem áll soha istállóban és igy a csikó már anyjában élvezi a legeló jótékony hatását. Egy vemhes kancza Írországban naponta óriási mennyiségű táplálékot vesz magához és az anyakanczák farkasétvágya éppen az ottani klima következménye. Elvetéiés vagy gyenge kanczák ott ritkaságszámba mennek. Sok mondani valóm volna még, de a részletek a nagy olvasó közönséget nem érdeklik és szórt bezárom czikkemet. Talán hozzájárulok valamivel ahhoz, hogy a kontinentális tenyésztők méneseiket vagy azoknak legalább egy,részét Írországba helyezik át. Többe nem fog ez kerülni, mint az eddigi módszer, sőt olcsóbb és jobb lovak kerülnek majd az országba. MV YERSENYDIJAK mindennemű sportra, állandóan gazdag választékban találhatók < <* I SCHUCK L. UTÓDAI k GS * diszmüáru-üzletében. } BUDAPEST,Kigyó-u. 4.