Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-15 / 3. szám

1909. január 29. 15. Minden urlovasnak, ki az Urlovasok Szövet­kezete pályáin az 1909. évben legalább 15-ször lova­golt igénye van egy a szövetkezet által rendelkezésére liocsátandó 3 éves telivérre. A kiválasztás sorshúzás utján megállapítandó sorrendben történik. A ló az illető urlovasnak 1910. január havában adatik át ós mig tulajdonában marad az első győzelemig (havi 60 korona ellenében) a szövetkezeti idomárhoz trainingbe adható. •«• 16. Az alagi nieetingekre érkező lovak számára a réti gyakorló pálya díjtalanul áll rendelkezésre. Ezenfelül minden meeting előtt a sikpálya két napon, a gát- ós akadály-pálya egy-egy napon ugyancsak díjtalanul használható. E napok minden meeting előtt a pályafeltlgyelö állal fognak kijelöltetni és a Vadász és Versenylapban közöltetni. 17.Pozsonyi istálló iránti megkeresések BerlinGyula árhoz Pozsony «Magyar király szálloda» intézendők. 18. A f. é. tátralomniczi meeting alkalmából az Urlovasok Szövetkezete lovankénti 100 korona általány Összegért, melyben benfoglaltatik Kakaslomniczon az istálló, ugyanott a lovaknak 9 napi ellátása (napi 6% zab, 4% széna, szalma), úgyszintén a trainer és istálló személyzet lakása — fogja azon lovakat Alagról Kakaslomniczra és visszaszállítani, melyek e végből f. é. julius hó 26-ig a titkárságnál bejelen­tettek. Pótbejelentések nem fogadtatnak el. Oly lovak részére, melyek nem az Urlovasok Szövetkezete által szállíttattak, Kakaslomniczon az is­tálló és a lovaknak 9 napi ellátása, lovankénti 50 kor.-ért augusztus 2-ig megrendelhető. Biró (tiszteletbeli): GR. SZAPÁRY IVÁN. Versenytitkár, versenypénztárnok és handicapper: MAGYAR ELEK. Mázsáló: DR. MAGYAR LÁSZLÓ. Totalisateur-vezető: PINTÉR ZSIGMOND. Inditó: FRF-YF.R EMIL. Budapest, 1909. január 6. Az «UrloYasok Szövetkezete» versenjrintézősége: INKEY ANTAL. BR. INKEY JÓZSEF. LIPTAY BÉLA. A lesvári ménesben anyakauczák csikók, lovak egész éven át tartásra és ápolásra elfogadtatnak. Fedezőmén napi tartásdija 4'— korona Anyakancza csikó nélkül 2'30 « Anyakancza csikóval 3"— « Választott csikó, éves, üdülő ló 2'80 « Körömápolás és vasalásárt napi —"06 « Bejelentéseket elfogad és bővebb értesítést Jaross Sándor ad, Puszta-Lesvár, posta- és távírda állo­más : Tóth. Gvör mellett. FATTINGER-féle kutyalepény minden más hasonló gyártmány fölött áll, ugy összetételénél, mint tápláló erejé­nél fogva és a legjobb tápszer minden fajú kutya számára. 30 kg. 23 K a gyárból, 5 kg. 3 K 20 fillér bérmentve postán. ÁRJEGYZÉKET INGYEN KÜLD H. POLSTERER (Fattinger kutyalepényének és baromfitápszereinek gyára) BÉCS-UJHELY (WIENER-NEUSTADT). Több, mint 250 legmagasabb kitüntetés. fpí? vfe ite vp- yji #> -jk # <íp • VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAI> TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. Telivértenyésztésünk kérdése. Irta: Br. Podmaniczky Géza. Már mint vén ember megszoktam, hogy a mint egy külföldi ló nagyobb versenyt nyer, nagy a riadalom és az ijedtség, hogy a lóte­nyésztésünk, illetve versenylovaink a német­országi lovak megett állanak. Most, hogy az osztrák derbyt egy orosz ló, a Helenenthali dijat és az Austriapreist német lovak nyerték, ismét hangoztatják, hogy tenyésztésünk vissza­felé megy, kell valamit tenni, hogy felvehessük a mérkőzést a többi continentális lovakkal, a francziákat kivéve. itn tagadom, hogy a tenyésztésünk elmaradott volua, vagy stagnálna. Elösmerem, hogy a németországi tenyésztés Bokát haladt, de meg­próbálom kimutatni, hogy azért még nem áll a magyar-osztrák monarchia tenyésztése felett, megjegyezvén azonban, hogy a versenyügyekben nagyon el vagyok maradva s csak nagyjából fogom állításaimat bizonyíthatni. 1887-ben, mikor Pumpernickel nyerte a St. Legert, már kezdődik az ijedtség, de mivel más ujabb német diadal nem fordult eló, eltűnt a félelmünk. Jött azonban 1897-ben Saphir győzelme az osztrák derbyben, a mi nagy csapás volt, mivel gondolni sem mertük volna, hogy német­országi ló nyerjen itt derbyt, mikor ellenkezőleg, mi szoktuk azt tenni Hamburgban — s azóta állandó a félelmünk a német lovaktól. Habár ekkor az összes szaklapok is nagy esést láttak lótenyésztésünkben, az azóta elmúlt 11 óv alatt nem neveltünk kisebb lovakat, mint Pardont, Patienceot, Beregvölgyei, — melyhez most Német­országból egy St. Simon- és Isinglass-kancza jön hágatásra — Bon marché se hozott szégyent Angliában nagy súlyai alatt, és a hamburgi derbyt megnyertük Ga.lifard.dal, Macdonalddal, Bono modoval, Con amoreval és Patience-szál-. 10 év alatt ötször, ugy hogy többször adtuk vissza a verést, mint Ludas Matyi. A mostani riadalomnak már több a jogosult­sága, de az sem áll egészében. Mert lássuk csak, mik az okai? Mult évben az Áustria­preis, az idén a Derby, a Helenenthali és az Austriapreis-vereség. Nézzük óket sorjában. Mult évben nagyon könnyen nyerte Fabula az Austriapreist, mig Fantomé második volt, de ne felejtsük el, hogy Fabula már a Derbyre akart jönni, de nem jött el és egyenesen az Austriapreisra volt készítve és — ha jól tudóin — az évben csak hatszor futott, Fantóme pedig május 28-tól kezdve az Austriapreisig tizen­egyszer: ötször elsőnek és a mi legfárasztóbb, négyszer másodiknak. Nagy feladat ez egy két­évesnek és megjegyzem, hogy Fabula egy rend­kívüli kancza: a Festa csikója, melyre a francziák azt mondták Badeu-Badenben. mikor Fabula mint kétéves ott nyert, hogy íteía-csikóval ók a harczot többé fel nem veszik. Az idei Derbyben is vereséget szenvedtünk. Két külföldi ló volt a mi legjobb lovaink elótt. Peregrinnek három nagy verseny volt a hasában; május 17-én tip-top conditióban volt s junius l-ig nem birta azt megtartani. Kármentőről a lapok emlegették, hogy nem volna egészen egészséges: Maxim pedig 1600 méterre volt trainirozva (Grosses Heap der Dreijährigen és Trial Stakes) s csak későbben tünt fel, hogy állni is tud. A Helenenthali dijban szintén nagy vereséget szenvedtünk, amire nem találunk mentséget s csak a folyó évben látjuk majd meg, hogy Stossvogel milyen hároméves lesz. Végre az utolsó verést az Austriapreisban kaptuk a rendkívüli kancza: Festa csikója által, küzdelem után fejhosszal. Tekintettel arra, hogy egy Festa csikó csak egy fejhosszal verte Fantő­met (harmadik rövid fejhosszal Regina lett), a vereség a passzionátus tulajdonosnak szomorú lehet ugyan, de azt a lótenyésztés visszaesésé­nek nem lehet mondani. Ha objektíve vesszük lovainknak e két évi szereplését, azt nem lehet dicsőnek mondanunk | de ha szubjektive elemezzük, nem lehet olyan sötétnek látni, mint a milyennek elsó pillanat­ban hittük. Augliábau, hol az esszenciája van a lótenyésztésnek, szintén ki kellett már adni a francziáknak, nekünk magyaroknak s az ame­rikaiaknak a Derbyt és Oaksot, de azért senkinek 39 sem jutott eszébe, hogy az angol tenyésztés visszamaradt volna s csakugyan rövid idő múlva jött egy Galopin, Ormonde, Flying Fox és Per- simmon. Nekünk is ki kell adnunk néha nagyobb dijat, de nem hiszem, hogy nem volnánk a régi 70-iki nivón, sőt az érzésem inkább «azt mondja, hogy magasabb színvonalra emelked­tünk. Való igaz, bogy a német tenyésztés óriá­sit haladt; a szakértelem és áldozatkészség hamar meghozta gyümölcsét s az Angliához való közelség kedvezó alkalmat ad arra, hogy az oda való méneket is igénybe vegyék, amit nekünk a nagy ut és az óriási költség nagyon megnehezít. Hogy mitévők legyünk a jövóre nézve, magam nem tarthatom competensnek, hanem egyéni véleményem a következő. Meg kell becsülni az olyan kanczát is, mely a pályán eredményt nem mutatott, ha csak egy csepp vér is van benne. Mermaid, ugy mint Angliában Pocahontas, Agnes és Queen Mary vére eddig még mindig keresztül­hatott. Angliából bevásárolni, ha pénzünk sokra nem is telik, csak keveset, de rendkívül jót kell. Talán sikerül megint egy Mermaidet, Rrdhotot, Mineralt, Petroleuset, vagy Podagrat, kapni. Ez a feladat a Kisbéré és a kilenczes bizottságé s magánosokra nem lehet hárítani, ha mindjárt olyan áldozatkész, passzionátus tenyésztőnk is van mintbr. Springer Gusztáv. Nem tudom helyeselni, hogy Kisbér az országba való. kanczákat vett meg, és ha már megvette a nézsai kanczákat, ugy vette volna meg Bluet­tet is, mely a legjobb volt. Még szerencse, hogy Bluette a monarchiában maradt. A nézsai ménes árán egy jó angol kanczát lehetett volna kapni, a mely jó import elkerülhetetlen. Azután ki kell használni az olyan méneket, mint Bona Vista, Matchbox, és Gaga és a mint mutatkozik Mindig; jó kanczánál hágatási költséget nem szabad kímélni. De azért, mert én nem tartom olyan sötétnek a helyzetet lótenyésztésünkben, a jó anyag importját szükségesnek tartom és erre nézve az úgynevezett gr. Wenckheira-féle indítvány nagyon hathatós, jó befolyással lesz. A mi a Szemere-féle indítványt illeti, azt még meg­fontolandónak tartom és nagyon sajnálom, hogy éppen a verseny egyik legszakavatottabbjának, ki nagyon jól ismeri a sportot és áldozatkész — nem lehetek vakon követője. Ha a külföl­dön nevelt csikóknak ugyanazon jogosultságuk lesz, mint az ide valóknak, ki fogja az idevaló évesek árát felverni, mikor ily vevó az indít­ványozón kivül alig van egy-kettő? Az éves csikók ára Napagedl és Monostoron az utolsó években 4000 K.-án felül volt. (A pettendi ménest nem veszem számításba, mert annak nem minden csikója jön árverés alá). Ezen 4000 K.-án felüli átlagárat azonban az okozza, hogy évenként legalább is 8 éves kel el 15,000 K.-án felül. Ha ezek a vevók, mint épen az indítványozó is, esetleg hiányozni fog­nak, mert Angliában vásárolják be anyagukat, az átlagár 4000 koronán alól lesz, a mely árért csak veszteséggel lehet tenyészteni, igy a most már oly szép fejlődésnek induló és uem csak szenvedélyből, de haszouból is tenyésztő nagyszerű telepek vagy megszűnnének, vagy nem volna kedvök drága uj kanczákat venni a biztos veszteségre. Ha pedig ezek csak 2—3 évig is stagnálnának, nagy kár lenne a szép fejlődésre. Mult évben is nyilvános árverésen 150 éves lett eladva. Az a remek anyag, a mi Napagedl, Kistelek, Pettend és Lesváron van s a mely óriási és pótolhatatlan vagyont is kép­visel, veszélyeztetve volna az uj, akár külföldi, akár belföldi anyag bevásárlásával, mert nem kell megfelejtkeznünk arról sem, hogy a ki­használt kanczákat a tulajdonosok el is akarják tisztességes áron adni. A mi az 5000 K vámot illeti az Angliából importálandó évestói, az csekély nézetem szerint nem jön számításba. Van azonban egy körülmény, a mi engem aggasztana, t. i. hogy nincs az a hyppologus, ki meg tudja Ítélni egy éves csikónál, hogy mire kifejlődik, alkalmas lesz-e a tenyésztésre, a pedigree maga piedig csak némileg szavatolhat, hogy jó versenyló lesz-e s ki fogja-e magát fizetni? Lord Ernest tudott szaladni, meg is nyerte a Szt. István-dijat, de tenyésztésre nem volt alkalmas. Más oldalról az is aggodalomba ejtene, ha az osztrák Jockey-Club a régi propositióinál meg­marad. Érdemes lesz-e a rendkívüli jó anyagot,

Next

/
Thumbnails
Contents