Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-01-15 / 3. szám

40 VADÁSZ- ÉS VEKBKWV-LAP 1909, január Jó; a mi valószínűleg drága is, csak a pesti és alagi versenyekre hozni ? A magyar és osztrák lovaregyletek propositióinak egyformáknak kell lenni: a magyar tenyésztés magában nem elég erős, ugy az osztrák sem, ba pedig itt az angol éveseknek jogosultsága egyenlő az idevaló tenyésztésüekével, Ausztriában pedig nem, az mind hátrány volna a magyar tenyésztésre, a mi az indítványozó intenczióinak épen nem felelne meg. Én nem vagyok a vámsorompó hive, de csak olyképen, hogy: szövőszéket lehet külföldön venni, de szőni itthon kell, — anyakanczákat kellene csak venni, csikót azonban neveljünk itt. Gróf Batthyány Elemér javaslata nagyon jó hatással volna tenyésztésünkre. A versenyistállóknál, az országbeli tenyész­méneseknél fluktuál a szerencse: most Német­országé a diadal, de eljön talán ismét az idő, mikor a mienk lesz. Kissé hosszú voltam feleletemben, de a bosz­szadalmas8ág már a korral jár s örülhetnek még, hogy anekdotát nem szőttem közbe. Kiskartal, 1908. decz. A két Oaks. Hároméves kanczáink elite-jét szemügyre véve, arra a megállapodásra kell jutnunk, hogy a két Oaks sorsa meglehetősen nyilt. A tavalyi két­évesek közt számos jóképességü telivér volt — különösen a kanczák régióiban, — kimagasló kaliberű ló azonban nem akadt köztük. Slecinka, Toff, Regina, Halt, Lappalie, Raspberry stb. nagyjában analóg lovak s egyforma jogosulta sággal vehetők a szóban forgó versenyekre kombináczióba. A két kanczadij favoritja Töff. A Heleneutbali dij másodikja, az Esterházy Memorial győztese bizonyára reális kaliberű telivér, de korántsem egy Virago vagy La Fleche. Classisa meglehe­tősen messze áll az u. n. derbyformától s nála tartani kell, hogy a távolság nem lesz ínyére, bár hiszen Perle d'or is nyert Oaksokat. Töffel legalább is egyrangu lónak tartjuk Slecinkát. E kancza fölött sokan, utolsó veresége miatt pálczát törnek. Az 1600 mt.-es Gunners­bury versenyben a Gomfca-ivadék tudvalevőleg helyezetlen volt Vampyr, Wetter, Jerzyna stb. mögött. Ez okt. 20-ikán történt s ha emléke­zetünkbe idézzük, hogy Slecinka már május leg­elején talpon volt: ez magában véve elég ma­gyarázat lenne utolsó kudarczára. Slecinka sokak által való alábecsülése annál érthetetlenebb, mert e kancza p. o. Reginát mindig megverte, Dániának egy izben 2J kg.-ot. Dicsőnek 5 kg.-ot volt képes czédálni, s igy classisának kétségte­len bizonyitékát adta. Igaz, hogy Gombától származva — állóképessége iránt kétségünk lehet, de végre is, ugyanez áll Regináról és Töffröl is. A mi Reginát illeti, e kanczánál az Ausztria dij köti le a legtöbb sportsman figyelmét. A Bona Fwía-kancza (a mely bizonyára tavaly szerencsétlen ló volt s csak egy versenyt nyert) itt 49j kg. alatt fej hosszra futott fel Fantomé­hoz (62J), mig Faust fejhosszal nyeri meg a versenyt. Ez bizonyára nagy forma, de magas értékelést kiván Halt okt. 18-iki győzelme is, midőn canterben veri Francescot, Folytát stb. Hasonlókép sok hive lehet Dániának is, a mely tavaly ideges temperamentuma miatt nem tudott kellőleg érvényesülni (ép ugy, mint aunak idején anyja: Csókosasszony). Kit lepne azonban meg, ha Kunilinde, a mely őszszel egész formán kivül volt, idén előnyösebb oldalról mutatkozna be és beváltaná azokat a reményeket, melyek hozzá akkor fűződtek, midőn canterben verte meg Bruhust, majd Juvenalt ? Es ki ne adna esélyt Dicsőnek, ha maga elé idézi a Hatvaui dijat, melyet a kancza könnyen nyert meg Bácsi, Jurgis stb. ellen? Mindezzel azt akarjuk igazolni, hogy a két Oaks mennyire nyilt jellegű futás, és: hogy a kombináczióba jövő lovak többnyire csak sprin­tereknek látszanak. Határozott stayert sejteni csak egy lóban lehet és ez: Lappalie, a mely ellen viszont az szól, hogy tavaly beteg volt. A Dreher Antal ur kanczája Pardontól szárma­zik, anyja : Busserl is kellő állóképességgel ren­delkezett. Lappalie tavaly háromszor futott, háromszor győzött s legjobb formája talán az, midőn canterben verte meg Nemesist és Nótát. A kót Oaksra mindezek alapján már ma ti­pelni annyival nehezebb, mert hiszen e verse­nyek napja oly időpontra esik, midőn a sárlás gyakori. Ez utóbbi ok bennünket egyébként már régebben arra késztetett, hogy az Oaksoknak későbbi Időszakra való kitűzése mellett emel­jünk szót. Ha mégis már a season megkezdése előtt szint kell vallanunk, ugy a magyar kanczadijra az általunk legjobbnak tartott kanczát; Slecin­kát jelöljük első helyen. E hároméves korai ló, könnyen preparálható s május 9-én bizonyára — mint tavaly is — már tip-top áll a géphez. A könnyebb budapesti pályán Slecinka (óp ugy, mint Perle d'or, Kritik, stli.) talán állani fogja a 2000 métert s nem szabad felednünk, mily stylusban nyerte meg p. o. a szintén Gombától származó, sprinter Rentier tavaly a br. Wenck­heim Memóriáit. Slecinka mellett Töff, Halt, Regina és Lappalie szintén joggal kerülhetnek kombináczióba. Az osztrák kanczadijnál már a stamiuárakell nézni, itt a táv 400 méterrel hosszabb (nehezebb pályán) ós a fitness sem határoz annyira. E ver­senyben Lappalie a tipünk és Slecinkát csak másodsorban vehetjük kombináczióba, újra hang­súlyozva, hogy a két Oaksot teljesen nyilt jellegű versenyeknek tartjuk, a melyekre elóre­fogadni csak előnyös cursus mellett látjuk taná­csosnak. Nizza. Nizzában mult hét csütörtökön kezdődött a tiz napra terjedő meeting, a mely ezúttal kiváló step­lerünknek: Nugommorvnak résztvétele által különös érdekességet nyer. Az első nap, a melyről már mult számunkban megemlékeztünk, csak kisebb díjazású futásokat adott, mig vasárnap a második napon a meeting egyik legnagyobb gátversenye, a Prix de Monte Carlo került eldöntésre. Az 50.000 frcssal do­tált 3000 méteres futás a fogadásokban erősen támo­gatott Eastman győzelmével végződött, a mely szép stylusban hagyta maga mögött St. Quille, Bon, St. Flamette, Fine Mouche II-, Gallerto, St. Caradee, Grill Room ós Philomenet. A harmadik keddi nap, a 10.000 frcos 3400 méteres Prix de Monaco aka­dályverseny hundicapot adta, a melyben a Grand Prix do la Ville de Nice öt jelöltje állott starthoz. A ver­senyt két hosszal Idaho nyerte meg istállótárs Wild Aster, Journalist és Etincelle II. ellenében, mig Pharaon helyezetlentii végzett. Wild Aster azonban kiszorítás miatt disqualifikáltatott a második helyről. A negyedik napon, csütörtökön, a Prix Béthune gát­verseny volt a legjobban díjazott futás, a melyet Hautaniboul nyert meg öt társa ellenében. Vasárnap, a meeting ötödik napján kerül dűlőre a Grand Prix de la Ville de Nice akadályverseny han­dicap, a melyben Nugommorv is fel fogja venni a küzdelmet a franczia stoeplerek legjobbjaival szem ben. Nugommorv kétségtelenül igen jó esólylyel megy a harczba, hiszen a Gomba-mén oly magas verseny­képességről tett tanúbizonyságot, a meiyet nálunk Steepler eddig nem produkált. A mén ellen csak két körülmény szól és pedig elsősorban az, hogy novem­ber elejétől deczember közepéig, mig ki nem vitték Pisába, megfelelő preparácziúban nem részesülhetett, továbbá az, hogy a franczia akadályversenyek tudva­levőleg igen gyors futások ós az ily természetű pace a mindig megfontoltan ugró ménnek talán nem lesz már nagyon Ínyére. Nugommorv 1906-ban már egyszer résztvett e futásban ' s az utolsó akadályig oly poziczióban volt, hogy már csak az akkori nyerő Dandolo és Moulin Neuf látszottak reá veszélyes­nek. Sajnos, e pillanatban érte el a mént balvégzete s elbukott. A franczia kombattánsok közül az első esély a Liénart istálló jelöltjét Saint Leonardo! illeti meg. A Simonian-horélt tudvalevőleg a meeting első napján könnyen öt hosszal nyerte a 4000 méteres Prix de Beaulieu akadályversenyt, a Prix de Monaco győztese Idaho ellenében, a mi csak megerősíti azt, hogy a nagy akadályverseny valószínűleg St. Leonard győzelmével fog végződni, annyival inkább, mivel az Idaho által nyert versenyben a nagy akadályverseny négy jelöltje futott. A többi jelöltek közül még csak Etincelle /7.-vel kell foglalkoznunk. A kancza ugyanis az 1906. évi nagy akadályversenyben harmadik lett, csakhogy akkor Nugommorv-vnl egyenlő súlyt vitt, holott ma sokkal rosszabbul áll a skálában, mint a Gomba-mén. Végeredményben St. Leonard mellett Nugommorv-i\*k adjuk a második esélyt és kétség­telen, hogy a Goniba-mén, bar accident, elsőrangú szerepet fog játszani a versenyhen. Lovászi állást keres vadászistállóban vagy uraságnál, 23 éves ki­szolgált apprentice, a ki versenyt is nyert. Súlya 63 kg. Ajánlatokat Struhalik Pál névre (Rákospalota, Tavasz-utcza 26.) kérek. Telivértenyésztésünk és a versenyügy ír. ». Kedvezőtlen a helyzet a kanczaimportok terén is. E tekintetben való behozatalunk határozottan erősen csökkent, nemcsak minősé­gileg, de mennyiségileg is, s a viszonyok már annyira elmérgesedtek, bogy rajtuk a lehető sürgősen kell segíteni. Részletesen bonczolva a kérdést, arra a meg­győződésre jutottam, hogy a kanczabehozatal menny iségbeliosökkenését főként importirányúnk téves felfogása idézte elő. Mint fentebb emiitettem, importjaink vezérfonala mindig az volt: első sorban kiváló klassisu méneket vásá­rolni, s csak azután részesíteni figyelembe a kanczaanyagot. Ezt a tételt eleinte helyesen fog­ták fel telivértenyésztósünk művelőj, később azonban alkalmazását a túlzásba vitték, s mai értékelése semmiesetre Fem állhatja meg helyét. Tenyésztőink körében ugyanis lassan­ként az a felfogás hóditott tért, hogy a lótenyész­tésben fókérdésa mének clsssisa, mig a kanczák classisa csak másodrendű befolyással bir a sikeres méneseredményre. Ily irányban ir ujab­ban a bécsi «Sport» is, s hogy mennyire hely­telen ez a feltevés, alább illustrálui fogom. Főleg ez okozta kanczabehozatalunk számbeli csökkenését, s e tekintetben hibát követett el Napagedl is. Ha végig tekintünk méneskönyveinken és összehasonlítjuk a régebbi kauezaimportokat az utóbbi évekéivel, meglehetős szomorú kép tárul elénk. Régebbi importjaink között egész raját fogjuk találni a jobbnál-jobb kanczák­nak, s bátran merem állítani, hogy maga a feledhetetlen emlékű mr. Cavaliero több jó kanczát hozott be, mint a mennyi az ö tevé­kenységének befejezte óta egyáltalán hozzánk került. Szükségesnek tartom a helyzet illustrálására mr. Cavaliero nagyjelentőségű importjait rövi­den ideiktatni, hogy azokból némi képet alkot­hassanak olvasóim, mennyire hanyatlott azóta kanczabehozatalunk classisa. Legjobb vásárlásai a kiváló hippologusnak Waternymph a csoda­kancza Kincsem anyja, továbbá az angol derby­nyerő Kisbért adó Mineral, valamint The Mer­maid, Lady of the Lake és Louise Bonne voltak, a melyek ivadékai ma domiDáló szerepet játsza­nak telivértenyésztésünkben. Kivűlök elsőrangú vételeket eszközölt még mr. Cavaliero Beeswing, Cataclysm, Chilham, Crafton Lass, Dahlia, Elastic, Elgita, In View, Firefly, Helene Triumphante, Princess Beatrice, Twelfth Cake, Hope, The Jewel, Lady Wentworth megvásárlása révén, de sokkal az átlag felett álló importjai voltak: Aunt Sally, Brown Agnes, Game Pullet, Gipsy Girl, Impetuous Bess, Miss Eleanor, Abess, Affi­nity, Alberta, Amara, Amazonian, Andro­maque, Baionette, a Caster-kaucza, Crisis, Catastrophe, Consternation, Curieuse, Deerdale, Donna del Lago, Donna Marie, Effie, Fair Star, Flower Firl, Freekirk, Giralde, Golden Pippin, Honey Bee, Imperatrice, Jeannic, Lady Bertha, Lady Bohuu, Lady Elisabeth, Lady Florence Lay Sister, Matilda, Merry-go round, Miss Ellis,' Mrs Day, Pearlfeather, Purchase, La Rosa, Recno­naisance, Redpole, Silkstone, Spanish Flay, Splendour, Sunset, Tamara, Theresa, Tzaritza, Theobalda, Adeline, Birdcage, Casdown, Duhar, Teuella, Lanzel Crown, Miss Bowzor, Peffar, Scythian Princess, Tripaway, Voltella, Agnes Ethel, stb. is. E kanczák lemenő vonalaiból él ma javarészben telivértenyésztésünk, örök dicső­ségére a kiváló hippologusnak. Derbygyőzteseink közül uem kevesebb, mint az egyharmadrész, számszeriut tizenöt vezet vissza anyai oldalán mr. Cavaliero valamelyik importjára és pedig In View, Kincsem, Kisbér, Taurus, Elemér, Budagyöngye, Urambátyám, Buzgó, Przedswidt, Fenék, Mágus, Tokio, Beregvölgy, Morpeth és Styrian. (Bővebbet 1. Vadász- és Versenylap, 1908. 7 és 8-ik számában.) Állitsuk már most szembe mr. Cavaliero be­hozatalaival a méueskönyv Xl-ik kötetében fog­lalt importált angol és franczia kanczákat. Ezek sorában alig szerepel néhány igazi klassis. Leg­szerencsésebb vétel közülök Red Hot, a mely Gagat, Ganachet, Red Roset, Rieuset, Vice-ver­sat, stb. adta, továbbá a sajnos, korán kimúlt Podagra -. Patience, Példa és Satanella anyja. Mellettük Elspeth (Elmore, Elzevir, Elpenor, Matscbacker), Glory (Széllcsend, Náday, «48»), May (May be, Culture, Mnyenne, Mayor), Peter-

Next

/
Thumbnails
Contents