Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-12-14 / 105. szám

l9<J7. deczember 14. VADÁSZ- ÉS VKRSKNY-LAP. 747 Perigord 1 1 1 2 4" 70 Ezeregyéj 1 2 1 — 4580 Duncan v. Pie y 1 2 1 1 4550 Baldur 3 6 6 1 4525 War Horn v. Quilp 1 2 3 2 45 0 Maypole 1 1 1 2 4440 Velasquez 1 1 6 1 4290 Piety v. Beau Brummel 1 2 1 — 4060 Abonnent v. Doria 1 2 — 2 4070 Martagon 1 1 1 — 3930 Joyful 1 2 — 3690 Vadász 6 3 2 4' 3578 2td] Barnot v. Queens Counsel 1 4 2 2 3445 Melton 1 1 1 3310 Fenék 2 1 - ') 3240 ltd. Coureur /— 5 2 3150 Korszak 1 1 6 1 3065 Janissary v. Galaor 1 1 • — 296 ) Csillám 1 3 2890 Janisssry v. Piety 2 1 2 1 2880 Lehetetlen 1 1 — 2' 2770 Saphyr 2 — 4 — 2680 Master Kildare 2 2 — 2675 Fitz Simon 2 2 2 3 2650 Intrigant 2 1 3 2565 Páratlan 2 — 2440 Brelan 1 1 — 2430 Freemason -j 1 2400 Halász 2 — j — 2340 Virad v. Orvért 2 4 2260 Orvif 3 — 2z36 Topromene 2 — — 2115 Nin us 1 — — , 1970 Teneriffe 1 2 1 1920 Branyiczko 2 1 — 1890 Oberon 2 1 —, 1830 Abonnent 1 4 ») 1740 Vuczina 1 2 4 ») 1640 Livingstone 3 — • 1615 Talpra Magyar — 1 1 ') 1600 Sasvár 1 3 1 1550 Childwick 1 3 — • 1640 Queens Counsel ! • — - ') 1540 Carnage 1 — 1500 Patron 1 — 1460 Rio Tinto 1 '— — 1460 Aspirant —, 4 1 1265 Ayrshire 1 — — 1175 Proba 1 1 3 1170 Vasistas 1 1170 Burnaby D'Artagnan 1 1 — 1050 Burnaby D'Artagnan 1 2 —1 1040 Wolfs Craig — t 1 3 990 Rahu 1 — 1 980 Diamond Jubilee 1 1 940 Hulton — 1 1 910 Puritan 1 1 - ')') 865 Right Away — 1 850 Conti — 2 3 770 Boglár — 1 2 680 Ascetic 1 670 Barát 1 ' 670 Espoir — 2 2 ') 670 Goodfellow 1 — 660 Orme . — 1 1 630 Búvár 1 2 - *) 628 Goldkind 1 — - *) 600 Royal Meath — — . - ') 600 Himawat 1 • — 680 Mirabeau I — 575 Caledonian 2 — 570 ltd. Durczás 1 1 — 550 ltd. Acrobat — 2 1 550 Royal Hampton — 1 497} Kezdet — 1 1 430 Cannibal 1 1 — 420 ltd. Rajkó — 2 1 410 Barbary ' — 1 1 365 ltd. író — — 320 Jack o' Lantern v. Marathon — — 1 270 Theophilus —. 1 — 260 Harvester — — 1 260 Lobengula — — 1 260 Common — — 1 260 The Wywern — — 1 250 Heute noch j

— 1 250 Stronzian 1 220 Arcadian — L 185 Realist 1— 1 180 Nero — 1 170 Best Man J1 170 Ne neked 1 160 Balvarran _ _ 1 80 Bankár _ I 80 Manfred J— i 70 Janissary v. Tokio — 1 60 Clifford — — 1 50 Potrimpos — — 1 50 ltd. Bitang 1 —> ltd. Lator — — 1 ') ltd. Lapunk mult számában közöltük «Versenylovaink nyereményeit, a mely statisztikából néhány ló kimaradt, illetve egyes lovak össznyereményeiben erraták fordulnak elő. E hibákat itt helyreigazítjuk, illetve a hiányt pótoljuk. Pótlás: I. II. III. korona 2é Sodoma 5 1 17130 2é Recolte 5 . — 1 16850 3é Shah 4 2 1 10260 4é Santuzza 2 1 — 9770 4é Kukoricza Jancsi 3 3 1 6860 2é Salome 2 4 4 6060 3é Sierotka 1 1 2 4440 2é Sor 2 — — 3930 3é Gardenia 1 3 2 3290 2é Mimosa 1 1 1 3 '30 2é Buffalo 1 — — 2960 Erraták: K K 4é Nénémasszony 21160 3é Stelzer 7060 3é Dinom Dánom 16075 6é Sommerfrische 6870 2é Varróleány 15495 3é Tarok 5535 4é Originell 13760 2é Prokop 4550 5é Lucy 13010 3é Napsugár 4420 3é Nicht doch 11180 2é Vorbei

! 2900 4é Távirat 9110 3é Majd egyszer 2560 5é Foglaló 8810 3é Scarabäus 2380 6é Parnassus 8420 ORSZÁGOS LOTKNYESZTES. Az országos lótenyésztés ügye. Évről-évre, a versenyseasont követő szünetben, teoretikus szemlét szoktunk tartani országos lótenyésztésünk fölött s annak egyes aktuális kérdéseit tüzetesen iparkodunk szóvá tenni. Az elmúlt év eseményei közül legfontosabb az a közlés volt, hogy a hadügyminiszter fölemeli a remonda-árakat. Ez a hir ugyan ilyen formában nem állta meg helyét, mert a tulajdonképpeni átlagárak már régen nincsenek a 325 frtos magaslaton, miután a hadügyi kincstár figyelemreméltóbb példányokért szívesen fizet jóval magasabb árakat, a mi az átlag-számot is növeli, de miután a hirt általános öröm fogadta, nem akarunk czáfolgatásába bocsátkozni. Egy másik régi gravamene a tenyésztőknek, hogy a a remonda-vásároknál a vételek nem történnek közvetlenül. Ugy tudjuk, hogy az utóbbi téren a közös hadügyi kormány minden tóle telhetőt megtesz és igy csak a kis tenyésztők nembánomsága az oka, ha a közvetítők rendszere még nem dőlt meg egészen. Egy harmadik fontos tenyésztési kérdés az,' hogy a hidegvérű lovak terjeszkedése egyre tart s olyan vidékekre is áthatol, a melyek talaji és klimatikus viszonyaiknál fogva ennek a gazdasági ágnak nem kedveznek. A hidegvérű lovakról az a nézet van elterjedve, hogy azok fölnevelése olcsóbb, hogy e lovak korábban használhatók, s könnyen értékesíthetők. Az előző tétel állhat olyan területeken, a hol a legelő buja, s igy mintegy a természet pótolja a zabos zsákot, de a hol e konjukturákra támaszkodni nem lehet, ott a felnevelés mivel sem lesz jutányosabb, mint a félvérnél. Hogy a hidegvérű lovak korábban használhatók-e, nem akarjuk czáfolgatni, de hogy értékesítésük csak addig lesz könnyű, mig a divat felidézte kereslet a kínálatot utóiéri s mig e lovak egy ösmert és még kis kiterjedésű piaazi területre szorítkoznak, magától értetődik. Abban a perczben, mikor a hidegvérű az egész országban széjjel lesz szórva és a kereslet — a mely a divatok keletkezésénél mindig élénk — ki lesz elégítve, a nyugati lovak kedvező árai is csökkeni fognak és sok gazda meg fogja bánni, hogy erre a gazdasági ágra tért át. A meleg és hidegvérüek küzdelme élet-halálharcz, a melyben az elesett fél nem kap kegyelmet. A ki anyagjával a hidegvérre ment át, az csak évek hosszú sora után tudja a hibát kijavítani, ha ugyan az egyáltalán javítható. Veszedelmes dolog tehát e kérdésben a divat után indulni: tenyészczéluak az utóbbi semmi esetre sem fogadható el. A ki Magyarország lovait, talaji viszonyait, klímáját ösmeri, az tudja, hogy nálunk egy helyes teuyészirány van: a katonalóé. Ez a legmagasabb ménes-czél, mert a jó katonaló logalmában benne rejlik a vadászparipáé, a luxushátasé, a könnyű hintésé, sót a mindenes lóé. A hogy a telivér a legkülönbözőbb helyzetben meg állja a sarat és ha kell, még igában is meg fog felelni tudni, ugy az igazán jó katonalótól is minden kötelesség teljesítését elvárhatják, jóllehet elsó föladata az lesz: nyereg alatt szolgálni. Ha tehát tőlünk azt kérdeznék, melyik tenyészirányt tartjuk a legelsőnek: a katonnlóének megjelölésével felelnénk reá. Magyarország már évezredes harczai alatt önkénytelenül ezt a tenyészirányt szolgálta, a háborúkon kivül közlekedési viszonyaink is megkívánták a könnyű és gyors, szívós, kevés igényű lovakat. Ilyen módon jutottunk el a mai naphoz s e teuyészirányt mozdította eló anyagunk keleti volta, valamint a Törökországból, majd Angolországból jövó keleti véráramok. Itt tehát adott tényezőkkel állunk szemben s egy ilyen bázis elhanyagolása magában véve is végzetes gazdasági hiba volna. Miért próbáljunk mesterséges uton egy másik alapot teremteni, holott a régi minden igényben bevált és világhiiüvó lett? Országos lótenyésztésünknek egy sajnálatos, évszázados hibája, hogy benne a reális gazdasági tényezőkön kivül mindig nagy szerepet játszott a divat. A magyar ló történetét végigvizsgálva, sorra látjuk, mint vonulnak fel előttünk az egykori fashionable mének és kanczák: a cserkeszek, a holsteiniak, a normandiak, a moldvaiak, a mecklenburgiak, kladrubiak, nápolyiak, spanyolok 6tb. Látjuk az u. n. szilaj méneseket, a csoportokban való fedezést, a kézből való fedezést, látjuk a legkülömbözöbb tenyészirányok felbukkanását és eltűnését, látjuk a százféle fölnevelési és takarmányozási módokat. Mindé megrázkódtatások azonban nem tudták tönkre tenni a régi magyar lovat. A sok tenyészirány közül mindig csak egy maradt meg: a katonalóé. Akárhogyan kereszteztünk, próbálgattunk, újra és újra a keleti vérre és a hátasra kellett áttérnünk és tenyésztésünk történetének pregnánsan kellene mutatnia, hogy talajviszonyaink, klímánk, defóleg nemzetünk temperamentumának legjobban a könnyű, szívós, keleti jellegű munkabíró, bátor és élénk ló felel meg. Távol állunk tóle, azt állítani, hogy a hidegvér az országból kiküszöböltessók. Elfogultnak nem szabad lenni és magunk is elhisszük, hogy p. o. a Dunántulon e véráramnak jogosultsága van és hogy mivelói bizonyos állami támogatást is érdemelnek. De végzetesnek tartjuk a hidegvért oda bevinni, a hol a keleti vér fészkei vannak, a hol a talaji és egyéb konjunktúrák határozottan ellene szólnak. Itt még állami eszköz igénybevételével is vissza kell szorítani a nyugati tenyésztést, mert a honvédelem érdekéről van szó, s viszontpedig az e fajta lovak érvényesülésének természetes akadálya a határozottan keleti jellegű bázis. Ezt az alapot tönkretenni hagyni nem szabad, mert, ismételjük, a hideg és meleg vérüek harcza nem ösmer sebesülteket, csak halottakat. Az elmúlt esztendőben országos lótenyésztésünket illetőleg több tollharcz volt, a melyek egyike a Köztelek hasábjain folyt le augusztusban és szeptemberben. Elolvastuk az erre vonatkozó czikkeket és pár szóval mi is rátérünk e fejtegetésekre, melyeket Steinhausz Frigyes ur indított meg a nevezett szaklap hasábjain. Meg kell vallanunk, hogy a czikkiró ur nézetében sok helyeselni való van, másoldalról azonban annyi naivitás nyilatkozik meg bennók, hogy Hammersberg László urnák nem volt nehéz e lejtegetéseket megezáfolnia. Főleg a telivér tenyésztést illetőleg van a czikkiró tévedésekben, a melyek közül egyet-kettőt rektifikálni kell. Már maga Steinhausz ur kiinduló pontja, a melyben tenyésztésünket a könnyű és nehéz lovakéra osztja, hamis. Ezek teljesen relativ fogalmak s a könnyű lótól az erót megtagadni ugyanaz volna, mint kicsi embertől az izmok fejlettségét. Kapitális tévedés tehát azt hinni, hogy a nagy ló, mint azt Steinhausz ur fölfedezi, a versenypályán staminával bit, mig a könnyebb, a kisebb flyer. Akkor egy Trocadéro, Tip-T<p, Kukuruz, Faragó, Hírmondó II, Gomba, Gombás, Azonnal, Aachen, Ladon, Tepp, Bogdáng, Grethen stb. ugyancsak nagy stayerek kell, hogy legyenek, mig egy apró Useful. Morpeth, lgnácz stb. fi/ erek lennének. Ha a nagycsontu ló állóképes volna, a mint azt Steinhausz ur állitja, a trainer egyik legnehezebb problémája meg volna oldva: t. i. idejében megállapítani, melyik lovuk lesz flyer és melyik stayer. A ki ilyen alapból iudul ki, mint a czikkiró ur, aligha fog helyes konzekvencziákra jutni és nemcsak magát, de olvasóközönséget is félrevezeti. Ugyanez az eset a katonalónál. Lehet egy ló