Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-12-14 / 105. szám

748 1907. deczembei 14. apró, igénytelen, azért esetleg jobban birja a súlyt és a munkát, mint a legnagyobb Nonius (Jóllehet az idézett apró ló is lehet Nonius.) A massza és lélek közti viszonylat, sajnos, még nem mérhető ki czentiméterrel. Tenyésztésünket épen az befolyásolta az utolsó évtizedekben ked­vezőtlenül, hogy Németországban divatba jött a nehéz, a nagy ló s igy a szomszéd országbeli lókereskedők élénk kereslete tenyésztőinket arra ösztönözte, hogy ilyen arányú lovakat neveljenek, a mit többnyire azzal értek el, hogy a hidegebb vérhez nyúltak. A magyar lónak évezredes sajátos vonása, hogy nem nagy, a mit a keleti bázis meg is magyaráz. E téren tehát nem szabad tulköve­telőknek lennünk s nem annyira a masszát, de annak munkabírását kell alapul elfogadni. Éppen igy elhibázott mérési alapnak tartjuk a lóuál a csontok centiméter-arányait döntő tényezőnek elfogadni-. Hiszen Lehndorffnak Stein­hauszur által rosszul felfogott, közismert tabellái is azt mutatják,hogya melegvérű ló csontozata job­ban áll arányban az általa hordott sulylyal, mint ahidegvérüé. De a csontozatnál még igy is fonto­sabb az a ma még csak praxisban világosan mutat­kozó tényező: a csontozat mennyire elleutálló képes ' Ezek a mérések tehát, bár a telivér mel­lett szólanak, teoretikus játékok s a versenypálya, a legkeményebb próba, nap-uap után rájuk czáfol. A formalismusuuk, mint minden törvénynek, nem csak holt betűje van, de szelleme is, és ez az: aránylagosan nézni a hibákat és erényeket s csak ott dönteni az előbbi javára, a hol azok többségben vannak. A lónál a sziv, az életerő, az ambiczió a fókellékek s egy szépséghiba ez esetben ép bly mellékes, mintha az okos ember­nek púpja van. A modern hjppologia ott fog kezdődni, mikor a ló beDső tényezői fogadtatnak el döntő tényezőkként. Természetes, hogy a külső pointek felett sem lehet napirendre térni, de azon nyargalni, hogy egy telivér, a melynek szár­csont körmérete csak 19 cm., nem lehetne a világ legderekabb, legjobb, legszívósabb, leg­gyorsabb ós legkeményebb lova, oly teoretikus nouseii8, a melynek czafolgatásába nem kell bocsátkozni. Egy ilyen lónál első sorban azt kell nézni, hogy a legderekabb, legkeményebb, leg­gyorsabb vo t s csak azután a csontaiányokat, a minthogy egy paripa igazi becsértékét akkor látnók, ha szive súlyát megmérhet nők s azután a szárak körméretével vetnók össze. A hideg vér itt nagy szerepet nem játszana. Ennyit nagyjában a szőnyegen forgó országos lótenyésztési kérdésekről, a melyekkel a tél folyamán egyébként még igen bőven fogunk foglalkozni. A földmivelésügyi tárcza bizottsági tárgyalása során Hammersberg László ur felhivta a miniszter figyelmét arra, hogy nemes lótenyésztésünk a mezőgazdaság mint belteriesebbé válta miatt a hanyatlás veszt del­mes lejtőjére jutott, a mi a legsúlyosabban érinti az állam honvédelmi képeségét. Szükségesnek véli, hogy minden állami támogatás csakis a nemes ló tenyészté­sének adassék,mert ajspecziálisan gazdasági ló tenyész­tése nem is szorul állami támogatásra. Ez okból sze­retné, ha az a negyvenezer korona, mely a tájfajta­tenyésztés czétjaira van előirányozva, el nem vonat­nék a nemes ló tenyésztéseire rendelt összegekből. Darányi Ignácz miniszter ur megnyugtatja Ham­mersberg urat hogy a tá|fajta-tenyéstés előmozdítása éppen nem fog a nemes lótenyésztés rovására esni. E kérdéssel egyébként mai számunkban külön czikkben is foglalkozunk. KÜLFÖLDI HIREK. Versenyfeltételek Hamburg-Horn 1908. Tavaszi versenyek. Godeffroy verseny. 10200 mka az elsőnek, 1800 mka a másodiknak, 1000 mka a harmadiknak. 3é német, osztrák-magyar és dán lovaknak. Tét 200 mka, bánat 150 mka, de csak 50 mka, ha 1908 már­czius 31-éig nem történik utána fizetés. Teher 54 kg, minden 5000 mka értékű korteherversényért 1} kg, 1000 mka értékűért 3 kg, halmozva 6 kg-ig. Lo­vaknak, a melyek legalább kétszer futottak és nem nyertek versenyt 2kg. eng. Távolság kb. 1800 m. Nevezési zárlat 1907 deczember 17. Nyári meeting. Hamburgi Criterium- 12000 mka az elsőnek, 1600 mka a masodiknak, 800 mka a harmadiknak, 400 mka a negyediknek. Oly 2éves német, osztrák-ma­gyar, dán és orosz mének és kanczáknak, a melyek ezen országokban ellettek vagy 1907. évi junius hó l-ig ott maradtak. Tét 200 márka, bánat anyjuk­kal együtt ellésük évében oda bevitettek é s 100 márka, de csak 50 márka, ha 1908 április hó 28-áig nem történik utána fizetés. Teher 56 kg. Belföldi lovaknak 1} kg eng. Minden nyert versenyért 2 kg több. Távolság kb. 1000 m. (2éves pálya). Nevezési zárlat 1907. deczember 17-én. Benard verseny. 16200 mka az elsőnek, 1800 mka a másodiknak, lOOOmkaa harmadiknak, 500 mka a negyediknek, 500 mka a győztes ló idomárjának. 4é és id. lovaknak ; angol, franczia és amerikai lo­vak azonban a nevezés napján német állampolgárok tulajdonában kell, hogv legyenek. Tét 200 mka, bá­nat 150 mka, de csak 50 mka, ha 1908 április 28-ig pem történik utánafizetés. Teher 4é 56 kg, id 58 kg. 1907-ben legalább 19000 mka értékű korteherver­seny nyerőjére 1} kg, több ilyen vagy egy 24000 mka értékű korteherverseny, avagy az 1907. évi ham­burgi Renard-verseny nyerőjére 3 kg, 39000 mka értékű korteherverseny vagy az 1908. évi nagy Hansa dij nyerőjére 7 kg. több. Oly lovak, a melyek 1907­ben 100.000 mka őssznyereroényt értek el. 7 kg. több. Oly német és osztrák-magyar lovaknak, a melyek 1907. január elseje óta sem több 10 000 mk. értékű korteher versenyt, sem egy 14.000 ntk. értékű korteher versenyt nem nyertek 1} kg eng., a melyek egyáltalán nem nyertek még 10.000 mk. értékű kor­teher versenyt 3 kg., a melyek nem nyertek még 8000 rok. értékű korteher versenyt 4} kg., a me­lyek nem nyertek még 5000 mk. értékű korteher versenyt 6 kg. engedve, Táv kb. 2800 m. Nevezési zárlat 1907. deczember 17. (10ETfl-YERttENYEK,ÖGKTÖ-TENY&Sn&S A Budapesti Ügstöverseny Egyesület legutóbb tartott ülésén megállapította a versenynapok terminu­sait. Az igazgatóság ugy határozott, hogy a jövő évben is három meetiuget rendez s a három mee­ting keretében összesen 22 napon lesznek verse­nyek. Az egyes meetingek ter minusai a követ­kezők : Április: 12, 16, 21, 23, 26, 28, 30. Május : 24, 26, 28, 31. Junius: 2, 4, 7, 8. Október: 15, 18, 20, 22, 25, 27, 29. Az igazgatóság ezen kívül még több nagyfontos­ságú határozatot hozott. Az újítások közül kiemel­jük, hogy a versenytéri birói páholyt két emeletesre épitik át oly módon, hogy a pályabiráknak a máso­dik emelet lesz löntartva. Végül elhatározták, hogy az eddigi egy koronás helyet megszüntetik s ott a belépti tégy árát sőt koronára emelik. Kirckwood Jr. vasárnap Milánóban megnyerte a heat jellegű Piemio Pistorialt Onoard Silver, Grat­tan Bells és két más ló ellen. Kirckwood jr. az első heatben 2 19 4, a másodikban pedig 2"18 4 alatt tette meg az 1660 méteres távolságot. Lou Dillon, a mely 1 58'-ös idővel a mértföldes világ­recordot tartja, idén egy kanczacsikót ellett Jon A. Mc Kerron (204J) után. A kiváló kancza újra e mén ulán vemhes. FALKAYADASZAT. ACARASZAT. A Budapesti Rókafalka Társaság vadászatai. Az elmúlt bét a budapesti rókafalka társaság va­dászatainak nagyon kedvezett s a sport nem hagyott fenn semmi kívánni valót. Az időjárás kedvező volta mellett, rókákban sem volt hiány. Kedden a keresztúri meet három runt adott. Az első 35 perczig tartott, a második 20perczig. A har­madik róka GyömrŐ felé vitte a kópékat s a hirtelen beállott köd gyors hajtást kivánt. A társaság azon­ban e köcben szétoszlott s a lovasok egyenként este 6—J8 óra között értek vissza. Szerdán Dabas volt a hajtás színhelye s két jó gyors runt eredményezett egy kiitel. Maglódon csütörtökön, két rókára vadásztak, me­lyek közül az egyiket erős run után megkillelték. A második a hegyeknek tartott, öldöklő sebes sikver­seny iramban, de a lovasok az erősen futó kopók után nem birták a tempót, s igy a master lefúvatott. A pénteki vadásznap Vecsésre esett két runnal, melyek közül az egyik 45 perczes, a másik 40 per­czes volt. Az első run igen gyors iramban lolyt s élvezetes, változó helyzeteket produkált, mig végre kill volt. A második run kill nélkül ért véget, mert a kutyák már fáradtak voltak. A jó sport folylán a master a szenvedélyes vadá­szokat, mára, szombatra is hajtásra hivta s a talál­kát Szent Lörinczre adták. Lovak behajtásában és belovag­lásában jártas egyén, a ki a méneskeze­léshez is ért, ajánlkozik valamely istálló­hoz vagy méneshez. Czime: Szabó Károly. Szend, Komárommegye. 4-5 A Szabolcsvármegyei Agarász Egye­sület versenye. Élénk érdeklődés és a vátmegye uri közönségének nagy résztvéte mellett tartotta meg a Szabolcsmegyei Agarász Egylet folyó évi versenyét november hó 6-án és a következő három napon. A versenyen egybegyűlt majdnem teljes számmal a vármegye uri közönsége és a szép szabolcsi menyecskék és lányok koszorúja, de más megyéből is több család jött be, hogy a"vár­megyének ezen szép őszi mulatságán, szokásos ünne­pélyén résztvegyen. Az egybegyűlt előkelő, fényes társaság a verseny mind a négy napján együtt maradt. Esténként a nyíregyházai Korona szállodában gyűlt egybe kedé­lyes összejövetelre, mig a rendes agarászbált a ver­sen\nap első estéjén tartották meg igaz magyaros vig­Az agarak nagy száma, de különösen a nagy nyul­hiány miatt a versenyek négy napot vettek igénybe. Az első két napon, a midőn a káliéi tarlón folyt le a verseny, a nyulhiány rendkívül nagy volt, ugy, hogy e két napon csak az első összevetést lehetett lefolytatni. Több mint egy órát kellett minden nyul után keresni, a mi az erős hideg mellett ugyancsak próbára tette az agarászok türelmét. A verseny harmadik napján azonban az orosi tar­lóban nyul bőven akadt, ugy, hogy e nap után csak a döntő futás maradt hátra. Ezen nap versenyei külö­nösen érdekesek és élvezetesek voltak ; az agarászók kedVök szerint passziózhattak és a szép, enyhe őszi időben valóban ritka élvezetet nyújtott a sport. A fölvett nyulak ugyancsak kitartók és erősek vol­tak ; az agarak egy-egy futásnál jó pár kilométer távolságra is hajszolták őket, több el is menekült a tarlóval szomszédos akáczerdőhe. Különösen érdekessé tette ezen összevetés futásait, hogy az agarak minőségük és kiválóságuk szerint kerültek véletlenül össze és igy több szép küzdelem­nek voltunk tanúi. Általában a nyulak távolról keltek mindbárom napon és ugvancsak győzték futással, erősen kime­rítve és próbára téve az agarakat. Valószinüleg a távolbóli ugrás és az erős nyulak következtében nem volt képes Tulipán, a Jubileumi-dij nyertese a második futásánál a nyulat behozni' és igy leesett társával együttesen. A talaj kitűnő volt, lovaglásra és agarászalra jt bbat kivánni sem lehetett. Az összevetések eredményei a következők voltak : ' I. összevetés. Hegedűs Zoltán ur Csörgő i ™ Fáy Antal ur Tulipán II. I 1 " Upä n Gencsy Albert ur Szikra i „, . . Gencsy Ferencz ur Vágjad í ragjaa Téglássy András ur Turul II. ( n . Hámos-Szontagh urak Durbints í Durotnts Jármy János ur Berqer Zsiqai „ „ . Horváth József ur Dongó J Berger Zsiga Thuránszky Tihamér ur Csóré ( _ . . Gencsi Mária úrhölgy Ördög ( L80r e H mos-Szontagh urak Becses i „ . Gencsy Albert ur fíoffi fin ) K 0" í Thuránszky Tihamér ur Subick ( Palav Samu ur " Szarka 11. I Téglássy András ur Tempó l T , Horváth József ur Bagó 11. ) lt mP° Fáy Antal ur Csiesóné i R. , . Thuránszky Tihamér ur Ficzkó } ttczK0 Orosz Miklós ur Vicomtesse l 7 , Hámos-Szontagh urak Talizmán ) louzman Orosz Miklós ur Virágszál j virágszál Gencsy Ferencz ur Vaksi J ^ Gencsy Ferencz ur Varázs ( Vará~s Hámos-Szontagh urak Cointreau I Téglássy Andor ur Tulipán III.l atok n Téglássy Andor ur Kis szoknya) 9 Subick Subick Roffi fiu I Subick 11. összevetés. Cséré Kis szoknya j Csóré Berger Zsigái T l KT Tulipán S SS 1 111. összevetés. vfrágTzí I Berger Zsigái Subik I *** Döntő futás. Y á« a£ f Subick Subick > A döntő futás a negyedik nap reggelén volt meg az orosi határban. Alig, hogy a lovasok lóra ültek s elindultak, meglehetős távolról felugrott a nyul s a hosszú tarló melletti ákáczerdönek véve egyenesen útját jókora távolságban haladt az agarak előtt. Su­bick társát hamarosan elhagyta és közel az erdőhöz mielőtt a nyul elmenekült volna, egy vágást sikerült rajta tennie, többre azonban ideje nem volt.

Next

/
Thumbnails
Contents