Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-01-28 / 5. szám

mával Sopronban a versenylilkárság, Kottingbrunnban az ottani pályafelügyelöség gondoskodik. 24. A feltételek azon megjelölése : verseny nyerője X koronáig mindig bezárólag, verseny nyerője X korona értékben vagy azon felül mindig kizárólag értendő. 25. Esetleges szükséges változtatások fentartatnak 26. A versenypálya mind a két versenynapon 7 órakor reggel lesz mutatva. 27. Az idomítás a soproni sikpályán úgymint az ugratás az akadálypáhán 100 korona büntetéssel szigorúan tiltatik. A versenypálya belső része idomitásra lesz berendezve. A Katonatiszti Lóvéi senyeyylet elnöksége. Nevezési zárnapok. Az Urlovasok Szövetkezete titkárságánál. Budapest Nemzeti Casino. Február. Alag. Első tavaszi meeting. 1. I. napi Rákosi dij. Gátv. Hdcp. 10000 K. 2800'"/. III. . Nagy alagi akodv. Tdij és 11000 К. 5000'У7. I. napi Rákosi dij. Gálv. Hdcp. 10000 K. 2800V

2. Nevezés, a Teherk. ^PAÁRJÁNOS^ ÉKSZERÉSZ = BUDAPEST, 1 Y„ K0R0NAHERCZEC-UTCZA 3. SZÁM. % Ut fa NAGY YÁLASZTÉK 5P0RTTÁRGYAKB\t KÜLÖNLEGESSÉGEKBEN, YERSENYÉS YADÁSZDIJAKBAN. ЙЛ. Rögtöni vetelre kerestetik hosszabb távlovaglásra alkalmas kitűnő menetképességű, kitartó, elegáns idomú angol félvér vagy arabs véiü paripa, azonkívül két gyors jncker esetleg könnyű kocsival, szerszámmal együtt. Ajánlatok a lap kiadóhivatalába kéretnek. 2—3 A legnagyobb kincs a jó egészség, melynek - fökelléke a tiszta levegő ! --- —— Hogy szobánkban állandóan tiszta, iirte levegő legyen, lenrleljük meg Beek Károly mi aMffiliti készülékét. E találmány kitűnően Levált. Egyszerű szerkezetű és minden ablakra alkalmazható A legcélszerűbb és leglngieniknsabb szellöztetö-készűlék. (Jazdasági épületekre es l„ istállókra is nélkülözhetetlen. I.evélbeni niegkeo о reseere bővebb felvilágosítással szívesen szolgál о о Beck Károly, szab. ablakszellozteto-késziilék készítő, Budapest, VIII., József-utcza 14. A szellöztetö-készűlék kiválóságáról tanúságot teliét számos előkelő intézet, hivatni stb Igy a m kir keresk mhiisterium. a pozsonyi áll. mii tanitókéjiezcie, a 1 esti Nap],, szerkesztősége és kiadóhivatala tovabha számos állami intézet Iskolák, kórházak, a hová az ablakszellőztető bevezettetett és kitűnőnek találtatott A zászlók közti versenyek. I. A zászlók közti versenyek kérdéséről az évek során sok tinta folyt, a nélkül, hogy ezáltal a sport ez ágára jobb idők virradtak volna. Bizonyos, hogy akadályversenysportunk nincsen rózsás viszonyok közt s hogy e téren sok a tenni való, de kétségtelen az is, hogy e gravamenek nem csak az uj időkre vonatkoznak : a mióta gát és akadályversenyek vaunak, e futások mezőnyök dolgában mindig szerény keretek között mozogtak s csak ritkán volt egy-egy idópont, mikor lendületet lehetett látni, hogy azután a szinvonal megint a régi szintre essék vissza. Akár a 60-as vagy 70-es évek krónikáit uézziik, akár az elmúlt esztendőét, zászlók közt mindig csak kis fieldeket láttunk galoppozni, jóllehet a sport e mesgyéjének egy idóbeu oly hathatós támogatói voltak, mint ~ hg. Thum Taxis, gr. Esterházy Miklós, gr. Szápáry Iván, gr. Festetics Tassilo, hg. Esterházy Pál, gr. Kinsky Zdenko, a Baltazzi testvérek stb. Az 1904-ik év, mint tudjuk, gát és akadályversenyek tekintetében újra nem elégített ki s már egyes hangok emelkednek, a melyek a Freiulenauból ki akarják küszöbölni az e fajta futósokat. Statisztika szempontjából mérlegelve az eseményeket, ezen nem is lehet csodálkozni. A bécsi tavaszi meetingen, a hol a steepieristállóknak tudvalevőleg legtöbb tér nyílik az érvényesülésre s a melynek a korai idópont, tehát még ép anyag kedvez, a 20 zászlók közti díjért mindössze 89 ló állt ki sikra, az átlag tehát valamivel több, mint négyes. Mit lehet akkor késó ószszei várni, mikor az anyag nagy rés/e a metier nehézségénél fogva mar kidőlt ? A bécsi jockey-club, a mely az oppoziczió daczára pályáján a sziuekben gazdag akadálysportot fenn akarja tartani, tôle telhetőleg iparkodik a versenyüzein ez oldalát támogatni. Legfontosabb ujitás e téren, hogy az 1905-ik évi propozicziók Bécsben eltörölték az 1800 K. értékii futásokat s a versenyeket csak continentalis lovaknak, francziák kivételével irtak ki. Az előbbi módosítás mindenesetre üdvös s általános helyesléssel találkozik, a másodikra alig volt szükség; ugyan kinek jutna eszébe az adott viszonyok közt hurdlereket importálni '? Hogy a bécsi versenyüzembeu milyen tarthatatlan helyzetük volt az 1800 K. értékii gát és akadályversenyeknek, egy példa fogja illusztrálni. Kottingbrunnban még idén is vannak ilyen jellegű versenyek s egy gátverseny handicap értéke például 1750 K. Ha a ló a versenyt megnyerte, ugy a nyereménj hói a következő tételeket kell levonni : Trainer 177 К. Manager 177 « Jockey 200 « Versenyegylet százaléka 88 « Pályapénz 10 « Startpénz 10 « Ilandicappénz 10 « Személyzet borravalója 60 « összesen 672 K. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a jockeynek expense-ek is járnak, ugy a tulajdonosnak körülbelül 1000 K. nyereség marad, vagyis oly összeg, a mely a koczkázattal és a befektetett tőkével semmi arányban sincs. És hol van még a ló utazási, box és idomitási költsége ? Felette kívánatos tehát, hogy a bécsi példa Kottingbrunnban is mielőbb érvényre jusson. De az 1800 K. értékű versenyeknek Bécsben való beszüntetésével az osztrák lovaregylet nem nyerte meg a, csatát s a zászlók közti sport viruló — a szó relativ értelmében — csak ugy lehet, ha minden részét lehetőleg szilárd alapra fektetjük. Azért talán versenytechnikai szempontból nézve, nem lesz érdektelen sorra venni a bécsi és kottingbruuni pályákon dűlőre kerülő gát és akadályversenyeket s a sort a két legértékesebb hurdle-raoeszal, a Schönaui díjjal és a Kahlenbergi dijjal kezdjük meg. A Schcnaui dij 25,000 K.-ja kétségtelenül jó vonzóerő és sok kiváló sikversenylovat hozott zászlók közé. Kiható jelensége azonban két. okból nem lehet. Elsó sorban: az e versenyre preparált jobb sikversenylovak a verseny elmultával ismét régi metierjükhüz térnek vissza mert érvényesülésre, értékükhöz képest a gátak, és akadályok közt nincs elég alkalom. A második ok a training kérdésével függ össze. Mint minden nagy dij, a mely órára való preparálást kiván, a Schönaui dij is számos áldozatot szed. Az előkészített lovak nagy része a force-irozott munka következtében előzetesen elpusztul, a többi pedig teljesítve kötelességét, néhány hét vagy legjobb esetben hónap múlva adja he a kulcsot, a jobbik esetben: elveszti formáját. E jelenséggel a sikversenypályán is találkozunk, az sajnos, mintegy természetes járuléka a nagy dijaknak, kétszeres azonban a súlya gátak között, a hol az előkészitö munka amúgy is nehéz. Peterzell, Leptosyne, Sándor, Bruce Loire, Paillard, Ismét. Bútor egytől-egyig példái ennek, a Schönaui dijat megnyerve, formájukat többé nem tudták visszanyerni, részben e futással be is fejezték versenyearrierjüket. E két bajon segíteni nem könnyű, A jó sikverseny-lovak csak ugy maradnának továbbra is az uj metierben, ha megfelelő értékű futások vonzanák, mig így csak portyázásra indulnak a sövények közé s a szép d ijat gyakran el is viszk azok elöl, melyek számárakrealva van : a steepler-istállók elől. A mi a preparálást illeti, azon alig lehet változtatni. Minden trainer iparkodni fog hogy a start pillanatában teljes fítnessben állítsa lovát a zászló mögé, annyival inkább, mert a hurdler-pályán nem vigasztalhatja magát azzal, a mivel a sikversenyben : ha elesik a Trial Stakestől, megnyerheti a Nemzeti Hazafi dijat, lia a Király dijkor háromévese még nincs kondicziója tetőpontján, a derbyben köszörülheti ki a csorbát és igy tovább. A kettős bajt csak a Schönaui dij propoziczióinak revíziójával lehetne orvosolni. Erre legczélszeriibbnek látszik az a verseny feltétel, melyet a most megjelent feltételekig a bécsi őszi nagy akadályversenybe iktattak he, épen azzal a ezélzattal, nehogy a 10.000 koronás korteher versenyben olyan lovak arathassanak diadalt, a melynek nem a steeple chase a tulajdonképpeni metierjük. A jelzett futás feltételeiben ez a passzus állott : «Oly Téves és idősb lovaknak, melyek már legalább kétszer futottak.» ilyen módon a Schönaui dij talán elvesztené azt az érdekességét, a melyet a rája előzetesen boruló homály nyújt, de mindenesetre hurdler nyerné, mert egy Ritka II.-t vagy Bruce Loiret istállója nem futtatná előzetesen két kisebb versenyben. Egy másik expediens volna a dij szétdarabolása, ennek azonban barátai nem vagyunk, mert a versenyek története világosan rámutat a nagy dijak jelentőségére és szükségére a közönséggel szemben s ezt a szabályt nem lehet negligálni. A gátversenyek sorában jelentőség tekintetében a Schönaui dij után a Kahlenbergi gátverseny, egy 20,000 K-as mérkőzés következik. E verseny propozicziói is hova- tovább módosításra szorulnak, mert általuk a háromévesek háttérbe szorulnak, a jó hurdler nehéz feladat elé van állítva, főként pedig, mert ez a futás is a sikversenylovaknak kedvez. A feltételek szerint ugyanis a folyó évben 4000 K. ért. versenyt nyert lóra ÍJ kg., 6000 K. értékű dijára 3} kg. pönalitás jut. Mig a Schönaui dij nyerójére a 1 propozicziók 5 kg. túlsúlyt vetnek ki, négy éves és id. oly lovak, melyek a folyó évben még 4000 K.-t nem nyertek, 3 kg. engedményben részesülnek. Ez az utóbbi föltétel természetesen vonzani fogja a sikversenyek jó lovait, annyival inkább, mert előzetesen, gyakorlatnak egy kisebb gátversenyt is nyerhetnek, a nélkül, hogy azért pönalitást kapnának. De lehetővé teszi e feltétel azt. hogy a Kahlenbergi dij nyerője a kővetkező évben újra 3 kg. engedménynyel induljon, mig például a szeptemberi nagy gátverseny handicap győztese GJ kg.-mai kedvezőtlenebb helyzetben lesz. г.реп ezért minden évben néhány lovat egyenesen e versenyre szoktak manageálni, vagyis nem nyeretnek vele 4000 К-át gátversenybén. Ezzel aztán az anyag egy része skartba van téve s a többi lmrdle-raceek színvonala természetesen esik. Szükségesnek látszik tehát a Kahlenbergi dij föltételeit módosítani s elsó sorban a hároméveseknek több esélyt nyújtani, a mit igazol az, hogy eddig ezt a versenyt ilyen korú ló nem nyerte meg. E két verseny a zászlók közti futások legértékesebbje. A többi futás kisebb jelentösi gü >'•> velők meetingekkiut foglalkozhatunk. V hurdlo IUI UK I I