Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905
1905-01-28 / 5. szám
87 rekiiek Bécsben tavaszszal kínálkozik legtöbb tér az érvényesülésre. Ez alkalommal tiz ilyen jellegű díj kerül eldöntésre, értékük azonban 4000 K-nál nem emelkedik magasabbra. De ha kiemelkedő esemény nincs is, az istállók a tavaszi meetinggel meg lehetnek elégedve, mert minden kaliberű lovak szerephez juthatnak. Ha valamit kifogásolni lehetne, ugy legfeljebb az volna, hogy a handieapok (10 versenyből 6) uralják a helyzetet. Ez az arány kissé nagy, annyival inkább, mert tudjuk, zászlók közt mily nehéz, csaknem azt mondhatjuk : illuzorius ateherelosztó föladata. A nyári meetingen hat gátverseny kerül dűlőre, sorukban a 10,000 K-ás Reichenaui dijjal, a melynek tavalyi föltételeit igen helyesen ugy változtatták meg, hogy a sik-versenylovak már nincsenek előnyben s a pöDalitás annyival inkább elviselhető, mert a teherskála lényegesen alább szállott. A handieapok száma nyáron négy, tehát az arány itt is kedvezőtlen. A bécsi őszi meetingen már a háromévesek lépnek előtérbe, még pedig a négyévesek s idősebbek rovására. E meetingen hét hurdle-race van kiirva, belőlük négy kizárólag hároméveseknek, mig négyévesek számára egy olyan korteherversenyt sem találunk, amely akárcsak közepes lovat győzelemhez segithetne.Ez érezhető fogyatkozás s az istállótulajdonost annyival inkább érinti, mert e tekintetben Kottingbrunnban a helyzet épen olyan vigasztalan. A Vöslau melletti pályára négyéves vagy idősebb hurdlert ugy szólván vinni nem lehet, mert számukra mindössze csak egy gátversenyhandicap áll rendelkezésre. Ezen a bajon, amely a négyéves jobb hurdler-anyagot a season derekán egyszerre devalválja az osztrák lovaregylet, a melynek igazgatóságában a zászlók közti sport oly kiváló jóakarója és ösmerője, mint Taxis Miksa Egon berezeg foglal helyet, bizonyára mihamar segiteni fog. Egyébként megmaradva a kronológikus rend mellett, a karlsbadi propozicziókról csak azok tavalyi keretében szólhatunk, miután az uj föltételek még nem jelentek meg. Tavaly a csel) világfiirdóbeu hat gátverseny volt, köztük a hároméveseknek kiirt 6000 Iv.-ás Donitzi dij, mig az idősebbek számára korteherverseny, a szó jobl) értelmében nem volt. Egyébként itt minden kaliberű lónak alkalma nyílott az érvényesülésre. A kottingbrunni meetingről már föntebb a Schönaui dijnál és a négyévesek szemlélésénél szólottunk s ehhez még hozzáfűzzük, hogy a Vöslau melletti pályán tiz gátverseny van kiirva s közülök négy handicap jellegű, az arány tehát a korteherversenyekkel szemben helyes. A bécsi októberi meetingen kilencz gátversenyt találunk, köztük a Kahlenbergi dijat. Egy másik, az idősebb a közép classisnak alkalmat adó korteherverseny itt is kívánatosnak látszanék, de miután a jelzett futások közül idősebb lovak hatban vehetnek részt s a chief-event is nekik kedvez, a négyévesek és idősebbek e meetingen megfelelő szerepkörhöz juthatnak. Szintoly czélarányos a hároméves lmrdlerek dijainak elosztása, Ezzel befejeztük volna az osztrák lovaregylet pályáin dűlőre lferülö gátversenyek ösmertetését. Még egy osztrák gyöp van, a melyről megkell emlékeznünk és ez Pardubitz. A nagy akadályverseny 15000 K-ás első dijával a steeple chasekről írandó czikkrészletünkben fogunk foglalkozni. Itt összegezzük a bécsi, karlsbadi és kottingbrunni gátversenyeket s akkor azt látjuk, liogy e pályán összesen csak 47 hurdle-race kerül dűlőre, közülük pedig 29 handicap jellegű. Miután az utóbbi szám prcdominál, nem szükséges még egyszer elmondanunk mindazt, a mit föntebb az e fajta versenyek jogosultságáról irtunk. A gátversenyek egy másik terrenuma az urlovas-szövetkezet pályái. Itt a helyzet más, mint az osztrák lovaregylet gyöpein s másként is kell megítélni. Egyes futások csak urlovasoknak állnak nyitva, a legtöbben belföldi professionatusok lovagolnak s csak kevés ama futások összege, a melynek feltételei teljesen nyiltak. Közülük legjelentősebb a Rákosi dij. egy szerencsés ötlettel megteremtett kora tavaszi gátverseny-handicap, a mely megmutatja, hogy igenis, lehet e téren jó sportot elérni. Ez a verseny ma egyike a legnépszerűbbeknek és kiváló szakértelemmel beállított futások a háromévesek első értékes gátversenye : a Szent-Endrei dij, továbbá a késő öszszel dűlőre kerülő Sikátori gátverseny handicap, a mely novemberi terminusa daczára mindig jó képességű és az átlag fölött álló mezőnyt tud starthoz gyűjteni. Az Urlovasok Szövetkezete egyébként gátversenyekben 97,200 K. dijat ád, a mi igen figyelemre méltó összeg. Ezzel fölsoroltuk volna ama pályákat, a melyeknek jelentősebb zászló közti sportjuk van és konklúzióra térhetünk át. Ezek sorában első helyen állana az a kívánság, hogy több korteiierjellegü gátverseny Írassék ki, lehetőleg változatos propozicziókkal, liogy minden kaliberű lónak esély adassék. Kerülni kellene, hogy a sikverseny-lovak az értékesebb versenyekben ura kodó szerephez julhassanak s e czélból elsősorban a Kahlenbergi, de a Schönaui dij propozicziói is revizióra szorulnak. Fontos elv az is, hogy az idősebb anyag kihasználásának öszszel is alkalom adassék, mert az a nézet, liogy a hurdlerból idővel Steepler legyen, nem állja meg helyét : fölötte ritka eset, hogy jó gátversenyló nehéz akadályok közt is megállja helyét. Egy másik óhaj, a hely-pénzek fölemelése. Bécsben 4000 koronás dijaknál is csak 500 korona jut a második lónak, harmadik pénzt pedig csak tizenegy versenynél találunk. Ha a bécsi egylet azt a kulcsot fogadná el, a mely szerint a Magyar Lovaregylet versenyeinek hely-pénzeit beosztotta, kétségtelenül sokat tenne az ügy érdekében. Maguk a beiratási dijak aránylag alacsonyak s e tekintetben panasz nem lehet. Ezek volnának ama vouások, melyekkel a gátv rseny sport mai állapotán ha nem is gyökeresen változtatni, de leg% alább némileg segiteni lehetne. г A legelegánsabb egyenruhák és felszerelési czikkek tábornokoknak, törzs- és főtiszteknek, önkénteseknek a legdíszesebb és legjobb kivitelben. Csekély árkülönbözet a használat során kétszeresen megtérül. Weiner és Grüpbaim Budapest, IV.,' Kristóf-tér 8. V. .J НИХ), párisi világkiállítás GBAMH'RIX. Î 10 arany-, 20 ezüstérem, 30 tisztelet- és elismerő oklevél. ' Alapíttatott 1853-ban . I_ Kwizda Ferencz János cs. és kir. osztrák-magypr, román kir. és bolgár fejedelmi szállító, körgyógyszerész Bécs mellett .. . KORNEUBüRGRAN.:= Kwizda-féle Rsstitulíonsfíuiü cs. és kir. szab. mosóvíz lovak számára. En lives' ára 2 К. SO fillér. 40 év óta használják udvari istállókban, nagyobb katonai és polgári istállókban : nagyobb megerőltetések előtt és után erösitöszer az erő visszaszerzésére, továbbá az izmoK merevsége esetében stb. : a lovak it a trainingben erőpróbákra képesiii. Kwiida-réle Restifiitio«*I lud estik akkor valódi, lia ezen vé jejr v y el vau óllá tv». Képes árjegyzék ingven és bérm. Kép ... Főraktár : TOROK JÓZSEF gyógyszartíra, S BUDAPEST, Király-u. 12., Andrássy-ut 26. О A startokról. Sok szó esik most róla általában, de régi idő óta is meglehetősen vitatott téma a start kérdése. Nemcsak a szakemberek, de a versenytereket látogató nagyközönség is állandóan szőnyegen tartják e kérdést. melyet újra aktuálissá tesz az, hogy az angol lovaregyleteknél most képezi megvitatás tárgyát, hogy sikversenyekben az indítás állóhelyzetböl (mint minálunk történik), lépésben való indításból, vagy pedig repülő starttal történjék (ez utóbbi Németorszgban van érvényben). A kérdésnél érdemes egy perezre megállani. Az indítás a versenyek egyik oarkalatos tényezője, melytől igen gyakran nemcsak azok eredménve, de realitása is függővé van téve. Egy nem sikerült, vagy kevésbé sikerült startért legegyszerűbb dolog a startert okozni, a ki ilyenformán a kö/.önség bünkakjává lesz. Pedig, hogy sok mindentől fiigg egy-egy start sikerült volta, az közismeretit, s itt felsoroljuk ez okokat. Az indításnál döntő szerepet játszik a ló temperamentuma és a lovas ügyessége. A monarchiában való indítási mód, mely a lovaknak álló helyzetből való elindításából áll, közelíti meg leginkább ideális startot. Álló helyzetből indulva minden ló e tyforma lendülettel ugrik el a gép alól, legalább tulajdonképen igy kellene lennie, mig lépésből, méginkább ügetésböl való indítás egyes lovaknak minden alkalommal előnyt biztosit. Az inditó kötelessége abból áll, hogy a lovakat az inditószalag előtt egyvonalba felállitsa, a kellő pillanatot felhasználva, az indulásra a jelet megadja, azonkívül, hogy az esetleg lovának előnyt biztosítani akaró jockey t megrendszabályozza. Ennek daczára a jockeyk sok furfanggal, a starter által észre nem vehető, vagy meg nem büntethető módon igyekeznek lovukat mozgásban tartani, hogy az adott jelre hamar lábrakapjon. Ez, az úgynevezett mezőnyből való kiugratás a jockey ügyességétől függ. Vannak azonban lovak, melyeken az indításnál a legtöbb lovas se tud segiteni. Ezek két csoportba oszthatók: olyanok, melyeknek mechanikai és fizikai tulajdonságai olyanok, melyet ugy szoktunk kifejezni, hogy nehezen kapnak lábra, és olyarok, melyek idegenkednek a starttól, legtöbb esetben magától az inditó géptől. A nehezen lábra kapni tudó lóval bármit csináljon is lovasa, egy két galopp után a helyből gyors lovak megelőzik, s ekkor a lovasnak csak egy gondolatának szabad lenni, biztosítani lova számára oly helyet, hogy a végén felnyomulni tudjon. A nehezen lábra kapó lovak egy része speedes, s kezdősebessége helyet végsebessége van. A lépésből és ügetésböl való indításnál már több eshetőség van arra, hogy egy-egy ló vagy lovas a többi hátrányára előnyt biztosítson magának. A starter különösen nagy mezőnynél nem láthat minden lovat külön-külön, ö a jelt megadja, ha a lovak egy vonalban érnek el a géphöz. Már most. igen gyakori, sőt majdnem minden esetben megtörténik, hogy a géphöz közeledő lovak közül egyesek akár a ló makranezoskodása, akár a lovas fi fi к áj a révén nagyobb lendülettel csak az utolsó pillanatban érnek az inditó szalaghoz, s ilyenkor minden esetben az utóbbiak kapják a legjobb startot. Hiteles számitások bizonyítják, hogy az állóhelyzetböl és a repülő starttal való indítás között az első száz méteren 2— 2'/ г másodpereznyi differenczia van a repülőstartot vett mezőny javára, a mi 20—30 méter távolságnak felel meg. Ebből az adatból kiszámítható, hogy méterekben mily nagy különbséget tesz ki, ha állóhelyzetböl való indításnál a lovas oly ügyes, hogy lovának c-ak pár lépésnyi lendületet is tud adni a szalag fellebbenése előtt. Rövid versenyekben ez egyszerűen döntő befolyású, a mit Tarainak különösen nálunk való lovaglásának első esztendejében elért bravouros startjai bizonyítanak. A startnak minemüsége nagy kihatással van az elért időre is. Németországban, hol repülő starttal történik az inditás, sokszor oly szenzácziós időket mérnek leginkább rövid távú versenyekben, hogy azzal bármely klasszikus angol hasonló távú futásj meg lehetne nyerni, s valójában tudjuk, hogy a mienkkel sem veheti föl sikerrel a harezot, nemhogy lovai a gyöp classicus hazájában szerephez juthatnának. »
