Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-12-24 / 109. szám

1903. deczember 24. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 773 Az agarászatról. Irta: f/ró/' Vafj Ádám. Evekkel ezelőtt irtani e lap hasábjain az agarász sport fellendítése czéljából egy czikket. Akkor, sajnos, eredményt nem érteni el, kiváló örömömre szolgált azonban, most tapasztalhatni ez évi összejöveteleink alkalmával, liogy az ország minden részéről, hol a nemes agarász sportnak lelkes hivei vannak, azon kifejezés és óhaj jutott érvényre, liogy vigyiik előbbre, fejlesszük az agarász sportot hazánkban, még pedig a czél elérésére azon utat választva, melyre már csekélységem évekkel ezelőtt rámutatott. Más argumentumokat ma sem hozhatok fel az agarászat fejlesztésének szükségességemellett, mint régebben, sőt azon idő óta szerzett tapasztalataim még inkább meggyőztek azok helyességéről. Az agarászat fejlesztése két szempontból országos érdek is. Az egyik a lovassport fejlesztése, a másik a kipróbálás szempontjából. A lovas sport fejlesztése szempontjából az agarászat, hazánk viszonyait tekintve, a legmegfelelőbb, mert majd minden község határában akad oly terület, melyen lehet agarászni, egybekötve a hasznost a mulatsággal és testedzéssel, mert ily módon az ember egyszerre gazdálkodik is, agarászik is. Nem kell hozzá csak két agár, egy jó kis magyar ló és néhány birka. Ha ez megvan, űzheti mindenki a lovaglás nemes sportját, van czél, melyért tegye és ez a fő. Azért mondom, hogy ez fő, mert az országúton a sétalovaglást mindenki unja, és inkább letesz a lovaglásról. A falkavadászat, mely elismerem, hogy lovassport szempontjából szebb és jobb, de mit ér, ha a magyar viszonyoknak meg nem felel a lovas sport fejlesztése szempontjából, mert igen komplikalt nagy apparatussal jár és sokbakerül. Nein felel meg a magyar caracternek sem, mert nem oly lelkesítő, nincsen a rajta, rajta és hajrá ! Volna még a polo, ez lovas szempontból az agarászattal majdnem egy, a különbség csak az, hogy nem oly lelkesítő és magyaros, mert egy fagolyót kell ide-oda verni, tehát, nem természetes, de mesterkélt, a magyar pedig nem szereti a mesterkélt dolgokat s arra nincsen kilátás, hogy középosztályunk felkarolja ezen sportot, nem felelvén meg karakteréuek, már azért sem, mert játék. A másik szempont a lókipróbálás szempontja, mely szempontból is igen üdvösnek tartom az agarászat fejlesztését. Az agárversenyeken a ló három nap reggeltől estig éheu-szomjan 70—80 kilóval a hátán tesz szolgálatot, mert nekünk agarászoknak nincsen tizenkét vadászparipánk, — és lovagolnunk kell mindenféle elképzelhető területen, néha csupa zsombékon, sziken, gőzszántáson, néha disznóturás között, a hogy jön, fontos ezt figyelembe venni a kipróbálás szempontjából. Ezen felül még a legtöbb helyen, hol versenyek tartatnak, aversenyterülethez reggel ki, este haza •20 kilométert is tesz a ló. Ennek a kipróbálásnak egy agarászló csak 8 hétig van alávetve, vándorol egyik helyről a másikra, pihenésül vasutazik. Ebből, azt hiszem, világosan kitűnik, hogy ez a neme a lókipróbálásnak legjobban megfelel katonai szempontból is, mert leghasonlóbb a katonalónak szolgálata az agarász lóéhoz. Arról megvagyok győződve, hogy a jó agarászló, a katonaló minden szolgá ati igényének megfelel, de hogy egy telivér versenyló akár a legjobb is, megtud-e a katonai szolgálatnak minden tekintetben felelni ? azt kétlem. Szabály kivétel nélkül nincsen. Ismétlem tehát, hogy a lótenyésztés szempontjából is igen fontosnak tartom az agarászat fejlesztését és üdvösnek vélném, lia az állam segédkezet nyújtana, nagyobb mértékben, mint eddig, az agarászat fejlesztéséhez. Bizom is benne, hogy most, ha az agarászat fejlődése megindul, az állam nagyobb mértékben fogja támogatásban részesíteni az agarászegyleteket, jól felfogottérdekében. Oil. Planner Ujabban az általam hangoztatott eszme kezd mindenfelé tért hódítani. Fejleszteni egy sportot csak ugy lehet, ha annak értéket teremtünk. Azért ismételten ajánlom eszmémet elfogadásra, hogy rendezzünk agárversenyeket Budapest közvetlen közelében, hogy felkeltsük az érdeklődést az agarászsport iránt. Közönséget kell teremtenünk sportunknak. Ez pedig csak ugy érhető el, nézetem szerint, ha versenyeket olyan helyen tartunk, a hová a főváros közönsége is könnyen hozzá fér, a másik pedig, hogy versenyeket ugy rendezzünk, hogy a futásokat a közönség láthassa. Ne féljünk attól, hogyha ilyen versenyeket is fogunk tartani,' sportunk fellendítése érdekéhen, hogy több nyulpecsenyét nem eszünk. Legalább én ettől nem félek. Meg vagyok győződve, hogyha versenyeink egy részét ilyen módon tartanák a sportok lelkes barátai, kik nagy számmal vannak a főváros lakosai közt, szívesen támogatnák ezen magyar sportot és jutalmul támogatásukért élvezetes és lelkesítő sportnak leimének szemtanúi. Meg vagyok győződve arról is, hogy ez uton rövid idő alatt oly lendületet venue az agarászsport, hogy e téren egész Európában csak Anglia versenyezhetne velünk. Azért is kérem mindazokat, a kik érdeklődnek az agarász sportiránt, gyűljünk össze Budapesten egy értekezletre, melynek czélja lenne egy agarász club létesitése. A club Budapest közelében ugy tartaná versenyeit, liogy a közönség könnyen hozzá férhetése biztositva lenue és a mi fő, a futásokat végig élvezhetné. Ha ezt sikerül összehozni, a siker biztositva van. Nem mulaszthatom el ez alkalommal soraim bezárása előtt, hogy nestoruiiknak, vezetőnknek báró Podmaniczky Géza őnagyméltóságának hervadhatatlan érdemeit, melyeket az agarászat fejlesztése terén szerzett, ne méltassam. Hisz ha nem б lett volna nekünk fejünk, elhagyatottságunkban már régen elpusztultunk volna, de ö, az б lelkesitő vezetésével, szakértelmével nem engedte, hogy ez megtörténjen. Sőt évről-évre előbbre vitte ezt a magyar sportot hazánkban, ü teremtette meg az országos agarász szövetkezetet, mely most virul, az ő eszméje volt az agár «Derby» és keresztül is vitte eszméjét, minden akadály elhárításával, mert csakis a régi agarász gárdából való ember képes oly ifjú lelkesedéssel kezelni az ügyeket, mint ö nagyméltósága. Folyó évi november hó 9-én este összejöttünk, liogy megünnepeljük az országos agarászatot. Fényes társaság gyűlt egybe, nagy volta pompa és a fény.tánczolt, mulatott az ifjúság, az igazi agarász embernek azonban nem volt kedve. Valami nyomta a lelküket, hiányzott valaki. Ez a valaki báró Podmaniczky Géza ő nagyméltósága volt, az agarászok atyja, vezére. Elméjében mindegyiknek az forgott, mi lesz velünk agarászokkal, ha vezércsillagunk elhagy sárvaságban maradunk. Megkövetem Nagyméltóságodat az igaz magyar agarászok nevében, ne hagyjon el bennünket, de tartson meg továbbra is vezérlete alatt és támogasson bennünket éppen most, mikor egy uj korszak nyilikaz agarászásra. Alapitsa meg jövőnket, mert csakis Nagyméltóságodszemélye képesezen I általános kívánságot teljesíteni. Azt kiáltom, éljen báró Podmaniczky Géza ő nagyméltósága szeretett elnökünk. Es hallom a visszhangot a szélrózsa négy irányából : Éljen ! Éljen ! Éljen ! Éljen ! Egy gesztenyepej öéves'angol félvér. 175 cm. magas, hibátlan, tenyészigazolványnyal ellátó tt fedező mén, tenyésztés felhagyása miatt eladó. Ára 40C0 korona. Czim a kiadóhivatalban. :

>