Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-12-24 / 109. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1903. deczember 24. Ma К к t';i ] vay Géza Magánméneseink termelő képessége. Mindenesetre kiváló érdekű tenyésztési kérdés a magánménesek termelőképességének szembeállítása a közös hadsereg csikótelepei szükségleteivel annál is inkább, mivel a legtöbb ménes a számfeletti lóanyaga értékesítési módozatainál, emlitést tesz hároméves csikóinak a hadsereg részére való eladásáról, s megállapíthatjuk az alább közölt adatokból, hogy eme szükséglet a magánménesekből évente kikerülő lóanyagban bőven fedezetet is talál. Beszéljenek tehát az alábbi adatok : Az ország területén 423 ménesben fedezett 479 mén összesen 13,029 anvakanczát, a tapasztalatok szerint szigorú mérték alkalmazása mellett számításba vehetjük, miszerint az anyakanczák 50°/o-a hoz élő csikót a világra, ez tehát kitesz évente ... 6514 csikót. Ezen csikók számából, 3 éves korig leendő felnevelésükig levonandó : a) elsö életévükben 5% az elhullás fejében, ez kikerekített őr szegben kitesz 325 darabot b) második évükben ismét levonandó 5°/o az elhullásra a megmaradottak számából, a mi ismét kitesz kerekitve 310 darabot c) harmadik évükben végül isméi fenti czimen 5°/o levonandó a kétéves korig felneveltek számából, ez kitesz 295 dbot Elhullás fejében feliát összesen levonandó 3 év alatt 930 darab, ugy, hogy e szerint a harmadik év végével, a magánménesek szaporulatából számithatunk 5584 darab hároméves csikóra. Ezenkívül számitásba kell vennünk, hogy a ménestulajdonosok tenyészanyaguk, valamint használati lóanyaguk pótlása czimén megtartják a fiatal nemzedék mintegy 15°/o-át, a mi ismét kitesz kerek számban 833 darab csikót. Ezek levonásával tehát marad rendelkezésre ... 4746 darab hároméves csikó. Azonban tekintetbe véve, miszerint több magán ménes a vonatkozó adatok be nem érkezte folytán fel nem említtetett, az ezekből származó csikók beszámításával az évente rendelkezésre álló 3 éves csikók számát kikerekítve bizvást ... 5000 darabra tehetjük. Ezzel szemben a cs. és kir. közös hadsereg lóavató-bizottságai a csikótelepek részére évente kb. 1400 darab ménesbeli származású 3 éves csikót vásárolnak Magyarország területén, ezek levonása ut îin tehát még mindig fenn mara

d 3600 darab kiválóan felnevelt három éves csikó a piacz szükségletére. Az ország köztenyésztésének 1902. évi termelőképességének rövid ismertetése a következő : A m. kir. állami méntelepek állományából az 1902. évben szervezett 972 fedeztetési állomásra kiosztott 3101 db. mén fedezett összesen 115.628 kanczát, feltéve, hogy ezek után legalább is 50°/o élő csikó származott, ezen számítás alapján tehát kitesz a született csikók száma 57814 drbot. Ugyancsak 1902. évben a köztenyésztésre igazolványnyal elláttatott az ország területén 2290 darab mén, mely összegben ugy a kor folytán a köztenyésztésre kisorolt idős állami mének, valamint az állam által adományozott községi mének is bennfoglaltatnak. Ezen méneknél átlag csupán 40 darab kancza fedezését vesszük számitásba, holott köztudomásu miszerint ily mének átlag sokkal több kanczát fedeznek, tehát 2290X40, annyi mint 91600 drb kancza, ezek után is csupán 50°/o élő csikót számítva, nyerünk 45800 drbot. Az állami ménesekben elhelyezett törzsmének az 1902-iki idény alatt öszszesen 1384 drb. magánkanezát fedeztek, melyek zömét a mezőhegyesi tájfajtatenyésztés szolgáltatja, ezek szaporulatára ismét 50Vo-ot számitva nyerünk 692 drbot. Összesen tehát az ország köztenyész tésében a csikószaporulat kitesz évente 104306 drb. csikót. A 104306 darab csikó számából 5% elhullási százalék fejében levonandó az elsö évben 156Í6 darab, a második évben a fenmaradottakból ismét ugyancsak 5°/o, marad e szerint 4443 darab, végül a harmadik évben a második évben megmaradottak számából szintén 5% levonandó lévén, összesen tehát a született csikók számából három éves korukig levonunk _. 24290 drb. csikót és igy fennmarad ezek levonása után ... ... ... ... 80016 drb. csikó. A tenyésztők tenyészanyagjuk, valamint használati lovaik állományában beállott hiány pótlására megtartják a 3 éves csikók mintegy 15%-át, a mi ismét 12000 darab csikót tesz ki, ezek számát ismét levonásba hozván marad tehát rendelkezésre ... ... ... 68016 drb. csikó. Hozzászámítva ezen összeghez a magánménesekböl évente nyerendő fent kimutatott csikószámot, azaz 5000 drbot, az országban tehát rendelkezésre áll évente ... ... 73016 drb. három éves csikó. Ebből levonandó még a cs. és kir. közös hadsereg, valamint a honvédlovasság mintegy 10000 darabot kitevő pótló szükséglete, mely összegben a csikótelepek szükséglete is bennfoglaltati

k — - - — — — 10000 drb. Marad az ország lótenyésztéséből a piacz, illetve a külföldre leendő kivitel szükséglete fedezésére évente ... ... 63016 drb. ló. Ezen számítás szerint évente tehát 63016 darab lónak az ország területén leendő termelésére bizton számithatunk, sőt még ezen összeghez hozzáadhatjuk a m. kir. állami lóten) ész-intézetek állományából évente eladásra kerülő mintegy 700 drb. különféle tenyész- és használati (mének kivételével) lovak számát, mutatkozik végösszegként 63716 drb. ló. Miután azonban csupán az ellenőrzés alatt működő mének után származott csikók mennyisége vétetett számitásunk kiindulás pontjaként, s az ellenőrzést többféle módon elkerülő mének működése teljesen figyelmen kivül hagyatott az ily mének után az ország területén évente származó csikók számát bátran ÍOO'JO drbra tehetjük, ugy, hogy e szerint Magyarország évi lófeleslegét vérmes számítás nélkül is — - 73716 drbra, illetve kikerekítve 75000 « tehetjük, mely körülmény fényesen igazolja hazánk lótenyésztésének közgazdasági és honvédelmi szempontból való fontosságát és kiváló szerepét. Báró Podmaniczky Gyula. Tisztek versenylovaglása Argentinábaii. Von Colditz német százados ki az argentínai hadsereg vezérkarához van beosztva a «Militär-Wochenblatt»-nak « kővetkezőket irja : Nem régiben egy olyan lovaglást vittek itt véghez, mely az otthoni (európai) lovas körök érdeklődését nagy mértékben fel fogja kelteni. A cordobai helyőrség tisztjei között lefolyt versenylovaglásról van ugyanis szó. A kinduló ponl a cordobaiSierrában épült Éden-szálloda (körülbelül 800 méter magasságban) volt, mely Cordoba városától 67, más mérések szerint még valamivel több kilométernyire fekszik. Az ut, mely elsö harmadában rossz hegyi ösvény, kezdetben köves fensikon át, azután a meredek Cumbre-ra (Pande Azucar magaslat, 1257 m.) fel és innen körülbelül 46 km.-nyi uton szelid lejtőben leereszkedő sik terepen át vezet a 439 méter magasságban fekvő czélhoz. Még a gaucho (lovas pásztor, csikós) is leszáll lováról, ha a Cumbre-n megy át, képzelhető tehát, hogy ez milyen meredek. Az ösvény azonkivül számtalanszor sziklás medrü hegyi patakon vezet át. Mestizokat és belföldi lovakat, az úgynevezett criollios serranos-t volt szabad használni. Á lovasoknak a versenylovaglás alatt három helyen kellett jelentkezniük, hol tisztek voltak felállítva, kik az átlovaglás idejét stb. feljegyezték. A súlynak határt nem szabtak és nyeregszerszámot ki-ki saját Ízlése szerint választhatott. A lovagláson 19 tiszt vett részt. A győztes Fernandez alezredes, a 10-ik lovasezred parancsnoka és az yperni lovasiskola egykori tanítványa az utat 2 óra és 40 percznyi bámulatosan rövid idö alatt lette meg, egy kilométert tehát átlag 2 perez 45 mpercz alatt. Az első ötnek beérkezési ideje között nagyon csekély volt a külömbség: tizennyolez perez. A lovaglás eképpen folyt le: mind a tizenkilencz résztvevő egyszerre indult és mindjárt kezdettől fogva nagy ütemet vettek fel. Rövid idö múlva a tüzértisztek lefogták lovaikat és a Cumbre lábáig folyékony ügetésben és csendes vágtában lovagoltak. Itt leszálltak és lovaikat kantárszáron vezetve futólépésben tették meg az utat fel a hegyre és onnan le. A hegység lábánál megint felültek és jó darabot nyugodt vágtában haladtak, miközben nyolez más tisztet elhagytak, kiknek lova már küzdött a fáradsággal. Egy ló már kimúlva feküdt az uton. Az utolso 20 kilométert erös vágtában és futtatásban tették meg, mialatt kivettek a lovakból mindent, ami csak kivehető volt. A győztes és a második másképpen jártak el. Ezek a kiinduló ponttól a Cumbre lábáig hosszú vágtában, innen a hegy fele útjáig lépésben lovagoltak, azután futólépésben föl a hegytetőre, innen a meredek lej tön le rövid vágtában és azután vágtában a czélig. A győztes csak kétszer engedte lovát háromhárom perezre magát kifújni, noha ez a ló vitte a legnagyobb terhet, 93} kilogrammot. A többi lovas súlya a 60 és 90 kilogramm között változott A lovak 7—11 évesek voltak; négy közülök megdöglött. Érdekes az edzés módja. A győztes a verseny előtt hat hónapon át lovával naponta 10- 15 kilométert tett meg ügetésben és vágtában, közbe-közbe 50 kilométerre nyújtotta az edzést. A tüzértisztek csak két hétig edzették lovaikat, ezalatt az idö alatt egyszer 30 és egyszer 50 kilométert ügettek. A többi napokon a lovakat 4—6 órát lépésben jártatták. A győztes lova az edzés ideje alatt naponkint 4—4 kilogramm aprószemü kukoriczát, 6—7 kilogramm száraz és 1} kilogramm friss alfalfát és } —1 kilogramm afrechot kapott. A versenyre könnyű aczélpatkókkal volt a ló vasalva. Valamint az egyes, ugy az átlagos igazán rendkivüli eredmények nemcsak a tisztikarnak kiváló lovasszelleméröl, de lóanyagánák jóságáról is tanúskodik, mely utóbbit az angolok délafrikai tapasztalataik alapján kétségbe vonták. Személyesen megfigyeltem, hogy az angolok a legselejtesebb anyagot vásároltak össze, rosszabbat már nem is találhattak. Valóságos ágyutöltelék, a pampában nevelkedett puha patáju lovak 25—50 pesosért, melyek életükben pampafünél egyebet nem ettek. Ha a hegyvidékek pompás lóanyagából vettek volna az angolok lovakat, sok szomorú tapasztalattól megkimélhették volna magukat. Régebben a magas Cordillerákban tett nagy lovaglásaim alatt magamnak is gyakran volt alkalmam a hegyi lovak rendkivüli kitartását csodálhatni. Az ilyen hegvi ló kemény talajon az átlagos európai katonalónak határozottan jóval felette áll ; az északamerikai ló sem éri el e tekintetben, mint a hogy azt Kaliforniában és a spanyol hadjáratban szerzett tapasztalataimból tudom. о