Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-12-24 / 109. szám

772' VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1903. deczember 24. Ügetó'-sport Magyarországon. Irta : y rőf Keglevich Gyula. Ha nézzük a más államok lótenyésztését, majdnem azt látjuk, hogy a lótenyésztés, nemcsak hogy egy oldalú, mint nálunk, hanem ugy a kocsi ló, azaz ügetőtenyésztés, mint a telivér vagyis a hátasló-tenyésztés együtt halad, és ezzel kapcsolatban ugy az ügetősport, mint a galoppsport egyaránt tért foglal. Ez tulajdonképen a helyes irány, mert általában a közszükséglet nem tisztán a hátasló, de ellenkezőleg nagyobb a kocsiló szükséglet. A lótenyésztés pedig nem más, mint a gazdálkodásnak egyik ágazata, tehát, aki helyesen akar gazdálkodni, annak azt kell nézni, mily lófaj iránt van a kereslet, annak a tenyésztése gazdaságos. Itt Magyarorozágon azt tartják, hogy a teli vértenyésztés, minta hátasló faj, tenyésztendő,melynek már külföldön is nagy hire van és ebben nagy a kereslet. Továbbá honvédelmi szempontból keli, hogy e faj tenyésztessék, mert ez adja a katona-lovat. Nem akarok most e kérdéssel foglalkozni, de csak azt jegyzem meg, hogy az előbbire nézve a külforgalmi statisztika a mérvadó, melyből látható, hogy a kivitel Ausztriába és vám külföldre, a kivitelnek csaknem 65%-ja a kocsiló, a többi 350/0 megoszlik a hátasló és a vágóló között. A mi a honvédelmet illeti, helyes ha erre nagy súlyt fektetünk, azonban már sok, a legbékességesebb természetű lótenyésztő sokat felsóhajtott : miért nincs már egy kis mozgósítás, hogy lótenyésztésétől szabadulhatna. Tehát ne legyünk elfogultak, vegyük szemügyre a jövö tenyészirányt, melyet ismételve mondom, nem akarok most fejtegetni. Egyet azonban meg kell említenem,mert sokan vannak olyanok, a kik azt mondják, hogy a teli vértenyésztés a helyes irány, mert a mely telivér hátas lónak nem alkalmas,azjó kocsilónak. Ez itt egy nagy tévedés, mely ha állott talán régebben, ma ez már nem áli, mert amily bizonyos, hogy a telivér ló mint hátasló a legtökéletesebb, de kocsilónak, a kocsiló fogalmának meg nem felel, a kocsilónak, magas fejtartás, magas,

1 járás keli, mert a kocsi-y ban a ió csak igy mutat. A telivér lónál ez nincs meg, mert ennek lapos a járása, nyújtott a fej tartása és mint ilyen a kocsiban éppen mit sem mutat. Az igények a XX-ik században igen magas fán vannak már és ezzel kapcsolatban az emberek a hasznosat, a jót bizonyos csiny és Ízléssel kívánják összekötni, mint a szabó a ruhát, a czipész a czipőt. a divatkereskedő a nyakkendőt is ugy késziti, hogy abban meg van az izlés, a csiny, a kecses, stb. Igy van ez általában mindenné], igy van a kocsiiónái is. No már most eljutottunk idáig, t. i. hogy eddig Magyarországon csak a teiivérló tenyésztetett, arabs és iipizzai és más fajok kisebb arányban, de ezek — kivéve a iipizzai, ámde ezek aprók, mind nem felelnek meg a mai kor igényeinek, a mai kocsiló fogalmának. A mai kocsiló fogalom, mint emlitém : magas fejtartás, magas járás és sebesség ; és ha kérdeznék, mely faj adja ezt a lovat?, egyedüli felelet: az amerikai ló. Az amerikai lónak itt Magyarországon sok ellensége van, de ezen én nem busulok, mert sok ember mikor a bycicli divatba jött, egymást gúnyolta és fogadkoztak : én arra soha rá nem fogok ülni : épen igy volt az automobillal is, erre is ugyan ezt mondták, de hozzá is tették még ehhez : mert büdös, és mikor mindezekkel megismerkedtek, azok a iegpassionatusabb byciclisták és automobisták lettek. Igy van ez az amerikai lóval is, addig szidják, de aki egyszer oly kocsiba ült, melyben sebes amerikai ió volt fogva, azonnal más véleménnyel volt arról. Az amerikai lónál az a kifogás, hogy nem kitartó. Azt hiszem, hogy az amerikai lóról sem fogja senki azt tartani, hogy az örök mozdony, vagy azt valami láthatatlan erő hajt, hanem az is csak szervekkel biró állat, melynek izmai és tüdeje van, és a sebesség, lia ez nagyobb fokra száll, bizony az a kitartás hátrányára van. Tehát ha egy telivér kocsiló 20 kilómétert 3 perez átlag alatt üget, az amerikai ló, mely 20 kilométert 2 perez átlag vagy még annál kevesebb alatt szalad meg, annak a tüdeje és izomzata kissé elő lesz véve. Ámde a dolog abban áll, hogy a telivér képtelen 2 perez alatt legalább vajmi kevés van, mely 20 kilómétert átlagban tudna ügetni, mig az amerikai képes egy — két, sőt három kilómétert is I p. 20—1:25 alatt elügetni. Szóval e ló fajnál az ügető képesség nagy, a mi épen a kocsilónál a megkívántató kellék. A mai világban az idő pénz, — ezt látja az ember mindenütt felírva, tehát az ut amit kocsin kell megtenni az bár mily rövid legyen, azon törekedünk, hogy minél rövidebb idö alatt tehessük meg. Miért járunk gyorsvonatokon ? Mert már ez a XX. század szüleménye, hiszen jóformán ma minden ember még maga-magát is szeretné megelőzni. A kitarást illetőleg az amerikai lónál — erről már ma beszélni nem lehet ; erről szakember nem beszél, mert a legutóbbi években megtartott minden rövid, ugy táv hajtásoknál, melyekben az ország legelső méneséből származó lovak vettek részt, a 20—40—100 és 600 kilométeres távhajtásokban, mind amerikai lovak győztek. Tehát erről többé szólni nem kell. Hogy Magyarországon az ügető sport annyira fejletlen, azért van, mert ügető ló aránylag kevés tenyésztetik, és a kormány részéről az egész ügy kellően nem istápoltatik. Nem akarom ennek az okát sem most kutatni csak a tényt hozom fel, hogy ez ma nálunk el van hanyagolva, pedig ez igen fontos közgazdaságot érdeklő dolog, mely előtt szemet hunyni nem szabad. Megboldogult Eszterházy Miklós gróf, már egy izben megakarta honosítani itt nálunk az ügető sportot. Dessewffy Alajos gróf, mint első magyar tenyésztő kezdette meg a tenyésztését. A Tattersallban voltak is iigetőversenyek, azonban a részvétel oly gyenge volt, hogy maga a közönség is meglehetősen unalmasan várta a végét. Abban az időben még Bécsben is kezdetleges volt a sport, még a dijaink sem voltak nagyok, ami miatt a bécsi ügetők mind lejöttek volna, itt pedig nálunk alig volt résztvevő, akkor a dolog el aludt. Később voltak jukker kettes versenyek, melyekben rész vett a megboldogult, és általánosan tisztelt és szeretett barátunk Dőry Lajos, Bernrieder József, Dessewffy Alajos, Fáy József fogatai, melyek akkor érdekes versenyek voltak, de nem volt az, mely a közönség érdeklődését felköltötte volna, mert ezek nem pályán lettek szaladva, hanem Városligetben a nagy rondauban, ugy hogy a közönség csak az indulást és jóformán az érkezést láthatta. Ugyanez volt a távhajtásoknál, a 20—40—100 kilómétereseknél, mely a közönséget nem érdekelte, és mint minden ilyen versenyek erősödése a közönség érdeklődésével van összekötve, ezek is abba maradtak. Legutóbb az Urkoesisok Szövetkezete vette kezébe az ügyet, mely eleinte, ha szerényen is, de mégis anyagi eredménnyel zárta le a számadásait, és a közönség is a befizetett belépődíj ellenében elég látványosságban és sportélvezetben részesült. Később azonban sajnosabécsi szellem vett erőt a szövetkezet vezetőségében, a bécsi propositiok lettek behozva a versenyeknél, mely propositiok csak ott állhatnak meg, a liol az ügetősport oly magas fokon áll, mint Ausztriában, teliát a magyar tenyésztőkés versenyzők háttérbe szorultak, mert miut mindennél a gyakorlat, a training a fő, ami itt szerényes volt, , az eredmény az lett, hogy a magyar versenyzők kedvöket vesztették, mivel a bécsiek az adott dijakat elvitték, a magyar versenyzők visszavonultak. Mi lett a vége ? Az Úrkocsisok Szövetkezete, nagy deficittel zárta le számadását és feloszlott. Mikor arról van szó, hogy közgazdaságot érdeklő dolog az ügetősport fejlesztése, mert az adja a sebes kocsi lovat, melynek ma kereslete van, melyeket épen az ilyen ügető versenyeken lehet kipróbálni, hogy aztán ezek után nevelhessünk, tehát e dolgot, vagyis az ügetősportot elaludni nem szabad hagyni. A közgazdaság kérdése, ez közügy, itt sympathia vagy antipathiának helye nincsen. Lehet, hogy sok ember, mondjuk több ember sympathiarozik a telivértenyésztéssel és annak kipróbálási eszközével a galoppversenyzéssei és kevesebb ember óhajtja az ügetősport fejlődését még ma, ezzel nem foglalkozom, de constatálnom kell, hogy constatálja minden közügyek iránt érdeklődő magyar ember, hogy az ügetősport ma a XX-dik században már egy szükséges dolog, mert ez a sebes kocsi ló egyedüli előállításának a módja, az ügető versenyzés pedig annak a kipróbálásának eszköze. A kormány sem térhet ki előle és ha ma tekintetbe vesszük a nehéz megélhetési viszonyokat, a kormánynak keli istápolni mindazt, ami a közvagyonosodást előmozdítja. Legújabban megalakult a Magyar ügető verseny egylet, Budapest székhelylyel, mely kezébe vette az elhanyagolt ügyet és biztos reménnyel néz a jövő elébe, mert czélul tűzte ki, hogy a magyar tenyésztést, a magyar honpolgár tulajdonában levő magyar lovak kipróbálását fogja szem előtt tartani és mint ilyet istápol, hogy saját tenyésztésünket emeljük, a magyar honpolgárokat buzdítsuk a tenyésztésre és saját tenyésztésünknek adjuk a dijainkat, ne pedig idegen vigye el azt, amit mi fáradságunkért megérdemlűnk.