Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-12-24 / 109. szám

768' VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1903. deczember 24. Az eladóversenyekben gazdát cserélt lovakról 1903-ban. A versenyző sportsmanek szempontjából felette érdekesnek ígérkezik az eladó versenyekben gazdát cserélt lovak felettilyenkor, midőn egy egész versenyév története fekszik ismét hátunk mögött, egy kis szemlét tartani. Eléggé fejlettnek nevezhető verseny - üzemünk keretében mindinkább nehezebbé válik az anyag kellő és mentől sikeresebb kihasználása. A konkurrenczia minden irányban növekedőben van, nem csak azért, mert a versenyanyag évről-évre szaporodik, de mert az észszerű management terén is, verseny-istállóink évről-évre több körültekintéssel operálnak s az igazi baklövések mindinkább gyérülnek. A versenyanyag sikeres kihasználásának aKadályai mindenképen nagyok. Klasszikus versenyt csak igazán jó lóval lehet nyerni s azt í'iaqne 1830-ból, sem mindi

g. Kisebb korteher versenyt vagy jól díjazott handicapot is csak jó ló nyerhet meg. S hányszor van valamely istállóban meglehetős képességű ló, de az még sem konkurrálhat a neki megfelelő téren kellő sikerrel, mert különböző körülmények folytán, pl. oly rosszul áll a handieapban, hogy eredményes indítására még csak gondolni sem lehet. Jó, kevésbbé jó és mérsékelt képességű lovaknál egyaránt előáll tehát annak a szüksége, hogy oly konluirrencziák is álljanak rendelkezésre, ahol a ló képességének megítélése után, hogy ugy mondjuk, a tulajdonos maga csinálja magának a chanceot, hogy eredménynyel futtathassa lovát. Ezen czélok szolgálatában állanak az eladóversenyek, melyek azonban éppen ugy, mint, a handicapok, nem minden tekintetben elégítik ki a versenyzők összességének Ízlését, minthogy az eladóversenyekben való konkurrenczia sokszor veszélyeket rejteget,"melyek felett nem minden istálló bir kellő fölényt gyakorolni. E veszélyek] daczára az eladóversenyekre nagy szükség van, s inkább lehetne bizonyos kereteken belül a handicapokat nélkülözni, mint az eladóversenyeket, melyek sok tekintetben oly élénk vérkeringést kölcsönöznek a sportéletnek, nogy ezen érdekes előnyök nélkül szinte nehéz volna már a versenyügyet elképzelni. De áttérve tulajdonképeni czélunkra, hogy a lefolyt versenyévben eladó versenyben gazdát cserélt lovak felelt szemlét tartsunk, mindenekelőtt konstatálnunk kell, 1903-ban eladóverseny utján eszközölt oly vétel, melyet minden tekintetben szenzációsan sikerültnek lehetne nevezni, nem fordult elö. Egy Hébe, melyet eladóversenyböl 6000 koronáért vásároltak, s mely azután az uj tulajdonos színeiben Királyné-dijat és Jubileum-dijat (vagy hasonló nagy versenyeket nyert) nyert volna, a lefolyt évben nem volt. Elsö klasszisu ló egyetlen egy akadt, mely eladóverseny utján került uj kezekbe, s ez a kétéves Hírmondó II. volt. Ez előtt a mén előtt még igen szép jövö áll s igazi versenykarriere je csak ezután következik. Hírmondó II. megvétele, bár még e lónak nem volt alkalma nagy dijakban konkurrálni, tekintettel a ló jövőjére, csakugyan sikerültnek jellemezhető, ámbár jelenlegi tulajdonosának Egyedi Arthur urnák 22.200 koronát kellett e mén birtokáért kifizetni. Azóta Hírmondó II. megnyerte a Níl-Desperandumversenyt, a Gaga-versenyt és a Hatvani-dijat, összesen 22,000 korona értékben, tehát vételárát majdnem megkereste. S minthogy Hirmondot, Ma és Con amore után, körülbelül Bon marché-va\ együtt a harmadik, illetve negyedik helyre kell helyezni évjáratában, Hírmondó H. ezidőszerint többet ér, mint vételára volt, tehát a versenyév egyik legsikeresebb vásárlásának minősilhető. A másik jobb klasszisu kétéves Sainte, mely szintén májusban cserélt gazdát, s 2O.O0O koronáért Szemere Miklós urnák birtokába került, azóta csak egy versenyt nyert, de többször futott helyezve, s közel 6000 koronát — tehát körülbelül a költségeit — kereste meg uj tulajdonosa színeiben. Ámbár a jövö évben klasszikus engagementja nincs, nem lehetetlen, hogy hasznos hároméves versenykariérje lesz, de miután alig hisszük, hogy ma akadna valaki, aki Salute-ért 20.000 koronát adjon, ez idö szerint Sainte vétele ugy tűnik fel, mely kissé tul lett fizetve. A kétévesek között leghasznosabb selling-plater Columbia volt. Elsö versenyét Péchy Andor urnák nyerte, s azután Krausz Lajos ur, Baltazzi Aristid ur harmadízben Krausz' Lajos ur, és végül Herzog Mór ur -ulajdonába került. Szemere Miklós urat kivéve, a többi ovvnerek valamennyien jól járták Columbiával. Krausz Lajos ur első izben 5400 koronáért vásárolta Columbiát, melyen árkülönbözetben két izben összese" 4800 koronát, dijakban pedig 8920 koronát, összesen tehát 13.720 koronát nyert, mely összeggel szemben csak a training és versenyzési költségek állanak szemben. Baltazzi Arisztid ur 8Í00 koronáért vette Columbiát, 8000 koronáért adta tovább, s 3950 koronát nyert vele dijakban. Herzog Mór ur pedig, aki októberben 10.000 koronáért vette meg a hasznos kanczát s akiaz jelenleg is tulajdonát képezi, 6930 koronát nyert vele dijakban. Ellenben Szemere Miklós ur 13,000 koronát adott a kancza birtokáért, 6000 koronáért adta el s 1970 koronát nyert vele dijakban. A legjobb vételek egyike volt továbbá Bogár, melyet Boross Jenő ur augusztusban 5500 koronáért vett meg Schossberger Lajos úrtól, s melylyel azóta 10Í00 koronát nyert dijakban, tehát beleszámítva a vételárt és az azóta felmerült költségeket, körülbelül teljesen ingyen áll Boross ur tulajdonában. Meglehetős jó vétel volt Krausz Lajos ur számára Sólyom, mely 6600 koronáért kerüli a nevezett sportsman tulajdonába, 5500 koronáért adta el, de egy hónap alatt 4930 koronát nyert Krausz Lajos ur számlájára. Rosszul járt ellenben a szürke kanczával Mautner Viktor' ur, a ki 7900 koronáért vette, s azóta (Gileának keresztelte el,) nem tudott vele versenyt nyerni. Sikerült rövid lejáratú vásárt csinált gróf Degenfeld Imre Maros-sa), melynek vételárán 200 koronát vesztett ugyan, de melylyel három héten belül 2940 koronát nyert dijakban. Némi nyereséggel lett lebonyolítva Krausz Lajos ur által Bedacht is, mely két izben volt a nevezett sportsman tulajdonában, s nem vesztett a kanczán gróf Andrássy Géza sem, a kinek rövid ideig szintén birtokát képezte. Frittura, Fiigcd, Fogoly, Kikelet, Százszorszép, Székely Montana, Etzel, Akarat oly vételek voltak, melyek ezideig még ugyan haszonnal nem jártak, de melyek a jövöben remélhetőleg megfogják érni a rájuk fordított költségeket. A leggyengébben sikerütt kétéves vételek voltak Sag, Lovrana, Africanus stb. melyeknél alig van kilátás, hogy költségeiket vagy vételárukat legalább részben is megkereshessék. Azon hároméves és idősb lovak között, melyek eladóversenyekben gazdát cseréltek, jobb osztályú lovak voltak Barbarossa II., Alfieri, Tannhäuser és Camperdown. Ezek közül Barbarossa II. karlsbadi győzelmei után — miután a lóra akkor nem volt ajánlat — egészen a bécsi szeptemberi meeting közepéig Péchy Andor ur tulajdonában maradt. Karlsbadban elsö alkalommal 3000, második alkalommal 6000 koronáért volt eladóversenybe betéve. Egészen bizonyos, hogy ezen összegekért megkapható nem lett volna, de aki J0—11,000 koronát adott volna akkor érte, az Barbarossát valószínűleg meg is szerezte volna. S nkkor ez fényes vétel lett volna, mert Barbarossa II. Karlsbad után még közel 17,500 koronát nyert dijakban. A bécsi szeptemberi meeting alatt Barbarossa az I. osztályú eladóversenyt nyerte meg, s gróf Trauttmannsdorff Lajos 20,000 koronát adott érte, de a herélt azután teljesen elvesztette formáját, s uj gazdájának többé egy fillért sem nyert. Mint heréltnek nem lévén alkalma minden versenyben konkurrálni, felette kérdéses, vájjon Barbarossa II. uj tulajdonosának behozza-e még a rája fordított költségeket. Alfieri

; amely az utolsó novemberi napok egyikén 10.400 koronáért került Müller ur tulajdonába, elsö klasszisu flyernek minösithelö s ha a ló négyéves korában is formába lesz hozható, Müllrr urnák nagy kilátásai vanak hogy dijakat nyerjen, s költségeit hamarosan behozza. Tanhiiasert Krausz Lajos ur 8100 koronáért vette Alagon, s minthogy a ló azóta 20 400 koronát nyert dijakban, lannhüuser már is oly hasznossá lette magát, hogy egy hároméves ló vétele sem minősíthető ez ídöszerint oly sikerültnek, mint a minő Tannhäuser vétele volt. Camperdownt is Krausz L ijos ur vette meg 10.000 koronáért. Miután Campet down uj ownerjének azóta 13.300 koronát szerzett dijakban, s mivel Camperdown teljesen egészségesen tért téli pihenőre s az ösz folyamán nagy formát is mutatott, ez okoknál fogva ezt a vételt is sikerültnek kelt minősíteni. A gyors Rózsa Lili birtokáért Löbl ur 2000 koronát adott Karlsbadban, s a kancza azóia 8140 koronát nyert neki dijakban, tehát vételárát és költségeit nem csak bőven bekereste, de miután azóta 3000 koronáért uj tulajdonba ment át, Rózsa Lili határozottan a legjobb vételek egyike volt a lefolyt versenyévben. Tubiczám birtokáért 3700 koronát adott Meichl ur s a kancza 6690 koronát nyert az ö színeiben : vétele tehát szintén hasznosnak bizonyult. A négyéves Hans Heiling 4000 koronáért került Krausz Lajos ur tulajdonába s azóta 6620 koronát nyert dijakban. Ez a vétel sem veszett tehát kárba. Elég jó vételek voltak még Condottiere, Teraskier, Marcheuse (mely két utóbbi zászlók között tette magát hasznossá); ellenben a legkevésbé sikerültek közé tartoznak : Töpörtyü, mely áprilisiján 84C0 koronáért került báró Üchtritz Zsigmond tulajdonába, Göndör. mely 3900 koronáért cserélt gazdát, Minlu (6200 kor) Milfay (7900 kor.), Rozmaring II. (4000 kor) stb., melyek közül csak Milfay nyert egy szerényen díjazott kis gátverseny. Voltak azután jó osztályú idősb lovak, melyek eladóversenyeket nyertek ugyan, de a régi tulajdonban megmaradtak, mint) Semperidem, Royal-Flush és Ormód. Gazdacsere eselén azonban hasznos vételek lettek volna. Ezekben rekapituláltuk a lefolyt versenyévben előfordult figyelmet érdemlő vételeket, melyből kitűnik, hogy a versenyanyag beszerzésére nem csak az évesek piacza, de az eladóversenyek is alkalmas teret nyújtanak, mely utóbbiak utján eszközölt vételeknek még az a jó oldaluk is meg van, hogy a kész versenylovak azonnal hasznosíthatók a nekik megfelelő versenyekben. Tattersall. Budapesten, Külső Kerepesi-ut 17., 19., 21. szám, szemben a köz ponti (keleti) pályaudvar leszállító oldalával. Telefon szám 51—95 Letét- és chequeforgalmi számla az angol-osztrák banknál. A székes-főváros által rendelkezésre bocsájtott vásárjoggal renoezi 40 holdnyi, területen Budapesten országos, heti, luxus- és ménlóvásárjait. Árverési vásárformával közvetíti a magánménesek nemes kanczaanyagát. A lóverseny saisonok alatt egyéves angol telivér csikókra tart árveréseket. Október hó legelején a m. kir. ménesintézetek eladásra kerülő lovai hasonlóképen árverési uton itt értékesíttetnek. A május havi díjlovaglás és ugratáskor hátasok adanak el. A vásártéri nagy vásárcsarnokba 1000 ló is elhelyezhető, ennélfogva tehát soha az egész év folyamán a vásárok rendszeres megtarthatását semmiféle rossz időjárás nem hátráltatja. A belterület tattersalli istállókba ismét 600 drb. ló helyezhető el. Ezen istállók a vásártérrel szervi kapcsolatban lévén, a társaság a lovak eladását bizományi közvetítésre bármikor elfogadja. El nem adó lovak istállózás, tartás, esetleg gondoztatással is szintén mindenkor elfogadtatnak; s általában csak a legjobb minőségű takarmánynemüknek bőséges adagolása mellett a főváros hasonló intézményeihez képest a legolcsóbb ártarifákkal képes a közönségnek szolgálni. Telepén lakó állatorvos utján állandó egészségügyi felügyelet. A lógondozók magaviselete felett szigorú ellenőrzés. Lovak jártalása télen a nagy fedett lovardában, nyáron a fél angol mértföldes ügető- s lovagló-pályákon történik. Bárminő felvilágosításokkal készséggel szolgál Gál Béla titkár.