Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-12-24 / 109. szám

764' VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1903. deczember 24. Tallinn Béla. Mérleg Egynapilapban olvastam azt az uj elméletet, mely szerint a lóversenyek arr avaiók.hogy a szegény néptől kisajtolt milliókat a gazdag urak zsebébe juttassák. Ezt a nézetet egy tanács szerezte meg: aki meg akar gazdagodni, álljon be versenyistállótulajdonosnak. Nem czélunk az ilyen fajta felfogások czáfolásába bocsátkozni s lia mégis foglalkozunk az elmélettel, azért teszsziik, merte tárgyban van egy és más mondani valónk, a mely talán nem lesz érdektelen a szakértőknek, a turf barátainak, de egyúttal megnyugtathatja azokat is, a a kik az emiitett tanácsot komolyan veszik s netalán előkészületeket tesznek az uj hivatásra. Versenyistállót tartani mindig uri passzió volt s mindig az marad, értve ezalatt azt, bogy a gyöpön aktive csak az vehet részt, a kinek anyagi viszonyai azt megengedik s a ki ebben szórakozást, örömöt talál. Mert jöjjön bár a legnagyobb tőke s egyesüljön a legnagyobb tudással, a versenyczélokra befektetett összeg kamatokat hozni nem fog, csupán abban, hogy az országos lótenyésztés ügye fellendül s a tulajdonosnak megvolt az az öröme, hogy szineit győztesen látta elvonulni a birói páholy előtt. A ki a verseny-sporttal foglalkozni akar, annak e tételekkel előre tisztában kell lennie és be kell látnia, hogy itt az üzérkedésnek helye nem lehet, s a futtatás igazi uri passzió, a melyhez sportérzék, áldozatkészség és kellő anyagi alap keli. Mindezt bebizonyítani nem nehéz dolog. Az alábbiakban megkísértjük néhány vonással egy nagy istálló íinanczialis képét megrajzolni s az igy nyert adatokból levonni a következtetéseket. Vegyük itt mintául a br. Springer vagy Dreher Antalféle istállókat, a melyek nemcsak a legnagyobbak, de nyereség dolgában is javarészt az első helyek egyikén állanak. Egy-egy ilyen istálló anyagát átlag 40 főre teszsziik s azután sorra veszszük, mik ez anyagnak megfelelő költségek. Első tételünk a klasszikus versenyek stakesei, értve ezalatt a deczember 15-étől a következő év deczember 14-ig terjedő időszakot, amibe természetesen nincs beleszámítva a korábban eszközölt, esetleges első beiratási dij, vagy a jelzett időponton tul fekvő határon fizetendő tétel. A részletes kimutatás azt igazolja, hogy a Dreher-istálló 1902 decz. 15-étől 1903 decz. 14-éig a klasszikus versenyekben 39,590 korona stakest fizetett, mig a takarékosabban nevező Springer-istállónál ez öszszeg 27,640 koronára rug, az átlagot tehát egy nagy istállónál 30,000 K-ra becsülhetjük. Ez öszszeghez nem számoltuk hozzá a kisebb versenyek tétjeit, a melyeket alább fogunk számításba venni. A második tétel a jockey kérdése. Nagyobb istálló ma már nem lehet el külön jockey nélkül, sőt a legtöbbnek két lovasra, egy könnyű és egy nehéz terhüre van szüksége ; egyes istállóknak ezenkívül még gát- s akadályversenyjockeyik s fizetett apprenticeik is vannak. A kik a viszonyokat ösmerik, nem fogják soknak tartani, ba ajockey költséget, beleszámítva az expence-eket, 25,000 koronára tesszük.Ebbe az összegbe természetesen nincsenek beleszámítva a lovaglási dijak, amelyeket szintén alább veszünk sorra. A training költségeit a legtöbb nagy istálló kulcsa szerint próbáljuk megállapítani. E szerint a tulajdonos egy lóért liavi 100 frtot fizet s ennek fejében a trainer viseli az összes tartási, utazási és box-költségeket. Igy tehát 40 ló havi 200 koronás számlája évi 96.000 koronára rug, ami a pályahasználattal, a melyet 4,000 koronával vehetünk föl, 100.000 koronát tesz ki. Itt is hiányzik egy tétel, a trainer százalékai, a melyekről később lesz szó. Lássuk most egy lónak mik az úgynevezett verseny költségei. Vegyük, hogy egy-egy ló évente átlag hatszor vesz részt kisebb versenyekben. Egy ilyen futás ára a nevezéssel, gyep-és handicappénzzel stb., körülbelül 80 koronára rug. Tehát egy-egy lónál 480 koronát tesz ki. A 40 lónál ez az összeg évi 19,200 korona. Itt számíthatjuk most a lovaglási dijakat, amelyek tudvalevőleg sikversenyenként 60, illetve győzelemnél 120 koronára rúgnak, átlag tehát 80 koronában állapithatók meg. Ha az előbbi tételnél, hogy egy ló hatszor fut egy évben, állunk meg, ugy 240-szer 80-at számitva, szintén 19.200 koronát kapunk, a mely összeg a szokásos ajándékokkal (jockeynak, lovász fiuknak stb.) körülbelül 25.000 koronára emelkedik. Szintén költséges tétel a trialek. Ha csak annyit veszünk számitási alapul, hogy egy ló évente bárom trialben vesz részt, ugy negyven ló százbusz trialban futott. Egy trial költségei lovanként (pályadíj, jockey dija) körülbelül 70 koronában állapíthatók meg s igy 120X10 - 8400 korona, a mi a jockeyk élelmezési és utazási költségeivel együtt körülbelül 10.000 koronára emelkedik. Ezenkívül fönnmaradnak az állatorvosi dijak, a biztosítási és beruházási költségek,stb, amelyeket hozzávetőleg 10.000 koronára teszünk. Összegezve tehát az elmondottakat a következő képet nyerjük : korona Stakesek 30.000 Jockey ... 25.000 Training ... ... ... ... ... ... ... ... ... 100.000 Versenyköltség ... 19.200 Lovaglási dijak ... 25.000 Trialek 10.000 Egyébb költségek ... ... ... ... ... . 10.000 219.200 De ez csak a meglevő anyag s minden évben a csikóvásárlásokra is jelentékeny összeg jut. Figyelembe véve azt, hogy a kihasznált anyag eladásából is befolyik valami, amit tehát a befektetési összegből le kell vonni, nem fogunk meszsze járni az igazságtól, ha a vásárlások tételét évi 60.000 koronára teszük. Igaz ugyan, hogy a Dreher istálló viszont ritkán vesz lovakat, de itt a ménes költségek rúgnak ugyanannyira, a mely összeg különben báró Springer Gusztávot is terheli. Mindent, és pedig- minimálisan számitva tehát egy nagy istálló évi költségei körülbelül 280.C00 koronára rúgnak. Mik ezzel szemben a nyeremények ? Ha igazságosak akarunk lenni, nem lesz elegendő egy év eredményét vizsgálódás tárgyává tenni, hanem több egymásután következő év mérlegét kell megalkotnunk. E kimutatások szerint a két emiitett istálló az utolsó négy év alatt a következő eredményeket érte el. 1900 1901 1902 1903 összesen Springer G. 159,515 261,058178,718 481,970 1,081,261 Dréher A. 185,948 180,891 126,563 201.363 694,705 Ebből az összegből le kell vonni a trainernek járó 10o/o-ot, továbbá 5°/

0-ot, a mely az általános határozmányok szerint a versenypénztárt illeti meg. Ilyenformán az összeg báró Springer Gusztávnál 918,260 k.-ra, Dreher Antal urnái pedig 589,700 k.-ra száll le. Ezenkivül a legtöbb nagy istállónak managere is van, a kire szintén 10o/

0 esik, a mely tételt azonban az adott két esetben nem vettük be számításainkba. Összesítve tehát az igy kapott adatokat, azt fogjuk látni, hogy egy olyan kaliberű istállótulajdonos, mint báró Springer Gusztáv vagy Dreher Antal ur, a kik pedig, mint emiitettük, a szerencsésebb ownerekhez tartoznak, passziójaikra 201,740, illetve 540,300 koronát áldoztak négy évben. A kép ugyanis ez : Bevétel br. Springer Gusztávnál 918,260 Kiadás « « « 1.120,000 Bevétel Dreher Antal urnái 589,700 Kiadás « « « 1.120,000 De milyen nagy lehet ez az összeg azoknál, a kik mint például báró Königswarter Herman, Szemere Miklós iir, stb. sokkal kevesebb szerencsével szerepelnek s nagy anyaguk daczára idén 123,755 illetve csak 88,520 koronát nyertek. Ez urak bizony nagy áldozatot hoznak a versenyügynek s az országos lótenyésztésnek, mert évről-évre a legbecsesebb anyagot vásárolják össze s nem riadnak vissza a legnagyobb költségektől, midőn a versenyügyről van szó. De éppen ez a két nobilisen gondolkodó főurunk példája mutatjh, hogy a sportsmanekben megvan az érzék más dolgok iránt is: mind a ketten sok jótékonyságot gyakorolnak, számtalan szép eszme megtestesülését segítették elő s mindig készen állanak, lia a társadalom hivó szava feléjük fordul. A versenyzés sportja tehát, mint látjuk, marad, mint eddig volt, uri passzió, nemes szenvedély, a melyhez a kufárságnak nincs köze, a minthogy az illetékes körök állandóan ügyelnek rá, nehogy meg nem engedett eszközök révén az üzérkedés váltsa fel a mai, köztiszteletben álló férfiak által önzetlenül vezetett versenyüzemet. LACKENBACHER f. WäS" III., Szép-utcza 3., földszint. Teleion: 650. Teleion: 650. Az összes bel- és külföldi versenyekre fix- és start-odds mellett fogadásokat elfogad 1901. évi Királydíj 4 3e Ma 51 12 5é Macdonald 66',, 6 3é Cou amore 51 12 4é Bonomodo 64'/, 6 4é Jenkins 61 12 3é Uncas 51 8 4é Beregvölgy 64", 14 3é Tarai 48 8 3é Bon marche 53 14 3é Blocksberg 48 8 4ë Cipész 57 16 3é Bob Adams 53 2v, ma 4 don amore 8 Bon marché 8 Hírmondó II. 10 Galahad 12 Une as 12 Bob Adams 14 Viceversa 4 Con amore 7 G org 10 Bon marché 10 Real Scotch 12 Bob Adams 12 Gika Osztrák Derby 1901. 14 Augur 25 Gondos 14 Kingdom 33 Vaduz 16 Blocksberg 33 Nugommorv 16 Tarai 33 Wood Peter 20 Hadur 33 Mixi 25 Ezerkilenczszázegy 33 Lelkem 25 Revé d'or 33 Gombás 12 12 12 16 16 16 Gajus hravour Galahad Tarai Augur Lucca Német derby. 16 Deutschmeister 20 Réve d'or 20 Waldteufel 20 Clavigo 20 Heliograph Double- és Treeble-eventek. Halmozott fogadások.