Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-12-24 / 109. szám

765 Magyar trainerek és jockeyk. Beszélgetés Szemere Miklós úrral. Lapunk egy munkatársa Szemere Miklós úrral beszélgetést folytatott a kiváló sportsman egyik kedves eszméjéről : a magyar trainerek és jockeyk képzéséről. Szemere Miklós ur tudvalevőleg nemcsak magyar jockeyt tart, hanem magyar a trainere is s magyar az egész istállószemélyzete, a mely összeségében csakúgy megállja helyét, mint az angol professionatusok. íme az interview, a melynek eszméi bizonyára meg fogják ragadni istállótulajdonosaink figyelmét. — A magyar jockeyk és trainerek képzésé- ! nek kérdésével már régebben foglalkozom, j teóriában, ugy mint praxisban. Nem tudom belátni, hogy ez a metier mért volna az angolok privilégiuma, holott a magyar faj ügyessége ! mindenben, par excellence a nyeregben, nyil- | vánvaló. — És hogyan gondolja méltóságod a terv keresztülvitelét ? - Elsősorban: neveléssel. Michelet tételéről a nevelésről többször beszéltem már a parlamentben, természetesenmás vonatkozásban,de a directiva áll a sportra is. Ha a lóversenyzést, mint sportot valósággal nemzetivé akarjuk tenni és ha fel akarunk szabadulni az angol és ujabban az amerikai invasio alól, ugy elsó sorban a jockey és trainer nevelést kell kézbe venni. — És ezt intézmények által gondolja méltóságod kivihetőnek ? — Részbeu azok által is. A trainer nevelést ugy lehet előmozdítani, ha az alkalmas magyar trainereket tanulmányútra küldjük Angliába vagy Amerikába s azután, ez egyik régi kedves tervem, hogy teoretikus cursusokat nyitunk meg számukra Alagon és Tatán. — És mi volna az előadások tárgya? — Angol szakemberek egész könyvtárakat írtak trainingről, lovaglásról, a melyek nálunk, mondhatni, ösmeretlenek. Ka ezeket a könyveket lefordíttatjuk, máris becses anyagot nyertünk, a melyet meg lehetne bővíteni állatorvostan! előadásokkal, nyelvoktatással, könyvvezetéssel, meit hiszen tudni való, hogy legtöbb traineriink még a számláit se tudja maga megírni. — Ugy tudom méltóságod e téren már saját istállójában megtette az első lépést ? — Igen, még pedig mind a két irányban. Évenkint egy-két lovászfiút küldtem_ki Angliába, igy,mintköztudomásuBontátis. Épen Bonta a legalkalmasabb bizonysága, hogy a magyar faj ügyessége mily nagy. Bonta zemplénmegyei parasztszülök gyermeke, apja, hogy ugy mondjuk, hirét se hallotta a lónak s a fiúban mégis mennyire kifejlődött a lovasérzék. Ő legtöbbet Hugginsnál tanult, mikor a Reiffekkel lovagolt együtt, de azért az idén is kiküldtem, hogy ismereteit gyarapítsa. Persze igen nehéz olyan magyar lovászfiura akadni, a kiben az ambiczión | s tehetségen kivül meg volna a hajlam a józan életmódra s a ki tudná a súlyát tartani. — A teoretikus oktatás miből állott méltóságod istállójában ? — F eicht számvevő és Bolton trainerhelyettessel leforditattam John Day ösmert munkájának a trainingre és lovaglásra vonatkozó részeit és a legénységnek délutánoukint előadattam. Művelt és jómódú embereknél természetesen legjobb kimenni a helyszínére. Ezt tette Szemere Kálmán, a ki tauácsoinat követve tavaly Amerikában volt, most pedig Angliában tanulmányozza a traininget. De visszatérve az eredeti tárgyra : a fődolognak a tanulás és tudás mellett az erkölcsi nevelés t tartom, mert a magyar lovászlegénység legfőbb gyengéje, hogy nem gondol semmire, csak a jelenre. Igaz viszont, hogy a legtöbb trainer a lovagláson kivül csak trágyahordásra használja őket. Nemkülönben fontosnak tartom, hogy a leendő jockeynak mindig szeme elé tartsák, hogy nyu- ; galom a lovas fő-kelléke, a mely nélkül sem a I startnál, sem a pályán, sem a czélnál érvénye- | sülni nem tud. Így a magam részéről példáulaz az ostort nem találom helyes eszköznek Az öreg Huxtable, a ki jó lovas volt, mindig azt vallotta, hogy a jockeyk több versenyt vesztenek ostorral, mint ostor nélkül. «Hát mért használ ön mégis ostort ?» kérdezték tőle. «A publikum kedvéért» — felelt bölcsen Huxtable. S ez igy is van : a nagyközönség azt hiszi, hogy az ostorozás valamit használ a küzdelemben, holott a ló vérénél, konczentrált életerejénél, szüntelen iskolázottsága, izgatottsága és telivérsmbicziója révén úgyis mindent kiád magából. En Bontanak soha sem ostort, sem sarkantyút nem adtam s a jövőben sem adok. — És hiszi méltóságod, hogy idővel sikerül az angolokat kiszorítani ? — Minden bizonynyal, ha kellő kitartásunk van. Máris több magyar traineriink van, a kiket legalább is egyenrangúaknak tartok az angolokkal vagy amerikaiakkal. íme, itt van például Mravik, a ki ugyancsak szerény környezetből küzdötte föl magát s a kit bátran odaállítanék akármilyen lot élére. Magyar jockey is van már nem egy, köztük a tavalyi champion. Akármelyik téren foglalkozom a neveléssel, mindenütt látom a magyar faj rendkivüli ügyességét. Nézzük például az ifjúsági czéllövészetet, a mely pár év előtt terra incognita volt. Ma, szorgalom és akarat révén Lestyánszky és Sárpy oly tökéletességre vitték, hogy fölvehetik a harczot a külföld legjobbjaival. Minden izemben magyar vagyok, magyar a sport terén is és hiszem, hogy ha nem is pár óv alatt, de évtizedek következetes munkájával a lóversenysport jelzett terén is föl tudunk emelkedni a külföld színvonalára s ezzel nemcsak egy csomó embernek tudunk kenyeret adui, hanem az országnak is nagy összegeket takarítunk meg, a melyek eddig külföldre vándoroltak. Beregvölgy 1*