Vadász- és Versenylap 46. évfolyam, 1902

1902-12-20 / 110. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP A zöld gyep eseményeire áttérve, a legkaleidoskopszerübb kép tárul elénk. Starttól a czélig, a Rákosi-dijtól a Draghunt steeplechase napjáig az eseményeknek valóban nagy, elsörendüeknek kincsdus tárháza volt az 1902-ik év. Most az év vegén minden futtató, trainer, hálát adhat a Gondviselésnek, hogy minden járványos betegségtől mentek maradtak istállóik. Az időjárás is folyton kedvező volt s már a kora tavaszi versenyeken alig egy-ket istálló kivételével mindegyik harczra készen állíthatta ki anyagát. Az eseményeket feleslegesnek tartjuk itt felsorolni, hiszen még elénk ernlékezeteben vannak azok mindnyájunknak, nem oly rég még az idö, hogy Csókosasszony a Trialstakest, Vig a két Kancza-dijat, Hazali a Királv-dijat, Llubar a Derbyt, Façon a Szent István-dijat. Nunquam dormio a Jubileum-dijat és St. Legert, Beregvölgy az Ausztria-dijat nyerte meg . . . s e valóban eis« ciasszisu lovak mellett Marathon, Mindegy, Viglány, Carte blanche, Wiking, Gavallér voltak az év többi classicus versenyeinek nyerői, de mindegyiknél nagyobb formát mutatott a német Derby győztese: Macdonald, mely idehaza az Alagi dijat, Lovaregyleti dijat, és Sweepstakest nyerte meg, sem a Derbyben, sem a St. Legerben nem lévén engageálva. Istállótulajdonosaink közt a szent-mártoni öreg ur, Blas kovich Ernő volt a legsikeresebb, kinek Dyer amerikai training methodusa, no meg Kincsem vére hatalmas diadalokat szerzett. Az amerikai training nagyot müveit, nem lehet tagadni, de a régi iskola is megállotta a helyét, nem ejtett hirén csorbát. Szerencsésebb éve volt az angolok közül a fiatal Reevesnek, Metcalfnak, Plannernek, főleg azonban a rm gyar Mraviknak, kevésbé szerencsés azonban a nagy anyag felett rendelkező öreg Beevesnek, Mawnak, Spidernek s a nagy balszerencsével küzdő, immár a bécsi Jockey Club uj starterjának, John Beesonnak. Amerika azonban főleg a lovasok közt magaslott ki. Tarai, Rüssel, Gray, Holmes nagyokat müveitek s a mi angolaink is, talán Adamst és Cleminsont kivéve mind meghajoltak az uj irány előtt, s ők is amerikaiasan lovagolnak. A minthogy ez a lovaglási modor az idén (a legörvendetesebb események egyike) oly nagy szerepre jutott, hogy a belföldi lovasok is mind akceptálták. Ezek sorából került ki a champion-jockey Bonta is, oly recorddal, a melylyel minden eddigit levert, s a mely nem egyhamar lesz megismételhető. * * * Azon a téren, melyen eddig nagyon el voltunk maradva, a zászlókközti versenyeket illetőleg, ez évben szintén örvendetes, ha még nein is teljes hal adást tapasztalhattunk. A régi «orthodox» istállók a régi mederben dolgoztak, ujabb és ujabb nagyértékü acquisitiókra tevén szert a sikverseny istállókból, s ilyen vételek, mint Paiilard, Küzdő, Aconit stb. az uj meetierben hasznosan kifizették magukat, emelett ujabb vállalkozó futtatók támadtak, s ezek legnagyobb része nem bánta meg anyaga beugratását, mert ilt is lehet és tekintélyes összeget nyerni. E téren Flaggenschiff, Isalco, Mr. John, Jour lix s a «herczegi» istálló hatalmas quartettje : Fakir, Corelli II., Florestan, Csillag voltak a matadorok. * Az uriovas sport is nagy arányokat öltött, soha egy évben annyi (170) uriovas nem lovagolt, s nyert (65) mint az idén, s közöttük Alag matadorja: Szemere Kálmán százados, gr. Pejacsovich Albert, Horthy Jenő, és Krause Károly mellett, nem egy oly erő szerepelt még, mint Reiner hadnagy, Csiszár thdn.. Raus fhdn. akik lia nagyobb mérvben vehetnének részt versenyeinken, csak ugy előtérbe lépnének, mint az elöl emiitettek. * S ezzel bucsut mondva a galoppverseny sportnak, nagy vonásokban még meg akarunk emlékezni oly fontosabb esemé- . • nyékről, melyek a sporttal összefüggésben állanak. j Ilyen első sorban is az ügető sport, mely mint versenyzés m sokkal gyengébb, mint a tenyésztés. Ügetöegyletünk, az Urkocsisok szövetkezete, minden követ megmozdít ugyan, hogy a versenyeket megkedveltesse a főváros közönségével, de a pál tolás bár fokozódik, még sem oly nagy, amely összhangban lenne a fáradozással. Pedig anyag bőven, s jó anyag jelenik meg a Rákos alján levő versenypályán a folyton növekedő dijakért, változatos érdekes küzdelmek folynak le, mégis tartózkodó a közönség érdeklődése. No de talán e téren is rövidesen egészségesebb állapot áll be. Ezzel szemben azonban annál örvendetesebb a haladás az ügető tenyésztés terén. Csak tavaly óta tizzel emelkedell az ügető stadionok száma, ugy, hogy manapság már 53 ügető mén van felállítva, az iigetö anyakanczák számát pediglen bátran becsülhetjük 650— 700-ra. A produktumok közt valóban elsörendüek vannak, de sajnos, nem hazai számlára szereznek dicsőségeket a magyar tenyésztésnek, hanem bécsi, osztrák tulajdonba menve át, azoknak nyerik Ausztria pályáin a szép dijakat. Az urkocsisok szövetkezete mellett ez évben még egy más egylet határozta el magát arra, hogy ezt az elárvult sportot felvirágoztassa, s ez az egylet Pozsonyban alakult meg, amely már jövö évben megkezdi működését. Hazánkban még Beregszászon, Zomborban, Nagy-Váradon, Kassán tartattak «n ügetőversenyek, de csupán localis jellegűek. Szó volt, hogy Debreczenben is alakul egy ügetöegylet... a tavasszal proponálták, da azóta semmi hir.... Gazdag Debreczen, mely a legtöbbet tehetne a vidéki városok közül e téren, ezáltal ismét megfoghatlan nemtörődömségről tett bizonyságot. * * * Nagyobb arányokat kezdett ölteni az idén egy testedző sport, a lovas polo. A club főúri tagjai, élükön az Andrássy Sigray, Széchenyi, Károlyi, Apponyi grófokkal, szorgalmas training s folytonos gyakorlat által már annyira begyakorolták magukat, hogy egy csapatjuk, melyben gr. Andrássy Géza, gr. Sigray Antal, gr. Károlyi Lajos, gr. Széchenyi László játszottak, a hamburgi nemzetközi mérkőzésen egy hamburgi csapat felett a győztes tudott maradni. * * * , A legmagyarabb sportra, az agarászatra is jobb idők virradtak. Az országos szövetség fáradhatatlan intézöségének, élén az elnök, br. Podmaniczky Géza, folytonos sarkalásainak meglett a megkívánt eredménye, s az ország különböző helyein megtartott agárversenyek mindegyike a régi szép időket juttatta eszükbe. Ez évben elöször futtattak agár Derbyt, Deb- «fr reczen mellett, a Hortobágyon, s ebben Beöthy Pál magyarvérü agara, Fecske volt a győztes. Ezzel zárhatjuk a múltra való visszatekintésünket. Zárjuk azzal, hogy olvasó közönségünknek boldog ünnepeket és szerencsés újévet s 1903-ra kellemes sport élvezeteket kívánunk.