Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-12-22 / 107.szám

671 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1900. deczember "22. A katonai lovak tenyésztésének kérdéséhez. Sokfelé hangzik a panasz, hogy lótenyésztésünk egy idö óta nagyon megérzi azt, hogy külföldre majd mindig a kancza-lóállománv legjavát vásárolják össze, mi által ez a része lovainknak elvonatik a tenyésztéstől; másrészt a főleg a folyó évben észlelt nagymértékű (főkép angol részről eszközölt) lókivitel szintén elősegítette az alkalmas kanczaanvag megfogyatkozását. Lapunk hasábjain c nagyfontosságú kérdéshez már többen hozzászólottak (L. f. é. 15. 19. 24. 79. sz lapjainkat.) Érdekesen fejtegette e kérdést Brezovay Sándor ur ; Gróf Dessewffy Aurél és Grót Széchényi Aladár pedig (I. 79 sz. lapunkat) konkrét javaslatokkal is léptek fel. Ezek az Orsz. M. Gazd. Egyesület f. hó. 6-iki ülésében kerüllek tárgyalásra ; az ülés lefolyása következő volt: Miután Jeszenszky 1 ál titkár, előadó, ismertette az ügyet, felszólalt: Steiger Gyula: olvasta Gr. Dessewffy javaslatát, de aggályai vannak a felvetett javaslat keresztülvitele tekintetében. A kisorolt katonalovaknál eisö feltételül szabja a katonai kincstár, hogy azokat behágatni nem szabad. A javaslatban foglalt indítvány keresztülvitelénél ezen feltételt a katonai kincstárnak megkellene szüntetnie, de ha ő azzal adja ki a kanczákat, hogy az behágható, akkor ezen anyag reá nézve értéktelenné válik. Gráf Dessewffy Aurél: indítványának lényege a következő: a katonai kincstár lovasezredenként 40 lövat ad ki évenkint vállalkozóknak azon feltétel mellett, hogy ö évig tartsák s ezen idö után, vagy mozgósítás esetén a kincstár rendelkezésére bocsájtsák. Véleménye az volna, hogy ezen ezredenkénti 40 lóból 10 lóról a kincstár hadi czélokra lemondana s feláldozná tenyésztési czélokra azon kötelezettséggel hogy azoknak csikóit 3 év múlva az illelő tenyésztő a katonai csikótelepek számára kell, hogy felajánlja. Ekként a katonai kincstár azt az áldozatot a mit hoz a tenyésztési czélokra, megkapja a tenyészanyagban, mert ezáltal eléretnék a czél, h< gy a tenyésztők kipróbált katonai kanczákat kapnának s a katonai kincstár pedig megfelelő remondákat kapna a kiosztott kanczák után. A kincstár háború esetén ezen lovakat bekivánhatná. Szóló kiindulási pontja az volt, hogy miután az utolsó évben 30,000 ló kivitetett részben a szomszéd államokba Törökországba, Görögországba s Afrikába, igy tenyészanyagunk kevesbedett s a megmaradt kanczarnyag selejtesebé vált. Steiger Gyula: Ö exczelencziájának indítványát nem tartja kivihetőnek, de még kevésbé Széchényi grófét mert a katonai kincstár a lovakat akként adja ki, hogy gyakorlat esetén nem is említve a mozgósítást, bármikor visszavon hatja,^ha pedig azzal adja ki, hogy a kanczákat felhágatni szabad, akkor ezek hadiczélokra nem alkalmasak. De micsoda indokból veg\e meg a tenyésztő akiadandó lovat, azért, hogy kötelezze magát 325 írtért felkínálni a -kanczák utódait ? Eltekintve, hogy a megkinálás prpblematikus dolog, a tenyésztő ugyanis csak 4 év múlva jön eb'e a helyzetbe és most is pz egész országban gzon panaszkodunk' hogy 325 frtéj t nem lehet lovaf vásárolni * a katonai vásáriébizottságok 325 forintért oly lovakat kiv/ínnok, melyeket képtelenség nevelni: — ily körülmények között tehát a tenyésztő nincs ösztönözve arra, hogy hibátlan lovakat neveljen. Különben is felszólaló szerint a kincstárnak se lesz semmij előnye ebből. O nagyméltóságának intencziója bölcs és helyes, de a megoldási mód gyakorlatilag' nehézségekbe ütközik. Széchényi gróf propozicziójá. pedig teljesen kivihetetlen. Hamme iberg Jenő: Annak eldöntése, hogy katonai szempontból mi kivihető a javaslatból, nem e bizottsághoz tartozik, ép azért szóló megmaradna a czél és az eszme, megvitatása mellett s mindazok, kik Magyarországon lótenyésztéssel foglalkoztak, Önagyméltósága eszméjét szerencsésnek fogják mondani s a legnagyobb örömmel fogják üdvözölni, mert kétségtelen, hogy a lótenyésztés egyik legfontosabb közgazdasági ágazat, melynek nagyobb terjedelmet kell venni és több hasznot hajtani, mint eddig felmutattunk. Előtte szóló a két előterjesztett javaslatot nem tartja kielégítőnek, mert hogy ezredenként csak 10 kancza kiadassák, ez nem elegendő. Miért ne vásárolhatna évenként a remonda-bizottság 20°/

o-kal több lovat, hogyha a földmivelésügyi miniszternek, vagy az általa felhalmozott lótenyésztési egyleteknek megadatik e jog, hogy kiválaszthassák a tenyésztési czélokra alkalmas kanczákat és ezeket átvegyék a hadügyi kincstártól s a tenyésztő birtokára bocsájthassák. Ez volna szóló szerint egyik módozat a kérdés megoldására, de szóló nem bocsájtkozik részletekbe, mert a részletek megállapítása a földmivelésügyi, hadügyi és honvédelmi miniszterek közös feladata. E bizottságnak feladata csupán az ezen eszmét felkarolni s javasolni a választmánynak, hogy intézzen felterjesztést a magyar földmivelésügyi miniszterhez az iránt, hogy találjon módot arra, miszerint a tenyésztésre kiválóan alkalmas kanczaanyag megmentessék a tenyésztésnek. Somssich Andor: szintén azt tartja, hogy égető szükséget oldana meg Ü exczellencziájának javaslata felkérendő tehát a földmivelésügyi minisztérium arra, hogy találjon módot a kiváló kanczaanyag visszaszerzésére a köztenyésztés czéljaira. Szila-sy Zoltán: oly oldalról kívánja a kérdést megvilágítani, mely annak kivihetöségére nézve indokul fog szolgálni s megfogja ingatni azok nézetét kik a javaslatot kivihetőnek" nem tartják. Mindenki elismeri, hogy jó kanczaanyag nélkül jó lovakat tenyészteni képesek nem leszünk s azon áldozatok, melyeket az állam jó mének beszerzésére és alkalmazására ország-szerte hoz, jóformán meddők maradnak, ha rossz kanczákra alkalmaztatnak ezen kitünö állami mének, mprt az eredmény az eisö ivadékokban sem lesz megfelelő, de ha az eisö ivadékokban jobb anyag szá:maznék is, azt ismét a katonaság veszi el és igy a tenyésztésre nézve tökéletesen elvésznek Nézete szerint arra kell elsó'sorban törekedni, hogy a kisgazdáknak tenyésztésében a kitünö állami mének után tenyésztett kiváló anyagot megtarthassuk, mert a kisgazdákra bir legnagyobb csáberővel az, hogy a katonai lóvásárló bizottság az ö lovaikat előttük magas áron megvásárolja. De nemcsak a tenyésztő érdeke, hogy a jó kanczák a tenyésztésnek megmentessenek, hanem egyenesen a katonai kincstár érdeke is ; nincs kétség az iránt, hogy a katonai kincstár e kérdés megoldásába bele fog menni ha meggyőződik annak hasznos voltáról, mert azon lovakat) amelyeket a katonaság használatra kioszt a gazdáknak, nem azért osztja ki, hogy a gazdákkal valami nagy kegyességet gyakoroljon, hanem azért, mert neki nincs arra az anyagra szüksége, csak az öszi hadgyakorlatok alkalmával s addig ingyen akarja a gazdákkal eltartatni. S hogyha ezen lovak egyrésze kanczákban osztatik ki, a hadiczélok sem szenvednek mert a lovak 6—6 hónapos vemhes korig is könnyebb czélokra még használhatók. Ha tekintetbe vesszük, hogy a kiosztandó kanczák 50°/o-ka ugyanis meddő marad, tehát a hadi czélok e javaslat által nincsenek oly nagy mértékben érintve, mint az eisö tekintetre látszik. Szóló véleménye szerint azonban a kiosztandó kanczaanyagnak fiatal állatokból nem szabad állnia, hanem kipróbált lovaknak kell ienniök, melyek használat közben kiváló tulajdonságaikat már bebizonyították. Sokkal nehezebb kérdés itt az ellenőrzés kérdése s a kincstárt e tekintetben fel kellene világosítani s egyesületünknek megtenni a szükséges lépéseket, hogy eredményt érhessünk el. Előtte a kistenyésztők viszonyai lebegnek s hogyha ezek kezébe hozzuk a jó anyagot, kellő felügyelet nélkül s megfelelő csikólegelök nélkül nevelik föl a származandó csikókat, akkor eredményt nem fogunk elérni; ép azért fokozatosan kellene előhaladni. S szerinte az egyes lótenyésztéssel biró vidéken lótenyésztési, egyletek alakit a- dók, molyok gondoskodnának közös csikólegelökröl és arról, hogy a kiosztandó kanczák oly megfelelő ménekkel ledeztessenek, amelyeket az illetékes méntelepparanc snokság kijelöl. Amidőn tehát Oexczellencziájának fontos inditványát a bizottság magáévá teszi s felír ugy a hadügy mint a földmivelésügyi minisztériumhoz, ugyanekkor irjon fel a földmivelésügyi miniszterhez is a tekintetben, hogy vide'cenként 16tevyészt si egyletek alakitassanak a szóló által előbb köriilh t czéílal és iráni/nyal. Hoffmann Lipót: Mindkét javaslat kivihetöségre nézve nemmel felel, anélkül, hogy más alkalmas javaslatot tudna felhozni'. A hadsereg kiadja a lóanyag kétharmadát a vállalkozónak azért, mert igy csak egyharmadát kell a kincstárnak fentartania. Amely lóra hadi czélokra szükség van, azt tenyésztési czélra sem lehet nélkülözni. Kivihetetlennek tartja azt is, hogy a csikótelepekre vásárolt lovakat tenyészczélokra szemeljék ki. mert most is nagy nehézségekbe kerül a szükséges lovakat megszerezni a hadügyi kincstárnak, tehát abból, amit már megszerzett, kiválogatni nem foo. Steiger emiitette, hogy tenyésztésre alkalmas kanczákat nem kellene a lóvásárló bizottságoknak megvenni ; csakhogy ha szemügyre vesszük a viszonyokat a lovak vásárlásánál, látjuk, hogy a bizottságok azért birják oty nehezen beszerezni a szükséges lovakat, mert a kereskedők akkor veszik meg azokat a gazdától, mikor azoknak pénzre van szükségük. Odakonkludál, hogy mindkét felvetett javaslat kivihetetlen és számtalan akadályba ütközik. Losonczy Mihály min. tan. helyesli a jó kanczaanyagnak a tenyésztés megszerzésére való törekvést s azért az indítványokat amik itt tétettek elfogadja, azzal, hogy minden részletezés nélkül intézzen az egyesület felterjesztést a közös hadügyminiszter, hadügy- és földmivelésügyi miniszterekhez azzal, hogy a kivitelre nézve módozatokat keressenek. Károly Kezső szerint e kérdés ugy volna megoldható hogyha a katonai szolgálaton átment tenyészanyag közül a használható anyag rendelkezésre bocsájtására a hadügyminisztérium a földmivelésügyi miniszter utján felkéretnék. Szóló hivatkozva francziaországi tapasztalataira, fölhozza, hogy ott a katonai lótenyésztéssel kiválóan a polgári elemek foglalkoznak s az ottani katonai kincstár kistenyésztöknek osztja ki a három és fél éves kanczákat azzal a feltételei, hogy az eisö évben, miután azok már csikót hoznak, adassanak vissza a kincstárnak csapatszolgálatra. Hoffmit n Lipót megszívlelendőnek tartja az előtte szóló által leihozottakat s elismeri, hogy a katonai kincstárnak csekély áldozatába kerülne az, hogy a tenyésztésre teljesen alkalmas lovak egy bizottság által fix áron átvéve a tenyésztőknek adatnának ki azzal hogv azokat továbbtenvésztésre használják. Hammersberg Jenö dr. rövid észrevételt tesz. Szintén azt az eszmét karolja fel, hogy a kiselejtezett anyakanczák eladásánál elsőbbség adassék a tenyésztőknek. 15 éves korban kevés kancza tartja meg tenyészképességét s itt a Károly Rezső által felhozottakat kellene Onagyméltóságának javaslatával összeegyeztetni, akként, hogy az alkalmas kanczák fiatalabb korukban másfél évre kiadassanak a katonai kincstár által a tenyésztőknek, hogy ezáltal a későbbi korra is biztosíttassák a tcnyc'szképesség. Hoffmann azon megjegyzésére, hogy a hadügyi czélok nem engedik meg sem egyik, sem másik moda itás kivitelét, azt jegyzi meg. hogy nemcsak a közgazdaság, de a katonai kincstár érdekében is van, hogy a jövőben jobb tenyészanyagot és könnyebben kaphasson s ez teszi szükségessé, nogg a tenyésztésre alkalmas lóállomány megszerzéséről gondoskodjunk. Gróf Des-ewffy Emil felemlíti, hogy a katonai kincstár csak azon kanczákat fogja kiselejtezni, amelyek már tenyésztésre nem alkalmasak. Gróf l ess-wffy Aw él elnök: Összegezvén a vita folyamán felmerült nézeteket, a bizottság határozataként kimondja, hógy az egyesület felterjesztést intéz a hadügyi-, honvédelmi- és földmivelésügyi miniszterekhez, azirányban, hogy tekintettel az utóbbi években nagymérvű kivitel folytán megcsappant hazai lótenvészanyagra, keressenek módot és alkalmat arra, li gy a katonaság bu tokában levő ét tékes s kiprgbá.t tenyészanyay a köztenyésztésnek meamentessék s a katonai kincstár által kiselejteezett s tenyésztésre alkalmas anyag olcsó áron a köztenyésztés czé'jaira átengedtessék. Fedezési hirdetés. Az 1901. évi fedezési idényben a Körmendi ménesben fedez: E L. Robinson amerikai pej ügetö-mén, ap. Epaulet (Auditortól) anvja Lizzie M., Thomas Jeffersontól; rekord Amerikában 2:17f (angol mértföldre), a belföldön 1:28 elérve 3725 m. távon. E. L. Robinson az apja «Jubileums-fohlen», «Sonntagskind» és számos más ügetö-csikónak, melyek a legnagyobb reményekre jogosítanak. Fedezési dija 400 korona. Kanczák ellátása és tartása kisbéri feltételek szerint. Bejelentéseket elfogad és felvilágosításokkal szolgál a Ménesinté?öség Körmend. Ugyanitt elfogadtatnak ügetö-lovak ellátásra, esetleg traiuingre. Az újkor igényeinek megfelelő boxok, megbízható személyzet rendelkezésre állanak. Figyelmes ápolás. Árverési hirdetmény! Nagy Salló község vadász területe 1901. ang. hó 1-töl 6 évi időtartamra 1900. évi deczember hó 27-én délelőtt 9 órakor nyilvános árverésen bérbe adatni fog. A vadászterületen nyul, őz, fáczán és fogoly lőhetőAz árverési feltételek a község házán bármikor megtekinthetők. Elöljáróság. EBadó 20 darab négyéves hátasló Gróí Károlyi Tibor mácsai isiállójából. Bővebb felvilágosítási ad T. Madden lovászmester AradMácsán. 1—3 Megvételre keresek 2 db. lovat, egyik tele vagy félvér arabs 157 cm. magas kancza, másik tele vagy félvér angol kancza 168 cm. magas legyen. Szine sárga vagy pej lehet. Czim a kiadóhivatalban. 1—3 •M« ÚT