Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-07-28 / 52.szám

348 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1899. julius 14. egész testalkatát megváltoztatják, minthogy pedig a versenyek mint ilyenek nem szolgálnak egyéb czélt, mint azt, hogy az illető fajtából kiválasztassanak a tenyésztésre legalkalmasabb lovak, igy az ügetö-stallionok használata mellett néhány generatio után oda alakult a helyzet, /hogy visszaszállittattak ama lófajok, melyek $ lovasság czéljaira — alkalmatlanok. Hogy ez az állapot megjavuljon, erre czélszerü eszközt képeznek a félvér-lovak galoppversenyei. Miután Möns. Plazen ekként ismerteti a félvérló-versenyek híveinek álláspontját, következőket mondja : Nincs szándékomban a felett vitatkozni, hogy a katonalóra a galopp többé avagy kevé-bbé hasznos-e, hivatottabbakra bizom ezen alaptétel megvédelmezését, de azt, hogy az ügető kitünö hátaslovakat produkálhat avagy maga is azzá lehet, egyszerűen tényekkel fogom bizonyítani : 1897-ben azon lovak, melyeket a katonai lóvásárló legdrágábban fizetett meg, ügetők utódai voltak. 1895-ben a Concours hipp.queben a legkitűnőbb ugró lovak egyike Arago volt. mely Parisban és Rennesben agrandprix-ket nyerte ; nem sokára ezután Arago a katonai lóversenyekre trainiroztatott, melyekben hat hét alatt hét győzelmet aratott. Ez az Arago pedig nem volt más mint «Kiotto» nevü ügető, «Tigris» nevü ügető fia ; Kiotto mint három- és négyéves ügetöversenvekben futott és 6975 frkot nyert össze, ekkor megvették öt a katonaság számára és egy escádronba besorozva, egy tiszthez került, a ki nem ismerte a ló származását és akadályokon gyakorolta; igy lett a legjobb ugróvá. Egyike az 1897-ben legdrágábban vásárolt katonai lovaknak Odin volt, egy félvér, mely a félvér-lovak akadályversenyeiben aratott győzelmeket. Odin pedig fia volt Homard normandi ügetőnek. Az utolsó Concours hippique-ben Párisban az első dijakat kapták ama hátaslovak, melyek Plume-vent — ügetö-kanczától származnák, mely utóbbi ugyanekkor még ügetöversenyekben futott és Moríagneban egy 4600 méteres versenyt nyert 1:38 rekorddal ! Egy társaság, mely a katonai ló nemesítését tűzte ki czéljául. vizsgákat szokott rendezni, melyeken a lovak, elsősorban pedig a hátaslovak, dressurájukra nézve próbáltattak ki; ezeken az első dijakat Mars és Marengo ügetö-stallionok ivadékai kapták. Ezen nyomós példák után Möns. Plazen áttér a félvér-lovak galopp-versenyeire, következőket mondván : Ilyenek rendezése éppenséggel nem uj dolog; már 1850—52-bentartattak Pin városában akadályversenyek félvér-mének száraára, a semmit mondó eredmények azonban csakhamar azok beszüntetéséhez vezettek. 1862-ben Eleury tábornok, akkor az állami lótenyészintézetek főfelügyelője ismét felvetette ezen eszmét és külön-külön versenyeket rendezett a telivérek és félvérek, valamint oly lovak számára is, melyek nem osztályoztattak származás szerint. 93500 frk. volt e czélra a budgetbe felvéve. A kisérlet azonban nem sikerült. Már 1868-ban beszüntették a telivérek akadályversenyeit, a többi lovakét pedig 1877-ben. Arra a meggyőződésre jutottak ugyanis, hogy azon idő félvér-steleplerjei legnagyobbrészt — jó telivérek voltak. Én nem vagyok a félvérek galopversenyeinek ellensége, mondja Möns. Plazen, de szervezésük nehéznek tűnik fel előttem és nem hiszem, hogy valamikor is hoznának oly eredményeket, minőket kezdeményezőik azoktól várnak. A legnagyobb nehézség a félvér-qualificatio megállapítása. «A franczia félvérló nemesítését» czélul kitűzött egyesület pld. azt kívánja, hogy csak oly ló fogadtassák el «félvér»-ként, mely legalább is a harmadik generatióig viszszamenöleg bir félvér-elödöt felmutatni, míglen a «katonaló-egyesület» azt követeli, hogy félvérnek tekintessék minden oly ló, mely hat, egyenes vonalban felmenő rokon között nem több mint három telivér-szülöket mutat fel. E kérdést tisztázni, Francziaországban igen nehéz dolog. Mindenki tudja, hogy a legtöbb «vérrel» biró ló, az e tekintetben alatta állót, mindig biztosan megfogja verni; ezt tudva,a tenyésztők igyekezni fognak arra, hogy lehetőleg közeledjenek a telivérhez és oly fél vér-apákat és anyákat fognak tenyésztésre használni, melyek legközelebb állanak a telivérhez. A gyorsaságot fogják keresni a lóban, mert ez pénzt hoz, a csontok tisztasága ellenben és a test szabályossága és tömörsége nem fognak figyelemben részesülni. Igy azután oda fogunk jutni, hogy oly lovak lesznek tenyésztve, melyek ép oly könnyűek, mint a telivérek — de ezeknek előnyei nélkül. Ebből azonban sem a méneseknek, sem a hadseregnek nem lesz hasznuk; az előbbiek ugyanis az ily lovaknak csak egy kis részét használhatják, az utóbbi pedig nem veheti meg az oly lovakat, melyek a training által többé-kevésbbé elkoptatva vannak. Másutt pedig, mint a ménesek és a hadseregeknél, a tenyésztő nem igen számithat vevőre. Ezen aggodalmak már egymagukban is elegendők ahhoz, hogy a tenyésztőt egy ily tenyésziránytól eltérítsék, de van erre még más oka is, mondja folytatólag Möns. Plazen. t. i a költségek, melyekbe a galopp-training kerül, mert nem szabad azt hinni, hogy ezek egyenlöek az ügetö training költségeivel ; amahhoz külön személyzet és külön pálya kell, ezek pedig oly költségeket okoznak, melyek nem találják fedezetüket a versenydijakban. 1897-ben pld. 1579 angol telivér és 425 félvér. arabs és angol-arabs, összesen tehát 2004 ló 6.116.600 frankot nyert versenydijakban, IIa már most egy versenyló training- és egyéb költségeit átlag csak 6000 frkkal számítjuk, ugy ez a 2004 ló az ö tulajdonosaiknak több mint 12 millió frankba került. A nyert dijak pedig csak ezen összeg felére rúgván, ha a tenyésztésre besoroztattak értékét leszámítjuk is: még mindig bizonyára több millió «fedezetlen» kiadás marad fenn. A nehézségek tehát, mondja végül Möns. Plazen. melyek a félvér-galoppló tenyésztése és trainingjének útjában állanak, sokkal számosabbak, a lóeladás lehetősége sokkal csekélyebb, semhogy a tenyésztő, ki a versenyeket nem luxusból üzi, buzgalommal szentelhetné magát ezeknek; mindezen okok folytán nem hiszem, hogy az e fajta verseny kipróbál ások eredménynyel járnának, főkép pedig nem hiszem, hogy hasznos eredményük lenne. Eddig a hires franczia hyppologus, ki eltekintve a tisztán franczia vonatkozású dolgoktól, bizonyára sok általános igazságot is mondott elaboratumában a félvér-lovakat illetőleg, ezért érdemesnek tartottunk nézeteit megismertetni olvasóinkkal. Körültekintés. Tátra-Lomnicz remek fekvésű versenyterén tizenkét nap múlva megkezdődik a négy napos meeting, melynek fénypontját a verseny saison egyik legérdekesebb futama, a 60000 koronás Kárpáti dij képezi. E verseny tudvalevőleg két és hároméveseknek van nyitva 1200 méter távon, s a ki ismeri a lomniczi pályát, az ö emelkedő befutójával, tudja, mily megpróbáltatásnak van itt kitéve a díjért pályázó, különösen, ha az 2éves. Két év óta áll fenn verseny, s az alapítás évében sikerült a gazdag dijat a 2éves Busserlnek megszerezni, de nem is volt ló a mezőnyben, mely felért volna az akkor képessége tetőpontján álló Zsupán kanczához, — tavaly már más volt az eredmény, oly jó képességű kétévesek, mint Timár, La dra, Jane Eyre nem birták a nehéz befutón a hároméves s az eladó classisba tartozó Lármával felvenni a küzdelmet, s ezé lett érdemtelenül a sok nehéz ezres. Az idén ugy néz ki a helyzet, hogy alighanem kétéves nevéhez füzödk a győzelem babérja, mert a jobb classisu 3évesek közül Per Butters, Káplár indulása teljesen kizárt dolog, oly háromévesek is, mint Iro és e versenynek már téli «fancy»-je Timár, legalább az eddigiek szerint nagyon kétes indulók, a többi hároméves pedig, mint Falerno, Mari Agnes, Dominik és Round the corner nem érnek fel tehetség dolgában a kétévesekhez, mint Royal Flush, Betrüger, Pandúr, Allerweil Fidel és talán a so'..at emlegetett Charmant hoz. Ez utóbbiak közt véljük manapsag a nyerőt (Royal Flush-Charmant), de ha író vagy Timár közül valamelyik ott lesz a startnál, mégis csak ez utóbbiak pártjára állunk. * * * A «mindenoroszok» Derbyjét junius 27-én futtatták le Szent Pétervár versenyterén 2200 méterre. Végeredménye az orosz tenyésztés sikerét hirdeti, a mennyiben a győztes, Miltiad, egy pej mén tiszta, beltöldi származás. A ménnek ugy apja, Mithridat Pontius, mint anyja-. Shestokaja Grosa. Rudj S. N. Oroszországi ménesében láttak napvilágot, söt ezek apái és anyái is belföldi származásúak. Az orosz Derby 14éves történetében ez az első eset, hogy egy belföldi apától, anyától származó ló nyerje meg e versenyt. A régebbi években még nem lehetett volna csodálkozni ezen, de manapság, midőn már vagy öt éve ugy az állam, mint a magán tenyésztők nagy áldozatok árán a külföldről elsőrendű apákat és anyaiancza állományt hoznak be a fehér czár birodalmába, annál inkább nagy eredmény számba megy Miltiad győzelme. (Tavaly ilyenkor a Gaga-mén : Grindenj volt a győztes, 96-ban a Galaor után származó Matador aratott diadalt, 93-ban pedig Gunnersbury fia Sezam vitte el a kék szalagot). A Derby a leggazdagabban díjazott versenye Oroszországnak, s mint ilyen árértékére vetekedik az osztrák Derbyvel, mert győztese egy tiszteletdíjban és 2012 rubel tenyészjutalmon kivül 32.238 rubel — 1 frt 60 krral - circa 102.000 koronának felel meg ; ezenkívül győztes lónak ugy trainerje, mint jockevja emlékül egy-egy arany órát kapott. A versenytér látogatottsága e napon óriási volt, mi kiviláglik abból, hogy belépti dijakból 17.000 rubel folyt be, mi a mi viszonyainkat tekintve, nem gyakori eset. A fogadások is nagyon élénkek voltak, s minthogy Oroszországban bookmaker nem, csak totalisateur működik, s ezeken 106.000 rubel — tekintélyes összeg — volt a forgalom. * * Orosz tisztek lovasságunkról. Az orosz hadügyministérium tavaly kiküldött Franeziaországba, Magyarországba, Ausztriába és Németországba egy lovassági ezredest és alezredest, hogy a katonai lovassági iskolákat, intézeteket és a berendezést tanulmányozzák s tapasztalataikról tegyenek jelentést. A Neue Armee-Zeitung legujabbi számában most minden kommentár nélkül közli az orosz tiszteknek az ausztriai és magyarországi lovassági intézetekről beterjesztett hivatalos jelentését. Ez a jelentés nem mondható nagyon kedvezőnek, de kétségtelenül objektiv és látszik rajta, hogy a két tiszt bizonyára törekedett az elfogulatlan és előítélet nélkül való vélemény-nyilvánításra. Minden tartózkodás nélkül megírták azonban kedvezőtlen megfigyeléseiket is. Így például lovasságunk lóállományáról nem a legnagyobb elragadtatással szólnak. E tekintetben tett megfigyeléseiken ök maguk annyival is inkább csodálkoznak, mert tudják, hogy a katonai lónak legnagyobb része