Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-01-14 / 3.szám

24 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1899. január 14. A nyári meeting alatt (11 nap.) 69 sikversenyre 389.500 kor. 4 gátversenyre 27.000 « 4 akadályversenyre 28 000 « Összesen : 444.500 kor. A szeptemberi meeting alatt (8 nap) 51 sikversenyre 298.600 kor. 5 gátversenyre 25.600 « Összesen: 324.200 kor. Az októberi meeting alatt (8 nap) 48 sikversenyre 278.800 kor. 1 gátversenyre 27.500 « 7 akadályversenyre 39.300 « Összesen : 345.600 kor. Az egész versenyév alatt (37 nap) 221 sikversenyre 1.231,100 kor. 19 gálversenyre 111.600 « 19 akadályversenyre 94,100 « összesen 259 versenyre.- 1.436.800 kor, Körültekintés. Az 1899-ik évi budapesti versenypro­pozicziókról mar lapunk idei 1. számában kimeritöleg megemlékeztünk s most még csu­pán egy s más irányban egy kis statisztikai összeállítást közlünk a versenydijakról és a versenyek távolságáról, melyet akkor idő rö­vidsége miatt kénytelenek voltunk megbeszé­lésünkből elhagyni. A budapesti tavaszi meeting idejében : 30 korteherversenyre 378,400 kor. fordittatik 6 ! nyeretl. versenyére 19,300 « « 17 eladóversenvre 36.000 « « 16 handicapra ' 62.200 «_ « összesen 495.900 kor. A nyári meeting idejében : 18 korteherversenyre 251.900 kor. 6 nyeretl. versenyére 14,900 « 17 eladóversenyre 37.500 « 19 handicapra 81,100 « ' összesen 385.400 kor. Az őszi meeting idejében : 18 korteherversenyre 267,000 kor. 4 nyeretl. versenyére 10,300 « 17 eladó verseny re 41,500 « 21 handicapre 82,300 «_ ö-szesen 401.100 kor. A budapesti sik versenydijak összege tehát : 1.282,400 koronái tesz ki, kizárólag a tétek­ből a helyezett lovaknak kijáró összegeket. A mint tehát látható, a leggazdagabban dotált meeting a tavaszi meeting, de ennek ideje alatt alig is van nap, hogy egy 20,000 koronás vagy nagyobb versenydij ne kerül­jön eldöntésre. Távolságok tekintetében (leszámitva a 11 gátversenyt), van: 900 mtres vers. 6 2000 mtres vers. 17 1000 « « 54 2400 « « 15 1100 « « 17 2600 <f « 3 1200 « « 1 2800 « « 6 1400 « « 33 3000 « « 1 1600 « « 26 3200 « « 2 1800 « « 8 sikverseny. A mint látható, leginkább az lOOOmeteres versenyek dominálnak, de minthogy ezeknek oroszlánrésze (több mint kétharmada) két­éves lovaknak van fentartva s ezenfelül az 1100—1400 méteres futamok jó részében szintén csak a legfiatalabb évjáratnak vannak rezerválva, nem lehet állitani. hogy a rövid versenyek aránytalanul dominálnának a buda­pesti gyepen. Tapasztalaii dolog, hogy egy hároméves vagy idősb lóval löbbel lehet nyerni, ha az a közép vagy hosszabb távol­ságokra szükséges állóképességgel rendelkezik, mintha csupán 1000 méteren át tud szá­guldani. » * * A tenyésztési prémiumoknak a Magyar Lovaregylet részéről nagyobb összegekben tör­tént kiírását (melyről már idei 1 sz. lapunk­összesen 189 ban megemlékeztünk) nagy megelégedéssel regisztrálja a bécsi sajtó; igy a «Sport» azt mondja, hogy ezen ujitás a M. L. E. újévi publikácziójának örvendetes záradékát képezi és mindenütt tetszést fog aratni, az Alig. Sport-Ztg. pedig ezt követendő példaként irja elő az Ausztriai jockey-klubnak. Könnyebb áttekinthetés czéljából összesítjük e helyen a kiirt tenyésztési prémiumokat; e szerint jut a győztes ló tenyésztőjének az alábbi verse­nyekben és pedig : 1900 Király-díj 3000 kor. Károlyi Emlékverseny 1500 « Szt. István-dij " 3000 « 1901 Nemzeti Hazafi-dij 1000 kor. Kancza-dij ' 1000 « Alagi-dij 1500 « Erzsébet királyné-dij 2000 « St. Leger 3000 « Szt. László-dij 2000 «, Kettős ivadék-versenv 1902 2000 kor. « « « 1903 2000 « mely összegek perszecsak akkor folvósittatnak, ha a győztes ló tenyésztője belföldi magán­tenvésztö. mert e premiumok czélja termé­szetesen csak a hazai telivér-tenyésztés támo­gatása lehet, ennek istápolói között pedig a nagy majoritást a magán-tenyésztök képezik, ez a lelkes hadsereg, mely az utóbbi évtize­dekben kimondhatlan nagy áldozatokat hozva, megszerezte a magyar telivér-tenvésztésnek azt a hirnevet, dicsöséget'és tekintélyt, melyek­kel ma bir További 200 korona van még kiirva, mint eddig is volt, az 1901 évi Kárpáti dijban a győztes ló nevezőjének (ha ez külföldi sportsman is), megfelelöleg a tátra­lomniczi versenyek internationalis jellegének. Mindinkább gondoskodva lesz tehát arról, hogy a magán-tenyésztő, ki lovait már egyé­ves korában eladja, ha ez a ló azután nagy dijakat nyer, némileg kárpótoltassék a neta­láni csekély eladási árért. Mennyi telivér-anyakanczánk van ? Ausztria és Magyarország területén a ménes könyv tanúsága szerint 1897. évben összesen 1462 telivér anyakancza volt, melyek 288 tulajdonos birtokában voltak. Legtöbb kan­czája volt gr. Andrássy Gézának (30), Baltassi Aristidnek (44), Dreher Antalnak (28), bold, gr. Esterházy Miklósnak (33), Jankovich Gyu­lának (24) gr. Kinsky Zdenkónak (28), Los­sonczy Elemér és Balogh Kálmánnak (23), Luczenbacher Miklósnak (27) gr. Pállfy .Józsefnek (26) stb. stb. Ez az 1462 anya­kancza leszármazását tekirilve 410 apamén után van nevelve, van köztük azonban negyvenkét oly anyakancza, amelynek két esetleg bárom apja is van. A legtöbb kanca, szám szerint 65. Buccaner után származott­i utánna a legtöbb anvakanczával Doncaste) (63), Craig miliar (4Í), Verneuil (38), Gun nersbury (36), Hastings(35), Kisbéröcscse (32 Pásztor (26) stb, tűnnek ki. Fájdalom, ménes­könyveink nem birnak statisztikai részekkel és igy a fenti adatokra nézve részletezések­be bocsájtkozni ugyancsak nehéz dolog volna, de hiszen a fenti számokra igazán azt lehet mondani, hogy « maguktól beszélnek» : 1462 telivér-anyakancza a monarchiában, ebből körülbelül 1000 Magyarországban, egy-egy tenyésztőnél 30—40 anyakancza — ezek oly számok, melyek fényesen illusztrálják telivér tenyésztésünk hatalmi állását. — Persze, össze­hasonlítani ezt az angol telivér tenyésztéssel azért még mindig csak okszerű fentartással szabad, mert : ha halad a mi tenyésztésünk, még mindig halad az angol is. bizonyítják ezt az alábbi legújabb adatok is, melyeket az angol méneskönyv most megjelent XVIII. kötetéből böngésztünk ki ; e szerint az angol országi telivér-anyakanczák köziil méncsikót ellett kanczacsikót ellett meddő maradt elvetélt 1897-ben 1738 1699 1275 144 1898-ban 1680 1698 1374 146 147 45 169 118 153 55 nem fedezt. az elözö évben 146 félvérmének állal fedeztetett az elözö évben 72 kimúlt 199 külföldre vitetett 127 hir nem érkezeit 100 ménesből kisoroltatott 26 tv. anyakanca volt tehát össz.5526 5585 vagyis közel négyszer annyi mint nálunk. De hát azért őshazája a telivértenyésztésnek Anglia! Azt azonban mi is szeretnők elérni, hogy a fenti minta szerinti statisztikákat uyujtsanak méneskönyveink.(Pium desiderium. - A Magyar-osztr. Monarchia soli' se lehet oly gazdag, hogy ennyi telivér tartását meg­bírja... Anglia kereskedelme századok óta hordja össze a világ minden részéből a nyere­ségeket... mig nekünk egy batka gyarma­tunk sincs. Az ellenzéknek nem is kellene. A föszerk.) * * * Az angol apamének nyerési kontója az 1898. évi sikverseny idény végén a követ­kezőleg alakult : értéke: Galopin 11 ivadék nyert 18 versenyt 21,698 font. BonaVista 8 « « 19 « 17,8104 « Ayrshire 11 « « 22 « 15,9734 « Gallinule 15 « « 26 « 15.068 « St. Simon 13 « « 22 « 15.210 « Donovan 11 « « 24 « 14,398 « St. Serf 15 « « 28 « 11,k66 « Janissary 4 « л 9 « 10,311 .< Common 10 « « 19 « 10,262 « A többi apamén ivadékai 10,000 fontnál keve­sebbet nyertek, közülük kiemelendök azok, a melyek jelenleg nálunk a monarchiában működnek ugyan, de még egyes ivadékaik angol pályákon keresik meg zabjukat. Ezen apamének a következők: értéke : Althoip 4 ivad. nyert 6 versenyt 1035 font. Balmoral 4 « 4 « 886 « Beau Brummel 1 « 3 « 551 « Goodfellow 1 « 5 « 3551 « KingMonmouth 6 « 15 « 4418 « Timothy 1 « 1 « 122 « Xaintrailles 5 5 9 « 1466 « Suspender v. Timothy 1 « 1 « 175 « * * * Bona Vistának 8 olyan ivadéka volt Angliában, a mely a mult évben versenyt nyerni volt képes, s ezek a következők: Alizarine (1 verseny 100 font ériekben), Bonny Creeper (1 verseny, 100 font) Cyllene (3 ver­seny, 14.563 font), Miss Rose (2 verseny, 247 font). Mosni (3 verseny, 389 font), Rose Tree (4 verseny 639 font), Santa Casa (3 verseny 1477^ font) és Talla hassee (2 verseny, 295 font). Bonavistához még további 2 kancza jön Angliából az kién Kisbérre és pedig Capt. C. Gretilletől (a kanczák neveit azonban még nem tudjuk); az érdeklődés Ronavista iránt tehát Angliában is mindinkább fokozódik. Majd még vissza akarják vásárolni ! Sehäffer János térfi-is/iibó BUDAPEST, IV. ker., Kecskeméti-utcza 1. Kószit saját műhelyében angol sza­bású utczui- ós salon-öltönyöket, mindennemű sport-costume és breecheseket. magyar gála, magyar ós angol liberia-öltönyöket.

Next

/
Thumbnails
Contents