Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-01-14 / 3.szám

1899. január 14. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Trainingben levő lovak jegyzéke I Kezdete 1898. évi karácsonyi számunkban.) Tatai magán idomító intézet Idomár : H. Milne \ (Fr. Sharpé |J. Poole Jockeyk: {F. Milne |D. Spooner Ш. Wilton A monarchiának nemcsak az anyag mennyi­ségére, de minőségére is kétség kivül első istállója az, amely Milne mester gondjaira van bizva. A Péchy-Üchtricz szinek minden évben, minden alkalommal számottevőek a versi nyek külömbözö fajtáiban, elkezdve az eladó verse­nyektől el egész a legelassicusabb futamokig. Ha jellegezni akarjuk ezt az istállót, rövi­den igy foglalhatjuk össze : nagy anyag, kitűnő anyag, nagyludomanyu idomár, kitűnő management...', s ezek meg is hozzák a megér­demeli sikereket. Ötvenkilencz ló van jelenleg Milne gondjai alatt, ebből harminczegy a báró tulajdona, huszonnyolczat pedig Péchy Andor ur vallhat a magáénak. S mily anyag? Mirko, Gonosz. Barnato II, Kárpát, Deaf & Dumb, Nickerl, Prosa, Destillateur stb. stb. sikerei eléggé emlékében vannak a turf látogatónak. A ver­senyek minden fajára van az istállónak (nem is egy) kiváló képviselője ; van Derby-crackje (Barnato II), Predswit-crackje (egy kézen meg se lehet számlálni), első classisu stayerjei, kitűnő handicaplovai (s ezekkel dominál leg­jobban az istálló). A kétévesek nagy légiójá­ban pedig oly pedigreejü állatokat találunk, melyekkel sok nagy dicsőséget érhet el az idén a monarchia eme legelső istállója. A lot a követkeíö ; 1. Péchy Andor ur istállója. 6é sga h Sei'askier Gunnersbury — Szitakötő óé p m Destillateur Isobar— Rugósa óé p m Ginger Gunnersbury— Bonnie Aggie 5é sga m Mirko Chislehurst— Marie óé p m Stewarton Ayrshire — Exning Lass 4é sga m Président Prince Rudolf — Summer Breeze 4é sga b Gonosz Gaga —Kényes 4é p к Prosa Dunure —Proportion 3é p m Agamemnon Ercildouna—Agneta 3é p m Barnato II. Beauminet— Jessica óé p m Da Capo Dunure —Content 3é p m Jago Panzerschiff—Julia II. 3é sga m Iro Master Kilrlare —Ironie 3é sga m Milne Gunnersbury —Babám 3é p m Pharao Master Kildare, Zsupán v. Stronzian — Fantasie 3é sga m Swell Sweetbread — Scratch 3é p h Casque Stronzian —Cascanet 3é sga h Senator II. Stronzian —Sybilla 3é sga к Vorläufig Zsupán— Gunhilda 2é p m Adriano Dunure —Ara 2é sga m Geldermann Gaga— Arabella 2é p m Kara Jack о Lantern—Magpie 2é sga m Longfellow Prímás II. — Lenke 2é p m Royal Flush Jack о Lantern —Garuda 2é p m Savoyard St. Symphorien—Sbotunder 2é sga к Paquine Master Kildare— Peterhead 2é p к Rózsi Jack о Lantern— Miss Herschel 2é p к Zara Jack о Lantern — Zukunft 2 Br. Uchtritz Zsigmond istállója. 5é p h Theoqihil Theodore—Angelique 5é p к Contra Gaga—Content 4é p m Kárpát Kegyúr—Kisböske 4é p m Nickerl Nickel — Enchantress 4é p m Vigie Kegyúr — Speculation 4é p к Perle rose Kisbér öcscse—Gyöngyöm 3é p m Avar Dunure— Analogy 3é p m Bambula Kegyúr —Balleteuse 3é p m Bors Bocage—Elly Milne 3é p m Kynast Kegyúr—Lady Fishguard 3é sga m Pimasz Beau Brummel—Problème 3é sga к Chryseis Achilles II—Enlziana 3é sga к Clä-chen Theodore— Corynthian Kate 3é p к Deaf & Dumb Master Kildare—Pity the blind 3é sga к Mini Culloden —Domenica 3é sga к Mondaine Sweetbread— Metella 2é p m Adolf Gaga —Alpine 2é p m Вас II. Bálvány—Camée 2é p m Cavalcanti Master Kildare —Cascanet 2é sga m Elias Achilles II —Elly Milne 2é p m lény Fenék— Lady Eaton 2é p m Max Panzerschiff—Messalina 2é p m l'urim Puritan —Gretchen 2é p m Tamás Master Kildare— Torkos 2é p m Tripos Master Kildare —Triesting 2é p к В i-lla Panzerschiff— Sybilla 2é sga к Domi Culloden—Domenica 2é p к Dundi Dunére— Analogy 2é sga к Elluczi Gaga—Giorvina 2é p к Lady May Beauminet—Lady Mary 2é p к Pythia Matchbox—Pity the blind ORSZÁGOS LOTENYESZTÉS. 856/1899. II/l. sz. Hirdetmény. Egyéves méncsikók vásárlása. Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek birtoká­ban legalább is négy jó származású, erős csontú, szabályos testalkatú, saját nevelésű egyéves méncsikó van s azokat az államnak eladni kívánják, hogy ebbeli szándékukat, a helynek és utolsó postájának, a hol a csikók állanak, valamint a csikók szárma­zásának, magasságának, színének és árának pontos megjelölésével a földmivelésügyi m. kir. minislerium­boz benyújtandó s 50 kros bélyeggel ellátott nyilat­kozatban legkésőbb 1899. évi február hó l-ig beje­lenteni szíveskedjenek, mivel az ezen határidőn tul érkező bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. Budapast, 1899. évi január hó 4-én. 1—3 Földmivelésügyi. m. kir. minister. Figyelmeztetés. Az állami ménleiepekben elhelyezett mének az egyes fedeztetési állomások részére a következő sor­rendben és napokon fognak szétosztatni u. ni. Január 16-án Székesfehérvárott. « 18-án Bábolnán, « 20-án Nagy-Körösön, « 22-én Nyitra-Bajnán és Dorozsmán, « 24-én Baján, « 25-én Debreczenben, « 26-án Palinban és Verseczen, « 27-én Szatmár-Németiben, « 28-án Békés-Csabán, « 29-én Turia-Remelén, « 21-én Eperjesen. Február 2-án Rimaszombaton, « 4-én Nagy-Atádon, « 6-án Sepsi-Szent-Györgyön, « 8-án Homoródon, « 10-én Deésen. Néhány szó a lótenyész bizottságok ujjá szervezésének kérdéséhez. Az országos lótenyésztés ügyének tovább fejlesztése érdekében, egyik legaktualisabb s legéletbevágóbb fontos kérdés, hogy a ló­tenyésztésbizottságok szervezete és hatásköre milyen legyen. Tudomásunk szerint erre nézve két főirányú vélemény létezik. Egyik, hogy azt и gazdasági egyesületek — s másik, hogy a törvényhatóságok alakítsák. E két főiránynak összeegyeztetéseképen merült fel azon indítvány is, hogy az elnö­köket — a gazdasági egyesülelek kijelölése alapján — válassza a törvényhatóság, — s magát a bizottságot a gazdasági egyesü­letek. Végül, még továboi módozatként jelezte­tett, hogy mivel több törvényhatóság van. a hol gazdasági egyesület egyáltalán nem léte­zik, ott mégis csak alakítsa meg a törvény­hatóság. Mindenekelőtt kijelentjük,hogy meg vagyunk győződve, miszerint mindenik terv védelmezői a legjobb szándék által vezéreltetnek s őszinte törekvésük czélja az, hogy az országos ló­tenyésztés ügyét előmozdítva, azt felvirágzásra segítsék. Épen ezért mi is kérjük, hogy az alább jelzendö indokokkal támogatott véle­ményünket, szintén az ügyszeretetből szár­mazónak tekinteni szíveskedjenek. A lótenyésztés ügye hazánkban, már a leg­első kezdet óta kiváló fontossággal bir. Őseink ide jöhetésének, honfoglalásának s a külföld előtt imponáló erejük kifejtésének, valamint a szomorúbb időkben a honvédelem nehéz munkájának, egyik számottevő eszköze s tényezője a ló volt. Később ezen rendeltetés mellé csatlakozott a mezőgazdaságnál, kereskedelem és iparnál részére osztott nagy feladat s remélhető, hogy ugv' a jelen mint a jövő időben is még sokáig — különösen ha kivitelre képes volta fokozódik és biztosíttatik^—figyelmünk és gondoskodá­sunknak egyik legméltóbb turgya marad. Nagyon megfontolandó tehát azon bizottságnak miként szervezése, a mely hivalva lesz a kor­mánynak az országos érdekek szem előtt tar­tásával tett intézkedései végrehajtásánál, az egyes vidékek specialis viszonyai daczára s illetve azok méltányos figyelembe vételével, nagyban és egészben egyöntetüleg s a köz­érdek érvényre emelésével közreműködni. Az ügy eléggé fontos arra, hogy vele tü­zetesen és elfogulatlanul foglalkozzunk, mert az érdemleges döntésnek messze kiható kö­vetkezményei lesznek. Azok, kik a gazdasági egyesületek közvet­len közreműködésének igénybevételét indítvá­nyozzák, arra hivatkoznak, hogy a lótenyész­tés ügyének ápolása, gondozása stb. a gaz­dasági egyesületek programmjába fel van véve s mivel annak tagjai nagyrészt egy­szersmind állattenyésztéssel is foglalkoznak, leginkább hivatottak a lótenyésztés ügyének vezetésére is. Ezenkívül utalnak arra, hogy alkotmányos életünk első éveiben, az akkori földmivelés­ügyi minister ur, jelezte volt azon szándékát, miszerint a lótenyész-bizottságokat, lehetőleg a gazdasági egyesületek kebeléből akarja alakíttatni. Hát ezek igy betüszerint igazak, de inkább csak tények és körülmények, mint indokok, melyek a jövendöbenkövetendö rendszer megál­lapításánál, a másik főirányú indítvány érvei­nél erösebbeknek tekinthetők volnának. Ugyanis, igaz hogy a gazdasági egyesületek programmjába fel van véve az állattenyésztés fejlődésének előmozdítása, s hogy az egyesület tagjai részben lótenyésztők is, de egészen különböző feladat valamely ügy iránt társa­dalmilag érdeklődni s fejlesztése körül buz­gólkodni,mint hivatalosan s a felelőség súlyával szolgálni s a rendelkező kötelességeket telje­síteni. Már pedig mostanig oda fejlődtek a körül­mények. hogy valamint a közgazdaság többi ágában, ugy a lótenyésztés ügyében is, tör­vény által előirt feladatok várnak — és pedig határidőhöz kötött — sikeres intézkedésket. A mezörendörségröl szóló törvény, kivétel nélkül a törvényhatóságok hatáskörébeutalja az állattenyésztés érdekében tett kormányi intézkedések közvetítését és az azok fogana­tosítása körül felmerülő kötelességek telje­sítését. A törvény életbe lépte óta meg is alakultak a járási mezőgazdasági bizottságok s a szarvas­marhák es más házi állatokra nézve többféle rendelkezések léptek életbe a nélkül, hogy a gazdasági egyesületek, működési körüket érin­tettnek tekintették volna. Miért szükséges és indokolt léhát, hogy a lónál — és épen csakis ennél —vonassanak be felelősséggel járó köte­lességek teljesítésére ? Ha pedig tekintetbe vesszük hogy a lótenyész bizottsági tagsággal, de főként elnökséggel, oly kötelességek vannak összekötve, melyek községi elöljáróságoknak, söt szolgabiráknak (polgármestereknek) vagy épen alispánoknak közreműködését elkerülhetetlenné teszik : miké­pen reméli a gazdasági egyesület, hogy az auto­nom joggal biró törvényhatóság, az ő közegeit mintegy rendelkezésre bocsátja egy rajta kivül áZío',sbármilv figyelemre méltó, de mégisinkább csak társadalmi jelleggel biró egyesület embereinek ? Nem-e az következnék be igen sokszor, hogy a gazdasági egyesület, (épen azért mert szivén viseli az ügyet) szomorúan látná és érezné, hogy rendelkezési erő hiányában nem mozdíthatja elö annak érdekét ugy a mint szeretné s a mint a köz és e mellett saját vidékének erdeke is kívánná.

Next

/
Thumbnails
Contents